A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-21 / 4. szám
A járási népművelési központok létesítésének és működésének alapelvei A NÉPMŰVELÉSI KÖZPONT FELADATAI A népművelési központ fő feladatai közé tartozik. 1. Szaktanácsadással szolgál a városi és helyi nemzeti bizottságoknak, a népművelési létesítményeknek, a járási és önkéntes szervezetek és a kulturális szövetségek járási szerveinek ezekben a kérdésekben: a) a népművelési munka és a műkedvelő tevékenység tartalma, szervezése, irányítása, az anyagi eszközök és személyzet biztosítása, a népművelési létesítmények felállítása, ezek hatásköre, irányítása és anyagi-műszaki felszerelése, b) a népművelő munka hatékony módszerei és formái, a lakosság kulturális érdeklődésének megállapítása és kielégítése, valamint felhasználása a felnőttek és az ifjúság céltudatos nevelése és művelődése érdekében, c) a felnőttek és az ifjúság társadalmi érintkezésének, társas szórakozásának és kulturális felüdülésének tartalma, módszerei és formái, d) a műkedvelő együttesek vezetőinek és a társas szórakozás és kulturális felüdülés szervezőinek kiválasztása és nevelése, e) a polgári szertartások és a polgári társadalmi aktusok formája és megszervezése, f) a munka- és életkörnyezet célszerű és esztétikus kialakítása, g) művelődési házak építése. 2. Mint rendező biztosítja a nemzeti bizottságok népművelési létesítményeiben működő önkéntes dolgozók, valamint más szervezetekkel való megállapodás alapján ezek önkéntes dolgozói és szervezői számára is a politikai- és szakkiképzését, amint ezt a népművelési dolgozók oktatási rendszere előírja. 3. A járás szükségletei szerint mint rendező biztosítja a felnőttek és az ifjúság állampolgári és honvédelmi nevelését, esztétikai nevelésüket és iskolán kívüli művelődésüket szolgáló különleges rendezvényeket. Szakszerűen irányít, esetleg rendez is járási amatörversenyeket, bemutatókat, fesztiválokat és kiállításokat a művészeti műkedvelő tevékenység jellege és fajtája szerint, valamint a nem művészeti műkedvelő tevékenység körébe tartozó hasonló rendezvényekét. 4. Tapasztalatot gyűjt, osztályozza, értékeli és feldolgozza az így szerzett ismereteket, amelyek a járás (város, városi körzet) területén — az állampolgári, honvédelmi és eszétikai nevelésre, — az iskolánkívüli művelődésre és műkedvelő tevékenységre, — a község kulturális ellátottságára, — a lakosság műkedvelő tevékenyséségének fajtájára, minőségére, mennyiségére, valamint helyi megoszlásé ra, — a felnőttek és az ifjúság társadalmi életének, társas szórakozásának és kulturális felüdülésének tartalmára és formáira, — a népművelési, a társadalmi és önkéntes szervezetek, a kulturális szövetségek, valamint a helyi és városi nemzeti bizottságok létesítményeinek kulturális nevelői tevékenységére és népművelési munkájára, ennek irányítására, minőségére és módszereire vonatkoznak. E tapasztalatok és ismeretek alapján az illetékes nemzeti bizottság számára összefoglaló és részleges elemzéseket készít, javaslatokat tesz az irányító munka ésszerűsítésére, hogy a szocialista állam kulturális nevelői tevékenysége a járás (város, városi körzet) területén hatékonyabbá váljék. Az így szerzett ismereteket saját nevelői és szaktanácsadói tevékenységének céltudatos tervezéséhez is felhasználja. 5. Felkutatja, megvizsgálja és -megfelelő módon általánosítja az állampolgári, honvédelmi és esztétikai nevelés, az iskolánkívüli művelődés, a műkedvelő kulturális tevékenységek fejlődésének módszereit és szervezési formáit, valamint ezek felhasználását a felnőttek és az ifjúság nevelésében és továbbképzésében. Ugyancsak általánosítja a népművelő létesítmények munkájában szerzett pozitív tapasztalatokat és a nemzeti bizottságok e téren alkalmazott helyes irányítási gyakorlatát. 6. Az illetékes nemzeti bizottság megbízásából szakvéleményt ad az iskolán kívüli nevelési és művelődési rendezvények tartalmáról, szervezéséről és az ezzel kapcsolatos eljárásról. 7. Nyilvántartja: a) a klubjellegű népművelési létesítmények hálózatát, helyiségeit és anyagi-műszaki eszközökkel való felszerelését, úgyszintén ezek dolgozóit, b) azokat az együtteseket és kiváló egyéneket, akik művészeti műkedvelő tevékenységet, vagy más, nem kulturális jellegű műkedvelő tevékenységet folytatnak. 8. A járás (város, városi körzet) kultúrpolitikai szükséglete számára propagandaanyagot, műsorgyűjteménykötetet és az iskolán kívüli művelődés céljaira tanulmányi anyagokat ad ki. 9. Az egyes intézményeknek és egyéneknek is ingyen vagy fizetés ellenében különleges kulturális szolgáltatásokat nyújt (pl. kulturális felvilágosításokat ad, nyomtatványokat sokszorosít, specializált művelődési tanfolyamokat rendez, belépőjegyeket elővételben árusít stb.). E szolgáltatások jellegét és terjedelmét az illető népművelési központot irányító nemzeti bizottság határozza meg. ÉLÉNK TEVÉKENYSÉG A proletár nemzetköziségre és a szocialista hazaliságra való nevelésben egyre jelentősebb eredményeket érnek el a levicei (lévai) járás CSEMADOK helyi szervezetei. A járási bizottság a magyar nemzetiségű lakosság egységes és egészséges nemzeti öntudatának erősítésére törekszik, ilyen módon is hozzájárulva nemzetiségi kultúránk fejlesztéséhez. Szebellai János jb-elnök szavai szerint a CSEMADOK helyi szervezetei kulturális munkával járultak hozzá a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünnepléséhez. A tagság tudatosította e nagy évforduló történelmi jelentőségét s tovább erősödött a szovjet nép iránti őszinte barátság és tisztelet. A JB és a helyi szerezetek vezetői a CSKP XV. kongreszszusa határozatainak gyakorlati érvényesítésével mozgósították a tagságot feladatuk teljesítésére. Az évforduló tiszteletére 113 előadást tartottak. A járási bizottság megtárgyalta a kulturális front legfontosabb teendőit, foglalkozott a februári győzelem történelmi jelentőségével, a nemzetiségi kérdés lenini értelmezésével, a Szovjetunió békepolitikájának sikereivel, a Szlovák Nemzeti Felkelés és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nagy történelmi jelentőségével. ÁBEL GÁBOR A CSEMADOK Központi Bizottsága által kiadott irányelv alapján tartotta évzáró taggyűlését a CSEMADOK zsérei helyi szervezete. Az ülésen megjelent dr. György István, a CSEMADOK KB vezető titkára, és képviseltették magukat az egyes tömegszervezetek képviselői is. Az ülésen Gál László, a Helyi Nemzeti Bizottság elnöke is részt vett. Az évzáró Kossuth Lajos emlékműsorral kezdődött; az emlékműsort Kovács László rendezte és szerepelt benne a zsérei férfi énekkar is. A beszámolót, mely nagyon konkrét és sok esetben kritikus volt, Kubecsek Ferenc elnök tartotta. Az elhangzottakból megtudhattuk, hogy jól működik a folklór csoport és a színjátszó csoport; a színjátszók egyebek között a Ne okoskodj Rozi című darabot mutatták be. A tagság többségét a vitában az foglalkoztatta, hogy mi az oka annak, hogy az egykori aranykoszorús zsérei vegyeskar nem úgy működik, amint azt a tagság el-ÜNNEPI ÉVZÁRÓ várná. Ahogy a felszólalásokból kitűnt, anyagi problémákkal is küzd az énekkar, de a legfőbb akadályt a próbákon való hiányos megjelenés jelenti. Dr. György István, a CSEMADOK Központi Bizottság vezető titkára felszólalásában beszélt a májusban lezajlott XII. országos közgyűlés határozatairól, szervezeti, népművelési és népművészeti szakaszon, valamint említést tett az új gazdasági irányelvről, melyet a CSEMADOK KB októberi plénumülésén hagytunk jóvá helyi szervezeteink részére, anyagi bázisuk megerősítése céljából. Beszédében kitért a CSEMADOK zsérei helyi szervezetének értékelésére és hasznos tanácsokkal látta cl a helyi szervezet vezetőségét. Az évzáró közgyűlés ünnepi színfoltja volt, hogy megnyitották a zsérei falumúzeumot, amely a kb. 150 évvel ezelőtti Zobor-aljai parasztházak berendezéseit és népszokásait mutatja be. A falumúzeum létrehozásánál nagyon komoly munkát fejtett ki a CSEMADOK tagsága és komoly segítséget nyújtott a Helyi Nemzeti Bizottság is. Kiemelkedő munkát végzet Vanyó Gergely, Molnár András, Bencz Bálint és még sokan mások. Az újonnan megnyílt zsérei falumúzeum, valamint a CSEMADOK-évzárón hallottak, illetve az értékelő ülés határozati pontjai alapján arra következtethetünk, hogy a CSEMADOK vezetősége és tagsága rövid időn belül megoldja a szervezési problémákat és akkor a CSEMADOK zsérei helyi szervezete újból a falu kulturális életének fáklyavivőjévé válik. GYENGE JÁNOS (Gyökeres György felvételei) 7
