A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-22 / 17. szám
KOCKA ALAKÚ PARADICSOM A kaliforniai Davis egyetem mezőgazdasági kutatóinak kocka alakú paradicsomot sikerült kinemesíteniük. Az UC—82 jelzésű fajta termesztése azért előnyös a gépesített mezőgazdasági számára, mert a termés betakarításakor és szállítás közben kevésbé veszélyeztetett, mint a „hagyományos" gömbölyű paradicsom. ÚJ KÖRFŰRÉSZ Leningrádi faipari szakemberek újfajto körfűrészt dolgoztak ki. Fogait úgy alakították ki, hogy a fa fűrészelésekor nem fűrészpor keletkezik, hanem finom forgács, amelyből forgácslemezeket és más termékeket lehet előállítani. A kísérletek során az újfajta körfűrész rendkívül nagy teljesítményűnek bizonyult. Kolumbusz Kristóf alakja úgy él a legtöbb ember képzeletében, akár egy homéroszi hősé. Ő az a legendás hajós, aki dacolva minden ellenséggel, leküzdve minden akadályt, csak önmagában bízva útnak indul, hogy bebizonyítsa a világnak: nem fantazmagória, nem őrült elme szüleménye mindaz, amit állít, hanem való igazság: nyugati irányban haladva is el lehet jutni — méghozzá sokkal rövidebb idő alatt, mint ellenkezőleg — Indiába, Khatajba (Kínába) és Zipanguba (Japánba). A történelemórán elmondottakból még arra szoktunk emlékezni, hogy ez az utazás — hosszas huzavona után — a spanyol királyi pár jóvoltából megvalósult és nemvárt eredménnyel járt: Kolumbusz, csak úgy mellékesen, és anélkül, hogy ezt valaha is megtudta’volna — egy új földrészt fedezett föl, amelyet egy arra érdemtelenről, Amerigo Vespucciról Amerikának nevezett el a1 nem éppen hálás utókor. Akiknek jobb a memóriájuk még néhány évszámra és Kolumbusz három hajójának nevére is emlékeznek, esetleg tudják, hogy a nagy hajós Genovában született. S ezzel az ismeretek rendszerint ki is merülnek. Bevallom, néhány hónappal ezelőtt jómagam is csakenynyit tudtam erről a nevezetes férfiúról; időközben azonban két Kolumbusszal foglalkozó könyv is a kezembe került, s a jóvoltukból egy érdekes probléma Kolumbusz bizonytalan hitelességű arcképe Kolumbusz három hajója útközben Cristoforo Colombo és az Amerikát fölfedező Kolumbusz Kristóf nem azonosak. Gyanúját — mert csak gyanúról, noha alapos gyanúról van szó — többek között arra alapozza, hogy Kolumbusz soha sem beszélt olaszul, még olasz nemzetiségűekkel sem, nyelvi elemzések viszont kimutatták, hogy spanyolul anyanyelvi szinten írt és beszélt, s beszédére legfeljebb a Portugáliában eltöltött évek hatottak, az olasz behatásnak semmi nyoma. Egy további gyanús körülmény: Kolumbusz sohasem állította magáról, hogy genovai (igaz: soha nem is cáfoltai); csupán egyik — utóbb hamisnak bizonyult — végrendeletében esik szó szinte feltűnő nyomatékkai a genovai származásról. Egy hamis végrendelet azonban nyilvánvalóan nem lehet perdöntő, kivált ha tudjuk, hogy egy további, 1506-ból származó, közjegyző által hitelesített, sajátkezűleg írt végrendeletben szó sincs a genovai eredetről. Mindez kézenfekvőnek látszik, s mármár hajlottam arra, hogy magam is András László véleményét osszam, amikor olvasni kezdtem Szvet könyvét, s ott több ízben az alábbi megállapításra bukkantam: Kolumbusz nemegyszer kijelentette, hogy ő Genovában született, s az anyanyelve olasz. Vajon mi az igazság? Mondta-e vagy nem mondta Kolumbusz azt, hogy genovai? Tudott-e olaszul vagy sem? REJTÉLYA KOLUMBUSZKÁVÉ ÉS KOFFEIN Mennyire fontos a koffein mennyisége, amikor kávét iszunk? Erre a kérdésre kerestek választ a middletoni (Connecticut-állam, USA) egyetem kutatói kísérleteik során. 12 rendszeres kávéivónak három, egymást követő napon át eltérő mennyiségű koffeint tartalmazó kávét adtak. A kísérleti személyek nem vették észre a koffein-manipulációt, de a kevesebb koffeint tartalmazó kávéból többet fogyasztottak. Később több kísérleti személlyel három-négy héten at megismételték a kísérletet, és teljesen egyértelműen úgy találták, hogy minél kevesebb koffeint tartalmazott a kávé, annál többet ittak belőle a kísérleti személyek. SZUPER-BURGONYA Eredményes kísérleteket végeznek a szovjet genetikusok által kinemesített „Tavasz" („Veszna”) elnevezésű új burgonyafajtával. A kísérleti parcellákon termesztett burgonya gumói átlagosan egyharmaddal nagyobb súlyúak, mint a Szovjetunióban jelenleg termesztett főbb burgonyafajtáké. Nyikolaj Dubínyin akadémikus, a kísérleti csoportvezetője a Szovjet Tudományos Akadémia genetikai intézetében, fényes jövőt jósol az új burgonyafajtának, főként azokon a vidékeken, ahol rövid és hideg a nyár. Az új burgonyafajta jól ellenáll a betegségeknek és nagy a ke mén yítőta rta I ma. VÍZZEL MŰKÖDŐ HEGESZTŐPISZTOLY Kétezer fok a hőmérséklete a kijevi villamos hegesztés-technikai intézetben kidolgozott, vízzel táplált vágó- és hegesztőpisztolynak. A vizet elektrolízissel hidrogénre és oxigénre bontják, a két gáz alkalmas összekeverésével hozzák létre a nagy hőmérsékletű lángot. A berendezés működése teljesen automatizált. kellős közepébe csöppentem. Az egyik könyv Jakov Szvet, szovjet Kolumbuszkutató kiváló monográfiája (Kossuthkutató kiváló monográfiája (Kossuth— Madách, 1977), a másik pedig András László Alapos gyanú című „vitairata", amelyet a Magvető Kiadó jelentetett meg Gyorsuló idő sorozatában, 1977-ben. (írásom címe e könyv alcíme.) Miféle problémáról is van szó? András László említett könyvében megkísérli sajátos módon rendszerezni és értelmezni a Kolumbusszal kapcsolatos ismereteket. Nem ő az első, aki ezt teszi, mindazonáltal annyiban előnyös a helyzete, hogy nincs oka az elfogultságra, lévén egy olyan nép képviselője, amelynek semmi köze Kolumbusz személyéhez. Egy olasz, egy spanyol vagy egy portugál történész — már csak azért is, mert mind az olaszok, mind a spanyolok, mind pedig a portugálok magukénak vallják Kolumbuszt — aligha képes objektívon, kizárólag a tények logikája alapján ítélkezni, ugyanezt viszont megteheti egy magyar, kivált ha alaposan tájékozott. András László legelőször is Kolumbusz genovai származását kérdőjelezi meg. Köztudomású, hogy Kolumbuszért több mint húsz város versengett. Elsősorban a Földközi-tenger melléki országok, Itália, Spanyolország és Franciaország, továbbá Portugália és Anglia jelentették be igényüket. Vagy negyven esztendeje azonban — perdöntőnek látszó dokumentumok alapján — általánossá vált az a nézet, hogy Kolumbusz Kristóf igenis genovai, Domenico Colombo és Susanna Fontanarossa elsőszülött fia, és minden bizonynyál 1451-ben, augusztus—október között látta meg a napvilágot. Azt ugyan András László nem tagadja, hogy a genovai Cristoforo Colombo létezését igazoló iratok valódiak, csakhogy ez a Egykorú kép Kolumbusz partraszállásáról Amerigo Vespucci, akiről Amerikát elnevezték András László továbbá azt állítja, hogy az 1473 és 1476 közötti időből nincs semmiféle biztos adat Kolumbuszra vonatkozólag. J. Szvet ugyanakkor meglepő részletességgel írja le Kolumbusz földközi-tengeri hajókázásait, melyekre épp az említett időszakban került sor. Egy dolog bizonyos: Kolumbusz Kristóf (az az ember, akit a világ ezen a néven ismer) 1476. augusztus 14-én hajótöröttként mászott ki az Atlanti-óceánból és lépett portugál földre a Szent Vince-fok közelében. Ezt megelőzően egy tengeri csata zajlott le a közelben, francia és genovai hajók vettek részt az ütközetben. Mindenki természetesnek vette eddig, hogy Kolumbusz valamelyik genovai hajóról pottyant a tengerbe, ám kiderült, hogy abban a jegyzékben, amelyben felsoroltatik a genovai flotta valamennyi hajójának legénysége, s amely jegyzék véletlenül fennmaradt, olyan nevű egyén, hogy Cristoforo Colombo — nem szerepel. Meglehetősen tisztázatlan az a kérdés is, hogy Kolumbusz hol tanulta ki a hajózás mesterségét. András László végülis nem ad határozott választ arra, melyik városban született Kolumbusz Kristóf. Ugyanakkor feltételezi, hogy Genova azért került szóba (már Kolumbusz életében), mint a nagy fölfedező szülőhelye, mert bizonyos körök érdekei ezt kívánták. A genovai bankházak Kolumbusz révén (akiről lépten-nyomon azt híresztelték, hogy genovai) bizonyos fokig „törvényes" jogokhoz jutottak volna az Újvilágban. A nagy üzlet azonban dugába dőlt; Kolumbuszt megfosztották címeitől, rangjától és birtokaitól, gyaníthatóan azért, mert valami államérdekbe ütköző tettet követett el. Hogy mi volt Kolumbusz bűne, aligha fog kiderülni: a Kolumbusz-ügy iratai ugyanis rejtélyes módon eltűntek. LACZA TIHAMÉR 18
