A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1978-06-10 / 24. szám

atm segítettek vásárlásaimban, azaz: vé­gezték napi munkájukat. Ugyan kérem — hallottam ilyen ellenvetéseket —, erre csak úgy rá­nevelték a japánokat, líjnye-cjnyo, hál mintha mi a jó öreg Európában nem azon igyekeztünk volna évszá­zadokon át — és hát igyekezgetiink ma is —, hogy nemzedékek hosszú sorát, egyiket a másik után munká­ra, jó akaratra, az együttélés hasznos szabályaira ránevel jiik. Legfeljebb kevesebb sikerrel. I'edig mennyivel könnyebb lenne a szocializmus építé­se, fejlesztése, ha ez a nevelés ered­ményesebb lett volna, vagy eredmé­nyesebb lenne legalább ma. Van, aki úgy véli- a japánok dol­gosak és udvariasak, mert erre nevelték, valójában kényszerílették őket, de ez a kényszer súlyos belső feszültségekhez, hovatovább a sze­mélyiség széthullásához vezet. Ügye­sek szerint ettől a feszültségtől igye­keznek szabadulni a japán kishiva­­talnokok, alkalmazottak tömegei, amikor munka után sorra látogatják ennek, vagy annak a városnak, vá­rosnegyednek mulatóit, ahol végre ók dirigálnak, rendelkeznek s az ő kí­vánságukat lesi a kiszolgáló sze­mélyzet a pineérlányoklól a külön­féle szolgálatokra igénybe vehető egyél) női alkalmazottakig (a nyil­vánvaló prostitúciót Japánban tiltja a törvény). S közben többé-kevésbé leisszák magukat, hogy végül is a szaké, a japán rizsbor bódulatában végre felszabadul, boldog emberek­nek higgyék magukat. Míg hazabo­torkálva gyorsan le nem fekszenek kialudni mámorukat, hogy másnap reggel színjózanon és jól fésült en­gedelmességgel hajolhassanak meg mélyen a főnökük előtt. Vitathatatlan, hogy ez az életforma is létezik, ugyanúgy, mint a délután sportoló, apró kertjét nnivelgotö, sok mindenféle esti tanfolyamon tanuló japánok tömegeinek életformája is. A száztízmilliós Japánban nehéz megállapítani az arányokat. Minden­esetre meg vagyok győződve róla. hogy általában nem a „kényszerű“ udvariasság és a munka feszültsége hajtja a fiatal és középkorú japán férfiak sokaságát, pontosabban egy a kívánatosnál mindenesetre nagyobb hányadát a szaké mámorába. Főleg arról van szó, hogy a rendkívüli ütem u japán iparosodás hatására a városi lakosság száma szinte ugrás­szerűen megnőtt, s ezzel nem tudóit lépést tartani sem az igényes szóra­kozás lehetőségeinek növekedése, sein az erre való nevelés. Az. így ki­alakult vákuumot igyekszik betölteni a kapitalista Üzleti szellem — főként busás haszonnal üzemelő, de meg­lehetősen ilívőtlan szórakozóhelyek­kel. Nézzük viszont az oktatásügy hely­zetét Japánban: a jövő szempontjá­ból ez a meghatározó. Az általános oktatás (i-tól 12 éves korig kötelező és ingyenes. Ugyanez 'áll az alsó fo­kozatú középiskolára is; ez három osztályos. Mindkét iskolatípust a gyerekeknek csaknem száz százaléka elvégzi. Üzért gyakorlatilag nines analfabetizmus Japánban. Iv/, nagy­szerű eredmény, különösen ha figye­lembe vesszük a japán írás rend kívüli bonyolultságát. Az utóbbi években rohamosan nő az ugyancsak báromévfolyamos fel sőfokozatú középiskolát is elvégző fiatalok aránya s ezzel együtt az egyetemi vagy főiskolai végzettséget, diplomát-mcgszcrzők száma Is. Un­nék pozitív hatása elsősorban a munka, a termelés területén nyilvá­nul meg. Tény például, hogy a japán üzemek, vállalatok vezetői gardájá­nak képzettségi foka kiemelkedően magas. S a növekvő általános és szakmai műveltség minden szinten elősegíti a termelés színvonalának emelkedését. Mint mérnöknek most arról kelle­ne szólnom, milyen a termelés szer­vezése Japánban, hogyan működik a gazdasági élet. Be kell azonban lát­nom: ezek mar túlságosán szakmai kérdések, s egyébkent is négy hosszú cikk sem elegendő, hogy egy olyan országról, mint Japán, akárcsak váz­latosan is megfelelő áttekintést, vala mennyire is teljes képet lehessen mutatni. Sok fontos kérdésről nem irtani’ milyen az életszínvonal Ja­pánban. milyen a tőkés gazdasági rendszer, milyen a belpolitikai hely­zet stli. Ila lehetne röviden válaszol­ni, ezt mondanám: Az életszínvonal körülbelül az ola­szokéval vagy a franciakéval azonos, de kiegyensúlyozottabbnak látszik s az igények szerkezetileg mások, mint Európában. A kapitalizmus Ja­pánban is kapitalizmus, a dolgozók ismert hátrányaival (pi. munkanél­küliség, alacsony nyugdijszinl. nem kielégítő társadalombiztosítás, egész­ségügyi ellátás stíl.). I)e vannak lé­nyeges eltérések is, éspedig pozitív irányban: a japánok elfogadták az állami tervezés szükségességének el­vét és megtanultak mesterien tervez­ni, a termelés szervezeti rendszeré­ben kiemelkedő szerepet játszik a kollektív, csoport munka sth., s ezek egy pozitív irányú változás lehetősé­gének és sikerének feltételét biztosít­ják. A belpolitikai életre pedig fő­ként a demokratizmus igényének állandó erősödése jellemző. Végül: az olvasó úgy érezheti, ta­lán túlságosan is sok jót írtam a I japánokról. Ivz bizonyara így igaz. Ennek két kézenfekvő oka is van: a külföldön tanulmányúton lévőnek legfőbb kötelessége megismerkedni azzal, ami jő, amit célszerű és kiva natos lenne átvenni, márpedig ilycs mit Japanhan igazan lehet találni bőven. Ila ezenkívül érdeklődést vagy éppen rokonszenvel is keltet lem a japan nép iránt, az sem haj. Velem is ez történt, amikor elolvas tani ICndolf Uáhry, nagyszerű riport könyvét Japánról: Stretnutie pod sakiirami. Tessék elolvasni. (Ivar. hogy magyarul nem jelent meg.) A folyóparton sétálgatok. Kivétele sen tiszta a levegő, messze ellátni. A síkságból kilep a /.obor, hátrább a <'síiári hegyek, s ide kéklik még I az Alacsony-Tálra is. Séta közben elolvastam leveleim másolatát és eszembe jiiloll sok minden. Nagyon szép voll es hasznos az idő, amit Japánban töltöttem. A Kis Kárpátok felelt vörös ko­rong a nap. Szebb, mint amilyennek a Kinizsiről ládám'’ Értelmetlen kér dés. Ez a széles róna a szülőföldem. Háláinál egy fűzfának támasztom. Érzem az illatat Es a füveket is. Milyen jó itthon. I AI,Ó(7, TAM \S 1 2 1 Épül a hagyományos japán into. 2 A szaké ezen a diák minin ■ hiányzik :t. flj típusú városi bérház I. Tipikus üzlet utca egy tokiói kül­városban A szerző felvételei KISKORÚAK A TÁRGYALÓ­TEREMBEN Legutóbb néhány hete, lapunk 20. szá­mában szóltunk arról, hogy — sajnos — a kószáló gyerekemberek: tizenéves fiúk meg lányok mind kevésbé szembe­tűnő Jelenségei a késő esti utcáknak; a felnőttek számára nyitva tartó presz­­szóknak, kávéházaknak vagy nemegy­szer kocsmáknak Is ... Rosszul értel­mezett szabadság, fondorlatos kimara­dás vagy egyszerű csellengés egyaránt szerepel az okok listáján. Persze, okot találni a sorozatos kimaradásra, a gya­kori Iskolakerülésre lehet akár ezer­félét Is; magyarázatot aligha! Különösen, ha a „bliccelés“ vagy az esti-éjszakai csatangolás bírósági kö­vetkezményekkel Jár, Mert például egy, a napokban nyilvánosságra hozott statisztika tanúsága szerint, a szlová­kiai bíróságok tavaly tárgyalt büntető­pereinek mintegy kllenc-tlzenegy szá­zalékát a fiatalkori bűnözők esetei Je­lentik. A bűntettek között leggyakrab­ban a személyi és a társadalmi tulaj­don ellen elkövetett bűncselekmények, lopás, gépkocslfeltörés fordul elő, de gyakori eset a garázdaság, a testi sér­tés, erőszakoskodás és az üzletszerű kéjelgés Is. Szülők, pedagógusok, ám a fiatalok számára Is elgondolkoztató tények ezek, melyek kapcsán több kérdés Is fölmerül. Például; milyen szerepe van a környezetnek egy élet félreslklásá­­ban; ml védi a társadalmat a kiskorú bűnözőktől; van-e kiút a megtévedet­­tek számára? .,. Mielőtt hangot adnánk a fiatalkorú tettesek büntetőpereit tárgyaló Jogász és egy pszichológus véleményének — példaként — nézzünk néhány esetet. 8 Laci egyke volt, s mint Ilyen, a család szemefénye. Apja Jól kereső közgazdászmérnök és az édesanyja Is felelős beosztásban dolgozó, elfoglalt asszony. Kevés Időt tölthettek együtt a fiukkal, de mert Imádták a legényt, hát kényeztették, lesték minden kíván­ságát és a zsebpénzzel sem fukarkod­tak. A tizenhat éves fiatalember (gy korlátlanul rendelkezett az Idejével és mert bármikor készséggel fizetett a haveroknak, osakhamar a galeri egyik legbecsesebb tagja lett, A nyolc-tfz tagú társaság a legkülönbözőbb ötlete­ket agymlta ki arra, hogy minél „szó­­rakoztatóbban“ töltsék el szabad Ide­jüket ... Egy alkalommal elhatározták, hogy puszta heooből föltörik a sarki élelmiszerboltot, cigarettát és Italt sze­reznek, majd pedig vidám, féktelen „feketemisét“ rendeznek. Az Uzletajtó zárának föltörése pilla­natok műve volt. Egyikük a villany­kapcsolóhoz ugrott, hogy lecsavarja az üzlet éjjeli megvilágítását, hárman pe­dig alaposan megrakták táskáikat az előre kiszemelt áruval, Az esti félho­mályban aztán kiszemeltek egy csinos lányt, akin nemi erőszakot követtek el. Az szegény hiába kiáltott segítségért, a környéken akkor nem Járt senki,.. Amikor reggel szabadjára engedték, azonnal a rendőrségre sietett, ahol pontos személylelrást adott támadóiról. A vagánykodó fiúkat két-három nap alatt kézre kerítették. Természetesen Lacit Is. Édesanyja még most Is, a rendőrségi kihallgatás során őt védte: — Enged­jék szabadon a fiamat, ő nem hibás, egyszerűen belerántották ebbe a kínos ügybe... A blrósá A tizenhat hasonlóan — tizení vesztésre Ítélte. tg más éves ai ményen volt. J! — társaihoz napi szabadság­öt nőnapi s I Napjainkban vajon ml késztet arra egy fiatal lányt, hogy tizenhét évei korban, tanulás helyett, „főállásban“ üzletszerű kéjelgésből tartassa el ma­gát? Néhány Idézet az Ilyen váddal bíróság elé került lányok perlratalbót: — A magánéletemet úgy rendezem be, ahogy nekem tetszik. Hogy miért A SZOCIALISTA TÖRVÉNYESSÉG VÉDELMÉBEN § EMBERI SORSOK nem voltam munkaviszonyban, ha már nem tanultam? Elvégre aki éjjel fönt van, annak nappal aludnia kell... — Eleinte vlszolyogtam az Ilyesmitől. De aztán megszoktam a gyakori éjsza­kázást. Az így szerzett pénzből szép és divatos ruhákat vehettem, gyakran for­dultam meg a legjobb szórakozóhelye­ken. — Igaz, hogy elsősorban külföldiek­kel Ismerkedem. Ok ritkán nézik a pénzt, szinte mindig előkelő vendéglő­be vagy éjszakai mulatóba hívják az embert. Es a hálapénz dolgában Is bő­kezűek, csupa drága holmira futja belőle. Persze, mindez csak a látszat. Mert a következmények Is épp Ilyen világo­sak: szabálysértési eljárás, később munkakerülésért és élősködésért Járó börtön, végső következményként pedig — egy elrontott élet. 8 A Bratislava! Fővárosi Bíróság a minap tárgyalta annak az öt, 15—18 éves kiskorú tettesnek perét, akik egyetlen esztendő alatt nyolcvan klsebb-nagyobb lopást, fosztogatást, be­törést követtek el. Csupán „csoporto­sítva“ mondom el „vagány" tetteiket; mintegy harminc kerékpárt loptak, ki­váló technikájuk volt a lezárt gépkocsik feltörésében, betöréssel szereztek ciga­rettát, Így jutottak szeszes Italokhoz és több napos kiránduláshoz szükséges élelmiszerhez, sőt, a legkorszerűbb kempingcikkekhez 1st fis mert a va­gánykodásban nem Ismertek határt, hát robbanószerek gyártásával Is foglalkoz­tak. Ilyen Jellegű ügyeskedés közben érte őket tetten a rendőrség; a bíróság pedig 24 és 38 hónap közötti, feltétel nélküli börtönbüntetéseket szabott az öt legényre. I Példaképpen ennyit, most lássuk a fiatalok büntetőpereit tárgyaló bíró s egy pszichológus véleményét. A Jogász; „A kiskorú tetteseknél elsősorban a család hiányos nevelő ha­tására kell utalnunk, de sajnos, sok esetben az Iskola nevelési módszerei­ben Is találni hiányosságot. Sajnálatos valóság; ha egy gyerek lop, akkor est gyakorta hamisan értelmesatt hőskö­désből teszi. Am ha már elkövette, úgy a kihágás vagy a törvénysértés mértékére vonatkozó paragrafusok kér­lelhetetlenek. Ügy tapasstalom, hogy a kiskorú tettesek többsége társadalmi és erkölcsi éretlenség folytán kerül vád­lottként a bírósági tárgyalótermekbe.“ A fiatalkorú bűnösök martini Javító­­nevelő Intézetének psslehológusa; „Sok oka lehet és van Is annak, ha a kis­korúak rossz útra térnek, Mert szüle­tett bűnöző természetesen nincsen. Az, hogy valaki lepi erkölcsi fogyatékos­ság; ezt a hajlamot nem örökölte, ha­nem környezetének hatása, vagy túl sok és ellenőrizetlen szabad Ideje ré­vén rászánta magát a lopásra. Sokat számit az otthoni környezet. Rontó ha­tással van például a csonka család, as alkoholizmus, a túlságosan ssabados nevelés. Természetesen a rosss társa­ság Is befolyásolhat valakit, ám a ba­rátait az ember általában maga vá­lasztja meg. Kiút minden megtévedt személy számára van, de ehhez a tár­sadalom segítségén kívül, erős akarat­ra Is szükség van. Itt, a martint Inté­zetben ezért elsősorban erre neveljük a hozzánk kerülő kiskorú tetteseket.“ Persze, megállni a lejtőn mindig ne­hezebb, mint elkerülni aztl I»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents