A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-29 / 18. szám
Következő számunk tartalmából: Miklósi Péter: TEGNAP, MA, HOLNAP HÁBORÚ AZ ÉTERBEN (Mács József írása Radó Sándorról) Neumann János portréja CSALA ZSUZSÁRÓL Bojtos János: MACSETA Címlapunkon Rakovsky F., a 24. oldalon Gyökeres Gy. felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, til. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, ‘őszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Kral Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Ob. chodnó u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedíció tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48 VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne, n. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őriünk meg és nem küldünk vissza, index: 49 211. Nyilvántartási szám: SOTI 6'46. Május elsejét minden esztendőben úgy méltatjuk, mint a nemzetközi munkásosztály és a békéért harcoló erők nemzetközi összefogásának ünnepét. A békéért folyó harc korunk kommunista és munkásmozgalmának legfőbb kérdése. Általában minden marxista mozgalom és párt korunk kulcskérdésével kapcsolja össze egyrészt az osztályharc. másrészt a szocializmus építésének kérdéseit. A békéért és a szociális haladásért való harc gondolata tehát kellő súlyt kap mind a szocialista, mind a kapitalista társadalmi rendszerekben megvalósult május elsejei felvonulásokon. Hazánkban az idei május elseje összekapcsolódik a CSKP 11. plenáris ülése, valamint az SZLKP ülése határozatainak teljesítésével. Igen, nálunk május elseje elősorban a munka ünnepe, ünnepeljük az alkotó munka . nyomán elért eredményeket, mintegy fogadalmat téve. hogy ezeket a pozitív eredményeket tovább fejlesztve harcolni fogunk a társadalmi élet minden területén azon hiányosságok ellen, amelyek fékezik a szocialista építés lendületét. A CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi ülésén elhangzott beszámolók semmi kétséget nem hagynak afelől, hogy a CSKP XV. kongresszusán elfogadott határozatok helyesek voltak, és népgazdaságunk általában e határozatok szellemében fejlődik. Népgazdaságunkban egészben véve pozitív irányzatok dominálnak, olyanok, amelyek előmozdítják a kitűzött feladatok teljesítését. Ennek megfelelően fejlődött a kiskereskedelmi áruforgalom is az elmúlt két esztendőben. Növekedett a hús és más élelmiszerek egy főre jutó fogyasztása. A fogyasztási, főként a tartós fogyasztási cikkek forgalma ugyancsak jelentős emelkedést mutat. Az elmúlt két esztendőben 579 ezer hűtőszekrényt, 795 ezer mosógépet, 550 ezer tévékészüléket, csaknem egymillió rádiókészüléket és több mint negyedmillió ÉS LENGETT A VÖRÖS LOBOGÓ Devínska Nova Vés (Dévényújfalu) irányából a kőbányai munkások tömege közelít Bratislava felé. 1927 május elsejét mutatja a naptár. Hatszázan vannak. Az élen Simonyics Károly és Párák András. Az egyik a vörös lobogót, a másik a „Munkát, kenyeret!" feliratú táblát viszi. Beérnek Bratislavába. A Széna téren már várják őket társaik, összesen 12 ezren. Megrohamozzák a rendőröket, akik meg akarják akadályozni a felvonulást. Fegyverünk nincs. Puszta kézzel támadnak a lovasrendőrökre. De végül győz az erőszak, sikerül szétoszlatni a tömeget. Simonyics Károly mindvégig az élen marad. Egy detektív állandóan körülötte ólálkodik. Amikor megbomlik az egység, sétapálcájának tokjából szuronyt húz elő, így tartóztatja le Simonyics Károlyt és 21 társát. Megkötözik és behajtják őket a rabszállító kocsiba. Irány a rendőrlaktanya. Ott jól megverték mindannyiukat, de az öntudatot, a meggyőződést, az igazságérzetet, a jobb s szebb jövőbe vetett hitet nem verhették ki belőlük. Simonyics Károly azóta is, minden év május elsején elöl halad, kezében pedig ott leng, lobog a vörös zászló. Véletlenül vetődtem Kéméndre (Kamenínba). A véletlen hozott össze Simonyics Károllyal is. Az iskolában a felszabadulás 30. évfordulóját ünnepelték. Mellette ültem. Mellét a Csehszlovákia fennállásának 50. évfordulóján kapott emlékérem s a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából alapított kitüntetés díszíti. A falu vezetői éppen a szövetkezet megalakításáról beszélnek. Szomszédom a fülembe súgja:- Én is ott voltam. Többet nem mondott. Az ünnepélyt figyelte. Amikor a párkányi (stúrovói) szovjet helyőrség parancsnoka lépett a mikrofon elé, az első sorban két fekete fejkendős néni összesúgott és sűrűn bólogatott. Az ünnepség végén megkérdeztem, miért? — Éppen ilyenek, ilyen fiatalok voltak azok is, akik a háború alatt nálunk laktak. A szabadságért harcoltak, de nem érhették meg. Nagyon csúnya dolog a háború . . . A rákövetkező években sokat gondoltam az idős Simonyics Károlyra, aki vöröskatona volt, a felszabadulás után részt vett az új élet megindításában, a szövetkezet megalapításában, s még 2
