A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-06-17 / 25. szám
Szőgyén — a járási dőlés táncünnepély színhelye UJ MUNKAFORMÁK - SZÉP EREDMÉNYEK A CSEMADOK XII. országos közgyűlésének határozata a járási bizottságok és a helyi szervezetek vezetői elé egyebek között kitűzte a szervezet további szilárdításának feladatát. Az érsekújvári járási bizottság ennek megfelelően valamennyi tagját konkrét feladatokkal bízta meg a helyi szervezetek irányításával kapcsolatban. A járási bizottság tagjai rendszeresen látogatják a helyi szervezetek tagsági gyűléseit és vezetőségi üléseit, komoly politikai és szervezési segítséget nyújtva a helyi szervezeteknek, különösen az évzáró taggyűlések előkészítésében. A járásban egyre inkább rendszeressé válik a vezetőségi ülések és a taggyűlések megtartása. A helyi szervezetek tavaly összesen 440 ízben tartottak vezetőségi ülést és 72 ízben tagsági gyűlést. Ugyanakkor ezek minőségi színvonala is emelkedett. A szervezetek a vezetőségi üléseket és a taggyűléseket előre meghatározott, kidolgozott program alapján tartják meg és rendszeresen értékelik az előző határozatok teljesítését. Mindezek ellenére megállapítható, hogy még mindig vannak olyan helyi szervezetek, (például Bajtán, Barton, Garamkövesden, Kicsinden, Kisgyarmaton, Kiskeszin, Páldon és Sárkányon), ahol a tagság csak alkalomszerűen jön össze és az évzárón kívül nem tartanak taggyűléseket. Pozitívan kell azonban értékelni a tagdíjak rendezését, az újvári járás ezen a téren az elsők közé tartozik. Jelenleg 5953 szervezett CSEMADOK-tag van a járásban, de a tagállomány bővítését, illetve új tagok szerzését a járási bizottság továbbra is a szervezetek egyik legfontosabb feladatának tartja. Ugyancsak szorgalmazzák a lapok, elsősorban a Hét terjesztését. Tavaly például a járási dal- és táncünnepélyen „Hét" sátrat állítottak fel, ahol lapunk akkor megjelent legfrisebb számát árusították, ezzel is népszerűsítve a CSEMADOK lapját. Az újvári járási bizottságnak ez a kezdeményezése követendő példa a többi járás számára is. A tagság járásszerte bekapcsolódott a választási program teljesítésébe: a CSEMADOK- tagok 7929 órát dolgoztak önkéntes társadalmi munkában városuk, illetve községük fejlesztésén és szépítésén, különösen kultúrházak és más közhasznú létesítmények építésén. Járási és helyi szinten pozitívan fejlődik a CSEMADOK szerveinek és szervezeteinek együttműködése más társadalmi szervezetekkel, így a Szocialista Ifjúsági Szervezettel, a Szocialista Akadémia, a Nőszövetség, a Csehszlovák— Szovjet Baráti Szövetség járási bizottságával és szervezeteivel. Ugyancsak eredményes az együttműködés a járási múzeummal, valamint a járási népkönyvtárral. A CSEMADOK járási bizottsága közösen szervez velük előadásokat író-olvasó találkozókat és irodalmi esteket. A népnevelési tevékenység területén is szép eredményekről adhat számot a járás. A világnézeti nevelés területén a helyi szervezetek igen eredményesen működnek együtt a polgári ügyeket intéző testületekkel. E téren igen szép eredményeket értek el helyi szervezeteink Andódon, Borocskán, Bényben, Ebeden, Csúzon, Túron, Kamocsán, Kőhídgyarmaton, Köböíkúton, Kürtön, Libádon, Muzslán, Párkányban, Pózban, Szálkán, Szímőn, és Szőgyében. A világnézeti nevelés területén is megfelelő tevékenységet fejtenek ki helyi szervezeteink, sikeréhez természettudományi, űrkutatási kérdésekkel foglalkozó s nem utolsósorban a proletár internacionalizmus elmélyítését szolgáló elő-Sidó Zoltán a CSEMADOK járási bizottságának elnöke adással járultak hozzá. A járásban öt honismereti kör működik, ápolva a hagyományokat. Közülük különösen a köbölkúti érdemel dicséretet, amely jelentősen hozzájárult a falumúzeum létrehozásához. Szép gyűjtőmunkát végez a kéméndi, a muzslai és szálkái helyi szervezet; ezekben a községekben azonban megfelelő helyiségek hiánya miatt még nem lehetett tető alá hozni a falumúzeumot. A honismereti munka területén a legaktívabb az újvári helyi szervezet, amely már évek óta sokoldalú rendszeres munkát fejt ki, 1977-től a népművelési klub keretében. A járási bizottsággal karöltve ez a klub rendezi meg évről évre a Czuczor Gergelynapokat. Ugyancsak a klub keretében működik a képzőművészeti szakkör; ez 1977—78-ban már 12 kiállítást rendezett, amelyeket több mint 15 ezer látogató tekintett meg. Ezenkívül a klub több kiállítást szervezett más községekben is az ottani helyi szervezettel együtt, így például Köböíkúton, Kamocsán, Szímőn, Szálkán, Szőgyénben. Az újvári helyi szervezet keretében működik az ügyes Kezek Klubja; ennek tagjai heti összejöveteleken sajátítják el a hímzés és varrás csínját-bín-ját, s munkáikat évente kiállítják a CSEMADOK székházának helyiségeiben. Az irodalom népszerűsítése és a könyvvel való munka területén jó együttműködés jött létre a járási könyvtárral, illetve a helyi népkönyvtárakkal, a csehszlovákiai magyar írókkal és költőkkel. Tavaly 14 alkalommal szerveztek író-olvasó találkozót, és 17 975 korona értékben adtak el szépirodalmi műveket. Szép eredményeket mutathat fel a járás az amatőr művészeti tevékenység területén. A CSEMADOK helyi szervezeteinek keretében négy folklórcsoport, 18 éneklő csoport, hét énekkar, valamint nyolc citeraegyüttes működik. Tavaly a járás 17 CSEMADOK színjátszó együttese, 108 ízben szerepelt közönség előtt. Ezenkívül a helyi szervezetek esztrádcsoportjai 207 alkalommal adtak kulturális műsort előadások, évfordulók, és más akciók alkalmából. Végezetül megállapítható, hogy az érsekújvári járás CSEMADOK-szervezetei eredményesen járulnak hozzá a CSKP művelődéspolitikai célkitűzéseinek s a CSEMADOK XII. országos közgyűlése határozatainak megvalósításához. Az eddigi sikerek azt bizonyítják: szervezeteink minden feltétellel rendelkeznek ahhoz, hogy a meglévő fogyatékosságokat leküzdve még szebb, még jelentősebb eredményeket érjenek el a jövőben a magyar lakosság további kulturális felemelkedésének érdekében. CSAK ÍGY TOVÁBB! A CSEMADOK érsekújvári (Nové Zámky) helyi szervezete Ügyes kezek szakkörének és honismereti körének közös rendezésében Szepesváry Lászlóné iparművész „Népi díszítő művészet és a magyar népi hímzés" címmel értékes előadást tartott a szervezet klubhelyiségében. Szepesváry Lászlóné az egyes tájegységek népi hímzéseit bemutató mintegy 200 színes diakép vetítésével tette szemléletesebbé előadását. Mindenki világosan láthatta, melyek az egyes magyarországi tájegységek jellegzetes motívumai a népi hímzésben. Szepesváry Lászlóné érti a szakmáját, Borsod megyében ő a megyei és a járási továbbképző tanfolyamok vezetője. Számos népművészeti kitüntetés tulajdonosa, nemegy népi hímző pályázaton nyert díjat. Magyarországon az utóbbi években egykét tanítóképző, illetve tanárképző főiskolán, sőt néhány gimnáziumban is kísérletképpen bevezették a népi hímzés oktatást. Örömmel nyugtázzuk, hogy nálunk is terjedőben van a népi hímzés szeretete, megbecsülése, a hagyományok ápolása és felújítása. E területen megbecsülendő munkásságot fejt ki az érsekújvári CSEMADOK-szervezet keretében működő Ügyes kezek szakköre (mi a Fürge ujjak szakkör kifejezést tartanánk helyesebbnek — a szerk.). A szakkört Bende Istvánná vezeti, de Maráz Vincéné is lelkesen és eredményesen munkálkodik. Már eddig is igen sok fiatal sajátította el a szakkörben a népi hímzés technikáját. (Felvételünkön Szepesváry Lászlóné egyik munkája.) Hofer Lajos 6
