A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1978-06-03 / 23. szám

SOK A TENNIVALÓ A tőketerebesi (Trebišov) járás CSEMADOK helyi szervezeteinek feladatait és célkitűzéseit a CSKP XV. kongresszusának, a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális minisztériumának, valamint a CSE­MADOK XII. országos közgyűlésé­nek a határozatai szabják meg. A já­rási bizottság és a helyi szervezetek fokozott figyelmet fordítanak a pro­letár nemzetköziség, a szocialista hazafiság és az egészséges nemzeti öntudat szellemében történő nevelés­re. Tervszerű és sokrétű kulturális munkával törekednek a magyar nemzetiségű dolgozó általános mű­veltségi szintjének emelésére, a nép­művelési és népművészeti tevékeny­ség minőségének állandó javítására. A járási bizottság és a helyi szer­vezetek munkájában fontos helyet foglal el a világnézeti nevelés. Meg­ismertették a tagsággal a CSKP XV. kongresszusának anyagát, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom nemzetközi jelentőségét, s „Ki tud többet a Szovjetunióról“ címmel vetélkedőt szerveztek. Előadást tar­tottak a Nagy Október jelentőségé­ről, a Szovjetunióról, a februári győzelemről, a CSKP kulturális po­litikájáról. Megemlékeztek a felsza­badulás 32. évfordulójáról és „Nagy kezdet“ címmel megrendezték Ki­­rályhelmecen (Krár. Chlmec) Molnár János fényképkiállítását. Beszélgetést folytattak Fábry Istvánnal, az SZLKP KB tagjával. Nagy figyelmet szenteltek a polgári ügyek testületéi munkájának. Persze, nem eléged­tek meg az elért eredményekkel. Sok még a tennivaló ... A felnőttoktatás keretében fel­keltették az érdeklődést a tovább­tanulás iránt, népszerűsítették az egyes tudományágakban elért ered­ményeket stb. Előadások hangzottak el a korszerű műveltségről, a család szerepéről, a tudományos és műszaki forradalom legújabb vívmányairól, századunk betegségeiről, az anya­nyelvi oktatás és az idegen nyelvek elsajátításának jelentőségéről, a nem­zeti kérdés lenini értelmezéséről stb. A CSEMADOK battyányi (Bofany) helyi szervezete szabó-varró tanfo­lyamot szervezett körülbelül negyven érdeklődő számára. Számos helyen az elégtelen szervezés következtében csekély az érdeklődés az ilyen ren­dezvények iránt. Szükséges az ilyen jellegű rendezvények körültekintőbb előkészítése. A honismereti munka körül már jobb a helyzet. A helyi szervezetek tavaly több honismereti kirándulást szerveztek. Dicséretre méltó tevé­kenységet fejt ki a királyhelmeci he­lyi szervezet honismereti köre. Péter Imre „Bodrogköz haladó munkás­­mozgalmi hagyományai“ címmel munkásmozgalmi témát dolgozott fel az Irodalmi Szemlébe. A helyi szer­vezet tagjai magyar nyelvű emlék­táblát lepleztek le a Nagy Október 60. és a város felszabadulási 33. év­fordulójának tiszteletére. Az iroda­lomnépszerűsítés és a könnyvvel való munka is sikeresen folyik. Vörös­marty és Rákóczi emlékestet rendez­tek Abarán (Oborín), illetve Borsiban (Borša). Királyhelmecen és Perbe­­nyiken (Pribeník) Fábry Zoltán éle-Gyimesi György, a CSEMADOK járási bizottságának elnöke tével és munkásságával ismertették meg a közönséget. A királyhelmeci helyi szervezet életének érdekes színfoltja volt a szovjet irodalom estje és a Nagy Október a szovjet irodalomban című előadás. Abarán, Bélyben (Biel), Királyhelmecen, Bor­siban, Szomotoron, Bodrogszerdahe­­lyen (Streda nad Bodrogom), Lele­­szen, Nagykaposon (Veľké Kapuša­ny) és Nagygéresen (Verký Horeš) megemlékeztek Ady Endre születé­sének 100. évfordulójáról. Több író­olvasó találkozóra is sor került a járásban. Hazai magyar írókon kívül Vadász Ferenc is vendége volt né­hány helyi szervezetnek. Mindenképpen örvendetes és csak üdvözölni lehet, hogy Perbenyiken olvasókör alakult. Tagjai megismer­kednek egy-egy könyv tartalmával és a szerző életével. Szépen fejlődnek az irodalmi színpadok. A hét irodal­mi színpad tavaly huszonegyszer lé­pett közönség elé. A nagytárkányi (Veiké Trakany) irodalmi színpad a Kassán (Košice) megrendezett ke­rületi seregszemlének is résztvevője volt. A Nagy Október 60. és a Szov­jetunió megalakulásának 50. évfor­dulója tiszteletére négy irodalmi színpad adott ünnepi műsort. Évről évre megrendezik a vers- és próza­mondók járási versenyét. A király­helmeci és nagykaposi elődöntőn 97 versenyző vett részt. Hárman ju­tottak el a Jókai-napokra. Ady Endre születésének 100. évfordulója tiszteletére szavalóversenyt rendez­tek. A vetélkedőbe hat csoport ne­vezett be. A járási verseny győztese a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) országos döntő második helyezettje lett. A szavalóversenyt és a vetélke­dőt közösen rendezték a népkönyv­tárral. Könyvkiállítások szervezésé­vel is hozzájárultak a könyvek pro­pagálásához. 1971-ben alakították meg a járási bizottság néprajzi szakbizottságát. Később hat új taggal, főleg fiatalok­kal egészítették ki a bizottságot. Olyanokkal, akik népdalok, népszo­kások, néptáncok gyűjtésével foglal­koznak. A bizottság tagjai ma már rendszeresen megtárgyalják a nép­rajzi munka feladatait. Tavaly há­rom állandó néprajzi kiállítást ren­deztek Kiskövesden, Szomotoron és Nagyszelmencen (Veľké Slemence), s minden általános iskola is rendel­kezik néprajzi gyűjteménnyel. He­lyiség hiányában azonban még nem állnak a nagyközönség rendelkezésé­re. Jó lenne, ha a hnb-ok gondos­kodnának múzeumok, néprajzi szo­bák számára alkalmas helyiségekről és segítenének is a felgyújtott anyag kiállításában. Örvendetes, hogy a járásban olyan hagyományok keltek életre, mint a szüreti szokás. A szakbizottság tagjai arra töreked­nek, hogy az idén a legjobb éneklő csoportok, szólisták, népi hangszere­sek és néptáncosok kerüljenek a „Tavaszi szél vizet áraszt“ országos népdalverseny döntőjébe. Jelenleg a néprajzi kérdőívek felgyűjtése és az adatközlők felkutatása folyik. Az amatőr népművészeti csoportok többsége képes színvonalas műsort adni. A Kaposkelecsényben megren­dezett dal- és táncünnepélyen egé­szen új tánccsoportokat is szerepel­tettek. Legsikeresebben a Bodrog­közi Népi Együttes tevékenykedik. Tavaly fellépett a királyhelmeci néptáncversenyen a februári győze­lem évfordulója tiszteletére rende­zett ünnepélyen. A televízió is sugá­rozta műsorukat. Az elmúlt évben két helyi szervezet (Bély és Nagy­­tárkány) rendezett helyi méretű CSEMADOK-hapot. Jó lenne, ha több helyi szervezet is követné pél­dájukat. A színjátszás jelenti a leg­nagyobb gondot. A színjátszó cso­portok munkája távolról sem kielé­gítő. Csak két helyen, Battyánban és Perbenyiken tanultak be szín­darabot. Nem rendezhették meg a színjátszó csoportok járási versenyét sem. A gyermekszínjátszás körül sem jobb a helyzet. Tavaly csupán a királyhelmeci, kistárkányi és per­­benyiki általános iskola gyermek­­színjátszói tanultak be színdarabot. Az esztrádcsoportok tevékenysége már eredményesebbnek mondható. Huszonhatszor léptek közönség elé. Az énekkarok évek óta jó munkát végeznek. Kiemelkedő teljesítményt nyújt a Járási Magyar Tanítói Ének­kar. Fennállása óta eredményesen járul hozzá kórusmozgalmunk és dalkultúránk fejlesztéséhez. Minden jelentősebb ünnepi esemény résztve­vői, és még önálló műsorestéket is tartanak. Az éneklő csoportokra sem lehet panasz. Velük együtt a citera­­zenekarok is szép munkát fejtenek ki. Befejezésül még annyit, hogy a helyi szervezetekben ma már rend­szeres munka folyik ... Tervszerűen megtartják a vezetőségi és tagsági gyűléseket. A járási bizottság azon­ban még mindig nem elégedett a tagsági gyűlések számával. Szükséges a nagyobb aktivitás. Ennek érdeké­ben iskolázásokat szerveznek a he­lyi szervezetek vezetői számára. Saj­nos, az érdeklődés nem kielégítő. A taglétszám 4273. Az 1976-os évhez viszonyítva százszázalékos a növeke­dés. A CSEMADOK XX. járási kon­ferenciáján új járási bizottságot vá­lasztottak. Gyűléseit azonban nem látogatják rendszeresen. Többet vár­nak a járási bizottság tagjaitól és az elnökség néhány tagjától. 7

Next

/
Thumbnails
Contents