A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-29 / 18. szám
Fogadtatás a kőin—bonni repülőtéren. Gustáv Husák és Walter Scheel ellép a felsorakozott diszszázad előtt Találkozás az ünnepi ebéd előtt. Balról jobbra: Willy Brandt, az SPD elnöke, Walter Scheel nyugatnémet és Gustáv Husák csehszlovák államfő ► TÖRTÉNELMI LÁTOGATÁS Cél: a jószomszédi kapcsolatok további bővítése és elmélyítése Az NSZK és más nyugati országok tömegtájékoztatási eszközei egyöntetűen történelmi eseményként értékelik Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének a Német Szövetségi Köztársaságban tett hivatalos látogatását, megjegyezve, hogy csehszlovák államfőnek ez volt az első hivatalos látogatása az NSZK-ban. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti normalizált kapcsolatok története aránylag rövid: gyakorlatilag a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság államközi kapcsolatainak rendezéséről szóló szerződésnek 1973 decemberében Prágában történt aláírásával kezdődik. Ez a dokumentum jogilag igazolta a müncheni diktátum semmiségét és lerakta a két ország közötti egyenjogú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok és együttműködés reális alapjait. E szerződés határozatainak megvalósításával lehetővé vált az NSZK és a szocialista országok közötti viszony rendezése, amely megfelel nemcsak az említett országok népei érdekeinek, de egész Európa népei számára is hasznosak. Az európai béke és biztonság érdekei megkívánják, hogy azok az államok és népek, amelyek közös határral rendelkeznek, valóban jószomszédi viszonyban éljenek egymással. Az 1973-ban megkötött csehszlovák-nyugatnémet szerződés óta ez a viszony politikai, államközi szinten határozottan pozitív fejlődést mutat, annak ellenére, hogy mindkét ország más-más politikai és gazdasági rendszerhez, katonai tömbhöz tartozik. Ez nyilvánvalóan annak eredménye, hogy egyre inkább érvényre jutnak a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elvei, amelyeknek a nemzetközi kapcsolatokban való érvényesítéséért oly fáradhatatlanul és kitartóan küzd a Szovjetunió és a többi szocialista ország. E politika érvényre juttatásának eddigi legnagyobb eredménye az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megtartása és 35 ország állam-, illetve kormányfői részéről a helsinki záróokmány aláírása volt. Az értekezlet tető alá hozásában kétségtelenül meghatározó szerepel játszottak a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió, valamint az európai szocialista államok között megkötött szerződések és a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi megállapodás. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság államközi kapcsolatainak fejlődésében fontos szerepet játszanak a különböző testületek, szervezetek s az állampolgárok kölcsönös kapcsolatai, amelyek hozzájárulnak egymás jobb megismeréséhez, megértéséhez. Hagyományosan jók, gazdagok és sokrétűek a kulturális kapcsolatok, a kulturális értékek cseréje a két ország között, bár a fejlesztés lehetősége ezen a területen is fennáll, aminek bizonyítéka a látogatás alkalmából öt évre megkötött kormányközi kulturális együttműködési egyezmény. A gazdasági kapcsolatok általában kielégítően fejlődnek - az NSZK Csehszlovákiának legnagyobb nyugati kereskedelmi partnere, ennek ellenére még sok a kihasználatban lehetőség ezen a területen, így például ami a kölcsönös árucsere-forgalom fejlődését gátló akadályok eltávolítását, valamint a gazdasági együttműködés haladó formáinak szélesebb körű alkalmazó sát, mindenekelőtt a termelési kooperáció kiszélesítését illeti. A gazdasági együttműködés kérdéseinek megítélésénél abból a tényből indulunk ki, hogy Csehszlovákia és az NSZK más-más gazdasági tömörülés tagja. Ez azonban nem lenne szabad, hogy akadálya legyen az egyenjogú, kölcsönösen előnyös és bármiféle diszkriminációtól mentes együttműködés fejlesztésének. A két ország jószomszédi kapcsolatainak fejlődésében is meghatározó jelentőségű az enyhülési politika következetes továbbvitele. E területen igen jelentős előrehaladás mutatkozik, viszont tagadhatatlanul vannak erők, amelyek mindenképpen gátolni igyekeznek a feszültség enyhülésének térhódítását, akadályokat gördítve a két ország jószomszédi együttműködésének útjába. Annál örvendetesebb, hogy a csehszlovák-nyugatnémet kormányközi tárgyalásokon mindkét fél egyöntetűen kifejezést adott annak a meggyőződésének, hogy a feszültség enyhülésével szemben nincs semmiféle más, értelmes, elfogadható alternatíva, és ezt a közös nyilatkozatban is rögzítették. A tárgyaló felek ugyancsak hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a feszültség enyhülésének politikai területről katonai területre is át kell terjednie. ödvözlik az ENSZ Közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakának 1978 májusára történt összehívását, s kijelentik: készek konstruktívan hozzájárulni a rendkívüli leszerelési ülésszak előkészítéséhez és sikeres lebonyolításához. A jószomszédi kapcsolatok fejlesztésének őszinte szándéka a közös nyilatkozatnak abban a részében is kifejezésre jut, amely megállapítja: „A felek kifejezik szándékukat, hogy tovább kívánják folytatni különböző szinteken a politikai párbeszédet, valamint a megbeszéléseket bilaterális és a mindkét fél érdeklődésére számot tartó nemzetközi kérdésekben. Igen konstruktívnak tartják a két ország külügyminiszterei közötti eddigi véleménycseréket, és úgy döntöttek, a jövőben számolnak évente legalább egyszer a külügyminiszterek találkozójával Prágában vagy Bonnban." Kétségtelen tény, hogy a csehszlovák államfő bonni látogatásának eredményei megfelelnek a várakozásoknak és további jelentős lépést jelentenek a két ország jószomszédi kapcsolatainak fejlesztése útján, hozzájárulva ezzel a nemzetközi feszültség további enyhüléséhez és az általánosan kedvező légkör megteremtéséhez Európában. A tárgyalásokról kiadott közös nyilatkozatot Gustáv Husák és Helmut Schmidt szövetségi kancellár írták alá. Az álló sorban jobbról balra: Hans-Dieter Genscher nyugatnémet, Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter és Vóclav Hűla csehszlovák miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke A két ország kulturális együttműködéséről megkötött egyezményt a két külügyminiszter: Bohuslav Chnoupek (balról) és Hans-Dieter Genscher irta alá (Képtávirón érkezett: CSTK) 5
