A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-06-10 / 24. szám
atm segítettek vásárlásaimban, azaz: végezték napi munkájukat. Ugyan kérem — hallottam ilyen ellenvetéseket —, erre csak úgy ránevelték a japánokat, líjnye-cjnyo, hál mintha mi a jó öreg Európában nem azon igyekeztünk volna évszázadokon át — és hát igyekezgetiink ma is —, hogy nemzedékek hosszú sorát, egyiket a másik után munkára, jó akaratra, az együttélés hasznos szabályaira ránevel jiik. Legfeljebb kevesebb sikerrel. I'edig mennyivel könnyebb lenne a szocializmus építése, fejlesztése, ha ez a nevelés eredményesebb lett volna, vagy eredményesebb lenne legalább ma. Van, aki úgy véli- a japánok dolgosak és udvariasak, mert erre nevelték, valójában kényszerílették őket, de ez a kényszer súlyos belső feszültségekhez, hovatovább a személyiség széthullásához vezet. Ügyesek szerint ettől a feszültségtől igyekeznek szabadulni a japán kishivatalnokok, alkalmazottak tömegei, amikor munka után sorra látogatják ennek, vagy annak a városnak, városnegyednek mulatóit, ahol végre ók dirigálnak, rendelkeznek s az ő kívánságukat lesi a kiszolgáló személyzet a pineérlányoklól a különféle szolgálatokra igénybe vehető egyél) női alkalmazottakig (a nyilvánvaló prostitúciót Japánban tiltja a törvény). S közben többé-kevésbé leisszák magukat, hogy végül is a szaké, a japán rizsbor bódulatában végre felszabadul, boldog embereknek higgyék magukat. Míg hazabotorkálva gyorsan le nem fekszenek kialudni mámorukat, hogy másnap reggel színjózanon és jól fésült engedelmességgel hajolhassanak meg mélyen a főnökük előtt. Vitathatatlan, hogy ez az életforma is létezik, ugyanúgy, mint a délután sportoló, apró kertjét nnivelgotö, sok mindenféle esti tanfolyamon tanuló japánok tömegeinek életformája is. A száztízmilliós Japánban nehéz megállapítani az arányokat. Mindenesetre meg vagyok győződve róla. hogy általában nem a „kényszerű“ udvariasság és a munka feszültsége hajtja a fiatal és középkorú japán férfiak sokaságát, pontosabban egy a kívánatosnál mindenesetre nagyobb hányadát a szaké mámorába. Főleg arról van szó, hogy a rendkívüli ütem u japán iparosodás hatására a városi lakosság száma szinte ugrásszerűen megnőtt, s ezzel nem tudóit lépést tartani sem az igényes szórakozás lehetőségeinek növekedése, sein az erre való nevelés. Az. így kialakult vákuumot igyekszik betölteni a kapitalista Üzleti szellem — főként busás haszonnal üzemelő, de meglehetősen ilívőtlan szórakozóhelyekkel. Nézzük viszont az oktatásügy helyzetét Japánban: a jövő szempontjából ez a meghatározó. Az általános oktatás (i-tól 12 éves korig kötelező és ingyenes. Ugyanez 'áll az alsó fokozatú középiskolára is; ez három osztályos. Mindkét iskolatípust a gyerekeknek csaknem száz százaléka elvégzi. Üzért gyakorlatilag nines analfabetizmus Japánban. Iv/, nagyszerű eredmény, különösen ha figyelembe vesszük a japán írás rend kívüli bonyolultságát. Az utóbbi években rohamosan nő az ugyancsak báromévfolyamos fel sőfokozatú középiskolát is elvégző fiatalok aránya s ezzel együtt az egyetemi vagy főiskolai végzettséget, diplomát-mcgszcrzők száma Is. Unnék pozitív hatása elsősorban a munka, a termelés területén nyilvánul meg. Tény például, hogy a japán üzemek, vállalatok vezetői gardájának képzettségi foka kiemelkedően magas. S a növekvő általános és szakmai műveltség minden szinten elősegíti a termelés színvonalának emelkedését. Mint mérnöknek most arról kellene szólnom, milyen a termelés szervezése Japánban, hogyan működik a gazdasági élet. Be kell azonban látnom: ezek mar túlságosán szakmai kérdések, s egyébkent is négy hosszú cikk sem elegendő, hogy egy olyan országról, mint Japán, akárcsak vázlatosan is megfelelő áttekintést, vala mennyire is teljes képet lehessen mutatni. Sok fontos kérdésről nem irtani’ milyen az életszínvonal Japánban. milyen a tőkés gazdasági rendszer, milyen a belpolitikai helyzet stli. Ila lehetne röviden válaszolni, ezt mondanám: Az életszínvonal körülbelül az olaszokéval vagy a franciakéval azonos, de kiegyensúlyozottabbnak látszik s az igények szerkezetileg mások, mint Európában. A kapitalizmus Japánban is kapitalizmus, a dolgozók ismert hátrányaival (pi. munkanélküliség, alacsony nyugdijszinl. nem kielégítő társadalombiztosítás, egészségügyi ellátás stíl.). I)e vannak lényeges eltérések is, éspedig pozitív irányban: a japánok elfogadták az állami tervezés szükségességének elvét és megtanultak mesterien tervezni, a termelés szervezeti rendszerében kiemelkedő szerepet játszik a kollektív, csoport munka sth., s ezek egy pozitív irányú változás lehetőségének és sikerének feltételét biztosítják. A belpolitikai életre pedig főként a demokratizmus igényének állandó erősödése jellemző. Végül: az olvasó úgy érezheti, talán túlságosan is sok jót írtam a I japánokról. Ivz bizonyara így igaz. Ennek két kézenfekvő oka is van: a külföldön tanulmányúton lévőnek legfőbb kötelessége megismerkedni azzal, ami jő, amit célszerű és kiva natos lenne átvenni, márpedig ilycs mit Japanhan igazan lehet találni bőven. Ila ezenkívül érdeklődést vagy éppen rokonszenvel is keltet lem a japan nép iránt, az sem haj. Velem is ez történt, amikor elolvas tani ICndolf Uáhry, nagyszerű riport könyvét Japánról: Stretnutie pod sakiirami. Tessék elolvasni. (Ivar. hogy magyarul nem jelent meg.) A folyóparton sétálgatok. Kivétele sen tiszta a levegő, messze ellátni. A síkságból kilep a /.obor, hátrább a <'síiári hegyek, s ide kéklik még I az Alacsony-Tálra is. Séta közben elolvastam leveleim másolatát és eszembe jiiloll sok minden. Nagyon szép voll es hasznos az idő, amit Japánban töltöttem. A Kis Kárpátok felelt vörös korong a nap. Szebb, mint amilyennek a Kinizsiről ládám'’ Értelmetlen kér dés. Ez a széles róna a szülőföldem. Háláinál egy fűzfának támasztom. Érzem az illatat Es a füveket is. Milyen jó itthon. I AI,Ó(7, TAM \S 1 2 1 Épül a hagyományos japán into. 2 A szaké ezen a diák minin ■ hiányzik :t. flj típusú városi bérház I. Tipikus üzlet utca egy tokiói külvárosban A szerző felvételei KISKORÚAK A TÁRGYALÓTEREMBEN Legutóbb néhány hete, lapunk 20. számában szóltunk arról, hogy — sajnos — a kószáló gyerekemberek: tizenéves fiúk meg lányok mind kevésbé szembetűnő Jelenségei a késő esti utcáknak; a felnőttek számára nyitva tartó preszszóknak, kávéházaknak vagy nemegyszer kocsmáknak Is ... Rosszul értelmezett szabadság, fondorlatos kimaradás vagy egyszerű csellengés egyaránt szerepel az okok listáján. Persze, okot találni a sorozatos kimaradásra, a gyakori Iskolakerülésre lehet akár ezerfélét Is; magyarázatot aligha! Különösen, ha a „bliccelés“ vagy az esti-éjszakai csatangolás bírósági következményekkel Jár, Mert például egy, a napokban nyilvánosságra hozott statisztika tanúsága szerint, a szlovákiai bíróságok tavaly tárgyalt büntetőpereinek mintegy kllenc-tlzenegy százalékát a fiatalkori bűnözők esetei Jelentik. A bűntettek között leggyakrabban a személyi és a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények, lopás, gépkocslfeltörés fordul elő, de gyakori eset a garázdaság, a testi sértés, erőszakoskodás és az üzletszerű kéjelgés Is. Szülők, pedagógusok, ám a fiatalok számára Is elgondolkoztató tények ezek, melyek kapcsán több kérdés Is fölmerül. Például; milyen szerepe van a környezetnek egy élet félreslklásában; ml védi a társadalmat a kiskorú bűnözőktől; van-e kiút a megtévedettek számára? .,. Mielőtt hangot adnánk a fiatalkorú tettesek büntetőpereit tárgyaló Jogász és egy pszichológus véleményének — példaként — nézzünk néhány esetet. 8 Laci egyke volt, s mint Ilyen, a család szemefénye. Apja Jól kereső közgazdászmérnök és az édesanyja Is felelős beosztásban dolgozó, elfoglalt asszony. Kevés Időt tölthettek együtt a fiukkal, de mert Imádták a legényt, hát kényeztették, lesték minden kívánságát és a zsebpénzzel sem fukarkodtak. A tizenhat éves fiatalember (gy korlátlanul rendelkezett az Idejével és mert bármikor készséggel fizetett a haveroknak, osakhamar a galeri egyik legbecsesebb tagja lett, A nyolc-tfz tagú társaság a legkülönbözőbb ötleteket agymlta ki arra, hogy minél „szórakoztatóbban“ töltsék el szabad Idejüket ... Egy alkalommal elhatározták, hogy puszta heooből föltörik a sarki élelmiszerboltot, cigarettát és Italt szereznek, majd pedig vidám, féktelen „feketemisét“ rendeznek. Az Uzletajtó zárának föltörése pillanatok műve volt. Egyikük a villanykapcsolóhoz ugrott, hogy lecsavarja az üzlet éjjeli megvilágítását, hárman pedig alaposan megrakták táskáikat az előre kiszemelt áruval, Az esti félhomályban aztán kiszemeltek egy csinos lányt, akin nemi erőszakot követtek el. Az szegény hiába kiáltott segítségért, a környéken akkor nem Járt senki,.. Amikor reggel szabadjára engedték, azonnal a rendőrségre sietett, ahol pontos személylelrást adott támadóiról. A vagánykodó fiúkat két-három nap alatt kézre kerítették. Természetesen Lacit Is. Édesanyja még most Is, a rendőrségi kihallgatás során őt védte: — Engedjék szabadon a fiamat, ő nem hibás, egyszerűen belerántották ebbe a kínos ügybe... A blrósá A tizenhat hasonlóan — tizení vesztésre Ítélte. tg más éves ai ményen volt. J! — társaihoz napi szabadságöt nőnapi s I Napjainkban vajon ml késztet arra egy fiatal lányt, hogy tizenhét évei korban, tanulás helyett, „főállásban“ üzletszerű kéjelgésből tartassa el magát? Néhány Idézet az Ilyen váddal bíróság elé került lányok perlratalbót: — A magánéletemet úgy rendezem be, ahogy nekem tetszik. Hogy miért A SZOCIALISTA TÖRVÉNYESSÉG VÉDELMÉBEN § EMBERI SORSOK nem voltam munkaviszonyban, ha már nem tanultam? Elvégre aki éjjel fönt van, annak nappal aludnia kell... — Eleinte vlszolyogtam az Ilyesmitől. De aztán megszoktam a gyakori éjszakázást. Az így szerzett pénzből szép és divatos ruhákat vehettem, gyakran fordultam meg a legjobb szórakozóhelyeken. — Igaz, hogy elsősorban külföldiekkel Ismerkedem. Ok ritkán nézik a pénzt, szinte mindig előkelő vendéglőbe vagy éjszakai mulatóba hívják az embert. Es a hálapénz dolgában Is bőkezűek, csupa drága holmira futja belőle. Persze, mindez csak a látszat. Mert a következmények Is épp Ilyen világosak: szabálysértési eljárás, később munkakerülésért és élősködésért Járó börtön, végső következményként pedig — egy elrontott élet. 8 A Bratislava! Fővárosi Bíróság a minap tárgyalta annak az öt, 15—18 éves kiskorú tettesnek perét, akik egyetlen esztendő alatt nyolcvan klsebb-nagyobb lopást, fosztogatást, betörést követtek el. Csupán „csoportosítva“ mondom el „vagány" tetteiket; mintegy harminc kerékpárt loptak, kiváló technikájuk volt a lezárt gépkocsik feltörésében, betöréssel szereztek cigarettát, Így jutottak szeszes Italokhoz és több napos kiránduláshoz szükséges élelmiszerhez, sőt, a legkorszerűbb kempingcikkekhez 1st fis mert a vagánykodásban nem Ismertek határt, hát robbanószerek gyártásával Is foglalkoztak. Ilyen Jellegű ügyeskedés közben érte őket tetten a rendőrség; a bíróság pedig 24 és 38 hónap közötti, feltétel nélküli börtönbüntetéseket szabott az öt legényre. I Példaképpen ennyit, most lássuk a fiatalok büntetőpereit tárgyaló bíró s egy pszichológus véleményét. A Jogász; „A kiskorú tetteseknél elsősorban a család hiányos nevelő hatására kell utalnunk, de sajnos, sok esetben az Iskola nevelési módszereiben Is találni hiányosságot. Sajnálatos valóság; ha egy gyerek lop, akkor est gyakorta hamisan értelmesatt hősködésből teszi. Am ha már elkövette, úgy a kihágás vagy a törvénysértés mértékére vonatkozó paragrafusok kérlelhetetlenek. Ügy tapasstalom, hogy a kiskorú tettesek többsége társadalmi és erkölcsi éretlenség folytán kerül vádlottként a bírósági tárgyalótermekbe.“ A fiatalkorú bűnösök martini Javítónevelő Intézetének psslehológusa; „Sok oka lehet és van Is annak, ha a kiskorúak rossz útra térnek, Mert született bűnöző természetesen nincsen. Az, hogy valaki lepi erkölcsi fogyatékosság; ezt a hajlamot nem örökölte, hanem környezetének hatása, vagy túl sok és ellenőrizetlen szabad Ideje révén rászánta magát a lopásra. Sokat számit az otthoni környezet. Rontó hatással van például a csonka család, as alkoholizmus, a túlságosan ssabados nevelés. Természetesen a rosss társaság Is befolyásolhat valakit, ám a barátait az ember általában maga választja meg. Kiút minden megtévedt személy számára van, de ehhez a társadalom segítségén kívül, erős akaratra Is szükség van. Itt, a martint Intézetben ezért elsősorban erre neveljük a hozzánk kerülő kiskorú tetteseket.“ Persze, megállni a lejtőn mindig nehezebb, mint elkerülni aztl I»