A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1978-06-03 / 23. szám

PORCELÁN TÁVCSŐ TUDOMÁNY­TECHNIKA ÚJ ÉPÜLETEK - REGI STÍLUSBAN. Az NSZK legnagyobb városában, Ham­burgban a központ és a kikötő közti Peterstrossén a közelmúltban egész ház­sorokat építettek XVII. és XVIII. századi stílusban, korabeli tervek alapján. A házakban persze laknak. A hagyomá­nyos, kézzel formált égetett téglát Hol­landiából hozatták, mivel az NSZK-ban téglát ma már kizárólag gyárakban — géppel készítenek. KÖZPONTI „ZUMMOGO" PORSZÍVÓ. A háziasszonynak csupán a szívócsö­vet kell csatlakoztatnia a falba épített 50 mm-es PVC porvezetékbe, és máris felzúg a pincében vagy a garázsban egy 4,5 kW-os szívóaggregátor. A por­­vezetékeken át magához szippantja, majd a szabadba továbbítja a bakté­riumokkal szennyezett levegőt. Óriás porzsákját elég évente egyszer tisztíta­ni. A központi porszívó beépítésével az Egyesült Államokban és a Német Szö­vetségi Köztársaságban kísérleteznek. TELEFON SÜKETEKNEK. A Német Szövetségi Köztársaság­ban már kapható telefonadapterrel a süketek is telefonálhatnak. A közönséges telefonkészülékkel összekapcsolva, az adapter írógépként működik. A csengetést fényvillanások helyettesítik, az üzenet világító betűk formájában olvasható le és papíron is rögzíthető. „ROVATKAS" AUTÓPÁLYA. A kanyargós, lejtős, csúszós C^t nagyon balesetveszélyes, ezért az Egyesült Államokban felület­­érdesítő géppel kezelik a Los-Angeles-Kalifornia autópályát. A gép 180 gyémántkésével egyszerre 960 milliméter széles út­szakaszba vág 3,2 és 6,4 milliméter mély rovátkákat, mindjárt magába szippantva - a munkafelületről — az esetleges szeny­­nyeződést is. Hűtővízzel a mellette haladó tartályautó látja el. ÓRIÁSI GYOGYMATRAC. Mozgássérültek gyógyítására a holland Bingham Produktie cég poliészter szövetből készült, levegővel feltölthető különleges matracokat gyárt. A matrac vastag szegélye 120 cm magasan van a padlótól, így a kis betegek biztonsággal hancúrozhatnak a rugalmas játéktérben. A Bíbor-hegységben, Nanking közelében működő csillag­­vizsgálóban kínai csillagászok porcelán tükrös távcsővel ké­szítenek felvételeket a Holdról, a Szaturnuszról és a Jupiter­ről. A tükör 60 centiméter átmérőjű és az obszervatórium egyik mérnöke tervezte. Mór 1958-ban felvetette a porcelán felhasználásának lehetőségét, mert a Kínai Népköztársaság­ban a porcelán sokkal könnyebben hozzáférhető és olcsóbb, mint az optikai üveg. A porcelán tükör sokkal nehezebb és merevebb, mint a hagyományos, üvegből készült. A PENÉSZ VESZEDELMEI Mintegy 120 olyan penészgombafaj ismert, amely toxinokat — méreganyagokat - hozhat létre az élelmiszereken. Ezek a mérgező anyagcseretermékek vegyileg nem egységesek (eddig mintegy száz ilyen vegyületet írtak le) és egészen eltérő a hatásuk az emberekre, emlősökre. Okozhatnak máj­rákot, zsírmájat, veseártalmakat. A penészgomba toxinkép­­zése nincs feltétlenül a gomba növekedésével összekötve. Megfigyelték például a toxinképződést olyan alacsony hő­mérsékleten is, amelyen a gomba már beszüntette növeke­dését. Vannak toxinok, amelyek nem jutnak ki a micéliumból, a gombafonadékból, mások viszont jól oldódnak vízben és így a víztartalmú élelmiszerekben az élelmiszer mélyére vándorolnak. Ezért a megpenészedett élelmiszert nem sza­bad elfogyasztani - még akkor sem, ha a penészt eltávolí­tották róla. A LEGSZEGÉNYEBB AMERIKAIAK 1970-es népszámlálási adataink a legfrissebbek. Ezek szerint 763 594 indiánt számoltak össze az államszövetségben, nem tüntetve fel persze a félvéreket. Századunk tízes éveiben alig negyedmillió indián élt az Egyesült Államok rezervátumain. Az örvendetes háromnegyed millió nem jelenti életszínvona­lunk növekedését. Az indiánok ma is a gazdag ország leg­szegényebb állampolgárai. Egy részük (pontosan: 196 543, az említett népszámlálás szerint) nem jelölte meg, milyen törzs tagja. Legszámosabbak a délkeleten élő navajók (96 743), a magukat dakotának nevező sziúkból majdnem ötvenezret írtak össze. De minden egyes indián nép fiai és lányai szétszóródnak lassan; New Yorkban például 282 pol­gár vallotta magát sziúnak, 23 komancsnak és 203 apacsnak, 8812 New York-i lakos pedig, jóllehet büszke indián szárma­zására, már nem tudja, honnan vándorolt az aszfalttal borí­tott vadászmezőkre. A GYORSÍRÁS első emlékei Az athéni Akropoliszon találták meg azt az i. e. 350 tájáról származó kődarabot, amelyen ógörög szórövidítések elemeit figyelhetjük meg. Nem csoda: a híres szónokok beszédeit aligha lehetett volna teljes hosszúságukban „levésni". Az i. e. I. században a római Marcus Tullius Tiro dolgozta ki az első latin nyelvű gyorsírást, amelyet a középkori Európában a XII. századig használtak. Nem csupán az egyes szavakat, hanem a szóvégződéseket és az előragokat is rövidítették. (Tiro egyébként a nagy szónok, Cicero barátja volt.) A rö­vidítést gyakran a szó fölé írott vonással jelezték, de néha erre sem volt szükség; a középkori szentek képein látható SCS betűk nyilvánvalóan a „sanctus", vagyis a „szent" szó tömörítését szolgálták. 1602-ben az angol Willis adta ki első gyorsírási tankönyvét a „sztenográfia művészetéről". Ez a mesterséges görög szó „rövid írást" jelent. A franciák csak 1651-ben követték az angol példát Cossard révén. A néme­tek nem kevesebb, mint 600 gyorsirásrendszert dolgoztak ki, 1834. Az elektronikus hangrögzítés az utóbbi évtizedekben közöttük a híres Gabelsberger-félét, amelynek születési éve visszaszorítja a gyorsírást; gépírónőkre még nagyon sokáig szükség lesz, a gyorsírónőt viszont jól helyettesíti a magnó. MIÓTA ISMERÜNK NEMZETI LOBOGÓKAT? A dánok azt állítják, hogy fehér keresztes vörös zászlójuk, o Danebrog 1219 óta lobog a csatákban, bizonyítékunk azonban csak 1308-tól van a dán zászló létéről. A szövet­kezett svájci kantonok 1339 óta használják a fehér keresztet a vörös mezőben (ennek „negatívja" a Vöröskereszt zász­laja); érdekesség, hogy a svájci zászló pontos négyzetet alkot, nem pedig téglalapot. A háromszínű zászló (az ún. trikolór) a forradalmak szülötte. A francia trikolór kék-fehér­­vörös színei úgy kerültek össze, hogy XVI. Lajos 1789. július 17-én Párizs városának kék-vörös színű kokárdáját a Bour­­bon-dinasztia hófehér színei fölé tűzte. Az egységes Itália szimbóluma, a zöld-fehér-vörös olasz trikolór nem az 1848-as forradalomban bukkan föl, hanem sokkal korábban, 1795. május 14-én. amikor bolognai diákforradalmárok lobogtatják egy tüntetésen. A három színt általában köztársaságok hasz­nálják; a belga zászló fekete-sárga-vörös trikolórja megelőzi a franciát: már az 1787-es osztrákellenes zavargások idején felbukkannak Brabant tartomány színei. Az 1848-as forradal­mak szülötte a kék-sárga-vörös román zászló. A magyar szí­neket - piros-fehér-zöld - is egy 1848-as törvény helyezi vissza „ősi jogaiba". Ez arra utal, hogy a magyar nemzeti színek használata megelőzi a szabadságharcot. Valójában csak Mária Terézia idejéből vannak adataink a piros-fehér­­zöld nemzeti színek használatára. 18

Next

/
Thumbnails
Contents