A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1978-04-22 / 17. szám

KOCKA ALAKÚ PARADICSOM A kaliforniai Davis egyetem mezőgaz­dasági kutatóinak kocka alakú paradi­csomot sikerült kinemesíteniük. Az UC—82 jelzésű fajta termesztése azért előnyös a gépesített mezőgazdasági számára, mert a termés betakarítása­kor és szállítás közben kevésbé veszé­lyeztetett, mint a „hagyományos" göm­bölyű paradicsom. ÚJ KÖRFŰRÉSZ Leningrádi faipari szakemberek újfajto körfűrészt dolgoztak ki. Fogait úgy ala­kították ki, hogy a fa fűrészelésekor nem fűrészpor keletkezik, hanem finom forgács, amelyből forgácslemezeket és más termékeket lehet előállítani. A kí­sérletek során az újfajta körfűrész rend­kívül nagy teljesítményűnek bizonyult. Kolumbusz Kristóf alakja úgy él a legtöbb ember képzele­tében, akár egy homéroszi hősé. Ő az a legendás hajós, aki da­colva minden ellenséggel, leküzdve minden akadályt, csak önmagában bízva útnak indul, hogy bebizonyítsa a világnak: nem fantazmagória, nem őrült elme szüleménye mindaz, amit állít, hanem való igazság: nyugati irányban haladva is el lehet jutni — méghozzá sokkal rövidebb idő alatt, mint ellenkezőleg — Indiába, Khataj­­ba (Kínába) és Zipanguba (Japánba). A történelemórán elmondottakból még arra szoktunk emlékezni, hogy ez az utazás — hosszas huzavona után — a spanyol királyi pár jóvoltából megva­lósult és nemvárt eredménnyel járt: Ko­lumbusz, csak úgy mellékesen, és anél­kül, hogy ezt valaha is megtudta’vol­na — egy új földrészt fedezett föl, amelyet egy arra érdemtelenről, Ame­rigo Vespucciról Amerikának nevezett el a1 nem éppen hálás utókor. Akiknek jobb a memóriájuk még néhány év­­számra és Kolumbusz három hajójá­nak nevére is emlékeznek, esetleg tud­ják, hogy a nagy hajós Genovában született. S ezzel az ismeretek rendsze­rint ki is merülnek. Bevallom, néhány hónappal ezelőtt jómagam is csakeny­­nyit tudtam erről a nevezetes férfiúról; időközben azonban két Kolumbusszal foglalkozó könyv is a kezembe került, s a jóvoltukból egy érdekes probléma Kolumbusz bizonytalan hitelességű arc­képe Kolumbusz három hajója útközben Cristoforo Colombo és az Amerikát föl­fedező Kolumbusz Kristóf nem azono­sak. Gyanúját — mert csak gyanúról, noha alapos gyanúról van szó — töb­bek között arra alapozza, hogy Kolum­busz soha sem beszélt olaszul, még olasz nemzetiségűekkel sem, nyelvi elemzések viszont kimutatták, hogy spanyolul anyanyelvi szinten írt és be­szélt, s beszédére legfeljebb a Portu­gáliában eltöltött évek hatottak, az olasz behatásnak semmi nyoma. Egy további gyanús körülmény: Ko­lumbusz sohasem állította magáról, hogy genovai (igaz: soha nem is cá­foltai); csupán egyik — utóbb hamis­nak bizonyult — végrendeletében esik szó szinte feltűnő nyomatékkai a geno­vai származásról. Egy hamis végren­delet azonban nyilvánvalóan nem le­het perdöntő, kivált ha tudjuk, hogy egy további, 1506-ból származó, köz­jegyző által hitelesített, sajátkezűleg írt végrendeletben szó sincs a geno­vai eredetről. Mindez kézenfekvőnek látszik, s már­­már hajlottam arra, hogy magam is András László véleményét osszam, ami­kor olvasni kezdtem Szvet könyvét, s ott több ízben az alábbi megállapítás­ra bukkantam: Kolumbusz nemegyszer kijelentette, hogy ő Genovában szüle­tett, s az anyanyelve olasz. Vajon mi az igazság? Mondta-e vagy nem mondta Kolumbusz azt, hogy genovai? Tudott-e olaszul vagy sem? REJTÉLYA KOLUMBUSZ­KÁVÉ ÉS KOFFEIN Mennyire fontos a koffein mennyisége, amikor kávét iszunk? Erre a kérdésre kerestek választ a middletoni (Connec­­ticut-állam, USA) egyetem kutatói kí­sérleteik során. 12 rendszeres kávéivó­nak három, egymást követő napon át eltérő mennyiségű koffeint tartalmazó kávét adtak. A kísérleti személyek nem vették észre a koffein-manipulációt, de a kevesebb koffeint tartalmazó kávéból többet fogyasztottak. Később több kí­sérleti személlyel három-négy héten at megismételték a kísérletet, és teljesen egyértelműen úgy találták, hogy minél kevesebb koffeint tartalmazott a kávé, annál többet ittak belőle a kísérleti személyek. SZUPER-BURGONYA Eredményes kísérleteket végeznek a szovjet genetikusok által kinemesített „Tavasz" („Veszna”) elnevezésű új bur­­gonyafajtával. A kísérleti parcellákon termesztett burgonya gumói átlagosan egyharmaddal nagyobb súlyúak, mint a Szovjetunióban jelenleg termesztett főbb burgonyafajtáké. Nyikolaj Dubí­­nyin akadémikus, a kísérleti csoportve­zetője a Szovjet Tudományos Akadémia genetikai intézetében, fényes jövőt jó­sol az új burgonyafajtának, főként azo­kon a vidékeken, ahol rövid és hi­deg a nyár. Az új burgonyafajta jól ellenáll a betegségeknek és nagy a ke mén yítőta rta I ma. VÍZZEL MŰKÖDŐ HEGESZTŐPISZTOLY Kétezer fok a hőmérséklete a kijevi vil­lamos hegesztés-technikai intézetben kidolgozott, vízzel táplált vágó- és he­gesztőpisztolynak. A vizet elektrolízissel hidrogénre és oxigénre bontják, a két gáz alkalmas összekeverésével hozzák létre a nagy hőmérsékletű lángot. A be­rendezés működése teljesen automati­zált. kellős közepébe csöppentem. Az egyik könyv Jakov Szvet, szovjet Kolumbusz­­kutató kiváló monográfiája (Kossuth­­kutató kiváló monográfiája (Kossuth— Madách, 1977), a másik pedig And­rás László Alapos gyanú című „vita­irata", amelyet a Magvető Kiadó je­lentetett meg Gyorsuló idő sorozatá­ban, 1977-ben. (írásom címe e könyv alcíme.) Miféle problémáról is van szó? András László említett könyvében megkísérli sajátos módon rendszerez­ni és értelmezni a Kolumbusszal kap­csolatos ismereteket. Nem ő az első, aki ezt teszi, mindazonáltal annyiban előnyös a helyzete, hogy nincs oka az elfogultságra, lévén egy olyan nép képviselője, amelynek semmi köze Ko­lumbusz személyéhez. Egy olasz, egy spanyol vagy egy portugál történész — már csak azért is, mert mind az ola­szok, mind a spanyolok, mind pedig a portugálok magukénak vallják Kolum­buszt — aligha képes objektívon, ki­zárólag a tények logikája alapján ítél­kezni, ugyanezt viszont megteheti egy magyar, kivált ha alaposan tájéko­zott. András László legelőször is Kolum­busz genovai származását kérdőjelezi meg. Köztudomású, hogy Kolumbuszért több mint húsz város versengett. Első­sorban a Földközi-tenger melléki or­szágok, Itália, Spanyolország és Fran­ciaország, továbbá Portugália és Ang­lia jelentették be igényüket. Vagy negy­ven esztendeje azonban — perdöntő­nek látszó dokumentumok alapján — általánossá vált az a nézet, hogy Ko­lumbusz Kristóf igenis genovai, Dome­nico Colombo és Susanna Fontanaros­­sa elsőszülött fia, és minden bizony­­nyál 1451-ben, augusztus—október kö­zött látta meg a napvilágot. Azt ugyan András László nem tagadja, hogy a genovai Cristoforo Colombo létezését igazoló iratok valódiak, csakhogy ez a Egykorú kép Kolumbusz partraszállásá­ról Amerigo Vespucci, akiről Amerikát el­nevezték András László továbbá azt állítja, hogy az 1473 és 1476 közötti időből nincs semmiféle biztos adat Kolumbusz­­ra vonatkozólag. J. Szvet ugyanakkor meglepő részletességgel írja le Kolum­busz földközi-tengeri hajókázásait, me­lyekre épp az említett időszakban ke­rült sor. Egy dolog bizonyos: Kolum­busz Kristóf (az az ember, akit a világ ezen a néven ismer) 1476. augusztus 14-én hajótöröttként mászott ki az At­lanti-óceánból és lépett portugál föld­re a Szent Vince-fok közelében. Ezt megelőzően egy tengeri csata zajlott le a közelben, francia és genovai ha­jók vettek részt az ütközetben. Minden­ki természetesnek vette eddig, hogy Kolumbusz valamelyik genovai hajóról pottyant a tengerbe, ám kiderült, hogy abban a jegyzékben, amelyben felso­­roltatik a genovai flotta valamennyi hajójának legénysége, s amely jegy­zék véletlenül fennmaradt, olyan nevű egyén, hogy Cristoforo Colombo — nem szerepel. Meglehetősen tisztázatlan az a kér­dés is, hogy Kolumbusz hol tanulta ki a hajózás mesterségét. András László végülis nem ad hatá­rozott választ arra, melyik városban született Kolumbusz Kristóf. Ugyanak­kor feltételezi, hogy Genova azért ke­rült szóba (már Kolumbusz életében), mint a nagy fölfedező szülőhelye, mert bizonyos körök érdekei ezt kívánták. A genovai bankházak Kolumbusz révén (akiről lépten-nyomon azt híresztelték, hogy genovai) bizonyos fokig „törvé­nyes" jogokhoz jutottak volna az Új­világban. A nagy üzlet azonban dugá­ba dőlt; Kolumbuszt megfosztották cí­meitől, rangjától és birtokaitól, gyanít­hatóan azért, mert valami államérdek­be ütköző tettet követett el. Hogy mi volt Kolumbusz bűne, aligha fog kide­rülni: a Kolumbusz-ügy iratai ugyanis rejtélyes módon eltűntek. LACZA TIHAMÉR 18

Next

/
Thumbnails
Contents