A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-05-27 / 22. szám
A járási dal- és táncünnepély előkészületeiről folyik a Plosnica Sándor, a hnfc szó. Jobbról balra Szőllős Sándor, a CSEMADOK járó- titkára si bizottságának titkára, Fábri Lajos, a hnb elnöke és Pellionisz Tibor, a CSEMADOK járási bizottságának inst- Fábián István felvétele ruktora esi, aki a grófnak is dolgozott. Fentröl, a várból nézve a falura, sugáregyenes utak s új házak pompás látványa tárul a szemem elé. Sok minden történt a vár falai alatt. Átalakították, korszerűsítették a kultúrházat. Hidat emeltek a Pacsai-patak fölé. A falu egyik felében már elkészült a vizvezeték-hálózat. Felépült az általános iskola, az új postahivatal, automata központtal, 150— 160 telefonelöfizetővel. Kész az orvosi rendelő, a bolthelyiség, a vendéglátó üzem, a tűzoltószertár, s állnak a hatvan személy befogadására alkalmas hétvégi házak. Ebben az évben megkezdték egy autócsárda (motorest) építését. Étterem és szálláshely várja majd a motoros kirándulókat. A hnb hivatalát is átalakitott épületben helyezték el. Eskető terme a városokéval vetekszik. Külön érdekessége, hogy elnök és titkár egymást „eskették" az ezüstlakodalmukon. Itt búcsúztatják a .regrutákat, itt adják át ünnepélyesen a személyi igazolványokat, itt tesznek fogadalmat az úttörők, s itt tartják a névadó ünnepségeket is. A nyugdíjasok klubja valamennyi tömegszervezetnél tevékenyebb. tizenketten töltik be. S a hnb-nak kötelessége a rendfenntartás, a szolgáltató üzemek ellenőrzése, s évente egyszer, május utolsó hetének végén a vár oldalánál a hnb kezdeményezésére kerítik körül a szabadtéri színpadot, készítik el 5—6000 ember számára az ülőhelyeket. Mindez persze a Csatlós István vezette CSEMADOK helyi szervezet gondja is. Mert évről évre itt rendezi meg a CSEMADOK járási bizottsága népszerű dal- és táncünnepélyét, amelyet az éppen akkor érkező hazai és külföldi kirándulók is megtekintenek. Plosnica Sándor hnb-titkár és Tisza Kálmán, a helyi pártszervezet elnöke nyitják meg a rangos ünnepélyt. Aztán az éneklő csoportok dalolják közösen, zenei kísérettel a Krasznahorka büszke várát... Elhangzik olyankor a már hagyományos tárogatószóló is. S a kétnapos ünnepélyen bemutatkozik a járás magyar amatőr népművészeti csoportjainak színe-java. És ha szépre sikerül az ünnepély fent, a vároldalban, lent a faluban még a házak ablakai is mosolyognak. írásom elején valamiféle riportirói fogáson törtem a fejem. Azon töröm a végén is. Teszem azt, ha ide jár a „világ" Krasznahorka várában gyönyörködni, hova járnak a váraijaiak? Egy idősebb nénike válaszol a kérdésemre. Méghozzá úgy, hogy körbe mutat: — Mindenfelé az országba meg más országokba, ahol szépet látni, s a várakat is meg lehet csodálni. Mert ugye, a mi embereink számára az az érdekesebb, amit nem szokott meg a szemünk! Színes fotók: P. HAŠKO várőr nagyon is elég volt a látogatók jött a várba. Az ágyúgolyók mintha a fogadására. Megmondaná Baffi János, hatalmas uraknál is dölyfösebbek letha még élne, de hát nemcsak a falu tek volna, átrepültek fölötte. A katonák véneinek, a várörnek is megkondul a sem tették be lábukat a várba. Baffi várharang, ha elérkezik az ideje. Most Jánost és nagy kutyáját senki nem hámár csak a temetőben kereshetem s borgatta. a fejfáját faggathatom. Mások mesélik helyette, hogy egyszer Horthy is meglátogatta a várat, a várőr az ablakból A háború után államosították a grófi figyelte az érkezését. Az országút két birtokot. 1949-ben kommunisták, báoldalán sűrűbben álltak akkor a csend- nyászok megalakították a szövetkezeőrök, mint a kilométerkövek. S az egy- tét. A gazdák távolmaradtak. így a szöszerű váraljai ember csupán kiváncsi vetkezet beolvadt az állami gazdaságnéző volt. Az oda vezényelt csendőrök ba. A rozsnyói (Rožňava) igazgatóságintegettek, ünnepelték az érkezőt. A hoz tartozó majornak 90 férfi és nő alháború vége felé aztán már senki nem kalmazottja van. Köztük Gyöngyös bá-Fent a hegyen a vár. Majdnem változatlanul évszázadok óta. Nem olyan magas a hegy, amelyen ül, mégis meszsze vidékekről, sőt közeli és távoli országokból is látják. Illetve tudnak róla, csodálni akarják. Május elsejétől augusztus végéig nincs is megállás. Hétköznap, vasárnap hazai és külföldi autóbuszok százai haladnak át a községen. Jönnek gyalog és biciklin is a kirándulók. Még francia és svéd jelzésű kocsik is járnak erre. Idényben annyi a vendég, hogy a megboldogult Baffi János idegenvezetői szerepkörét néha Aki egyszer látta a Szulyói (Súľov) hegycsoport bizarr sziklás gerinceit, sziklatornyait és oszlopait, azt annyira megragadja e nem mindennapi tájnak egyedüli szépsége, hogy biztosan máskor is eljön ide, hogy megcsodálja. A hegycsoport lélegzetelállító szépségének láttán a turistában óhatatlanul felmerül a kérdés, vajon a természet hogyan alakította ki ezt a sziklacsodát. A válasz eléggé prózai: a geológiai ókorban ezt a területet is, mint Európa nagy részét, tenger borította, majd a harmadkorban megindult a tengerek nagymértékű visszahúzódása. A nagyarányú tengermozgás részben elmállasztotta, gömbölyűre koptatta a kőzeteket — itt a gránitot, bazaltot és mészkövet, s később ezek a törmelékanyagok összeragadt kőzetté, konglomerátummá cementeződtek össze. A Szulyói hegyek is ilyen képződmények. Madártávlatból a Szulyói hegycsoport — a Kis-Fátra vonulatának része — hatalmas patkóra emlékeztet. A Hriscsói várheggyel kezdődik, észak-északkelet—dél-délnyugati irányban sziklás hegygerinceken át vezet fel a Brodacsúcsra. Ennek egyik ága kelet felé a Rohácson át folytatódik és a Zsibritcsúcsban végződik. Az egész hegyvorrulat valamivel több mint 25 kilométer hosszú, szélessége átlag öt-hat kilométer. A 700— 800 méter magas sziklabércek három oldalról teljesen körülzárnak egy kis völgykatlant, ennek legmélyebb helyén fekszik a közigazgatásilag egyesített két kis község Súľov és Hradná (egykor Szulyóváralja). Magasan felette, egy 665 méter magas sziklán, valóságos sasfészek gyanánt állott Szulyó vára, amelynek rommaradványai ma alig különböztethetők meg a sziklától. E zárt völgykatlanba nyugat felől a Szulyói kapun át lehet bejutni, ezen keresztül vezet az országút Bytčából Hradnára. Gyalogosan persze a jelzett turistautakon vagy mezei utakon is be lehet jutni a katlanba. A Vág völgyére nyíló Szulyói völgy, illetve a hegyvonulat leghíresebb sziklakapuja északon az ún. Gótikus kapu. Aránylag keskeny, magassága 13 méter. Lenyűgöző látványt nyújt a déli gerincen, a Brada és a Rohács között a természet szeszélyes erői által kiképzett további sziklakapu. Ez a Gótikus kapunál valamivel alacsonyabb, de szélessége eléri a tíz métert. A legszebb álkarsztos képződménye és legnagyobb barlangja a Szulyói hegycsoportnak a Sárkánylyuk. A 61 méter hosszú barlangban a régészek újabb kőkorból (neolit) származó, a lengyeli kultúra csoportjába tartozó őskori település maradványaira bukkantak. (Lengyel — kisközség a Dunántúlon, Tolna megye bonyhádi járásában. Az itt feltárt neolit- és bronzkori leletekről kapta nevét a „lengyeli kultúra”.) A Szulyói hegycsoport legmagasabb pontja a 816 méteres Brada. Gyakori célja ez a hegymászóknak. A Szulyói hegycsoport 1929 óta természeti rezerváturti, tájvédelmi körzet. Az ember itt nemcsak a sziklaalakulatokat, hanem a becses flórát és faunát is védi. A sziklabércek között 92 madórfajta él, köztük egerésző ölyv, csóka, vércse, fülesbagoly, szirti sas. A mintegy 33 fajta emlős közül a kisebb állatok találhatók meg. Szakemberek szerint egyedülálló, hogy itt még előfordul az erdei borz, a vadmacska, a hiúz, a vaddisznó és a hegyi szarvas. Az igen sokféle védett növény közül említést érdemel a kökörcsin, a tárnics (Szent László füve), törökszegfű, a turbánliliom vagy a kancsóka. Azt hiszem, nem bánja meg, aki Vág völgyében járva „betéved" az erről az oldalról nyitott Szulyói völgybe, vagy esetleg talán még ki is száll a gépkocsiból és közelebbről megcsodálja a bizarr sziklaképződményeket. Egy életre szóló élményben lesz része. PALLÓ DANIELA KONTÁR GYULA felvételei