A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-22 / 17. szám
HALLOTTUK LVASTUK Attuk KÖNYV Pomogáts Béla: Radnóti Miklós A hetvenes években megjelent írói arcképek sorában Pomogáts Béla Radnóti életrajza kétségtelenül a legjobbnak, legizgalmasabbnak mondható. Könyve első részében Pomogáts a költő családi körét és indulását, első tapogatódzását mutatja be vonzzó érdekességgel, majd Radnóti önvallomására támaszkodva páratlan elemző készséggel követi nyomon költővé érését, birkózását a formával és szüntelen kísérleteit, hogy meglelje a tudatos költői rendet. Közismert, hogy évszázadunk félelmetes barbársága oltotta ki Radnóti életét. Tolnai Gábor naplójegyzetei után Kőszegi Ábel adta közre Töredék címmel megrendítő krónikáját. Pomogáts monográfiája átfogó: a teljesség igényével ad áttekintést a költő születésétől az erőltetett menet végén bekövetkezett tragédiáig. Az életrajz bőséges adatokkal igazítja útba az olvasót. Meggyőzően tárja fel előttünk, hogy Radnóti József Attila mellett a harmincas évek legnagyobb versírója volt. Formaművész, mély érzésű gondolkodó, de mindenekelőtt igazi lírikus, a lángoló szívű vallomás-tévők fajtájábó'l. Mint Kőszegi Töredékében, Pomogáts monográfiájában is az erőltetett menet leírása, döbbenetes pillanataival, valósággal szíven üti az olvasót. Óhatatlanul az az érzés ébred benne, hogy a költő tragikus halála egész életművét — a gyengékkel együtt — oly piedesztálra emeli, amelyen csak a legnagyobbak jutnak fel. ,,A versek mindig külön hangsúlyt kapnak a halál után — írta Radnóti József Attila tragikus haláláról. — A mű, amit haláláig alkot, halálával egész lesz, s a kompozíció, melyet életében szinte testével takar, a test sírbahullásával látható lesz, az életmű fényleni és nőni kezd . . Amikor Radnóti ezeket a sorokat papírra vetette, aligha sejtette, hogy ő is tragikusan fejezi be életútját, s az erőltetett menet idején írott, az abdai sírban talált Rozglednicái egész életművét halhatatlanná teszik. Pomogáts monográfiájának érdeme, hogy Radnóti életművének ezt az egészét megvilágítja. EGRI VIKTOR FILM „NEI" A kolibai stúdióban készült új szlovák film cÍme tulajdonképpen sokkal beszédesebb, kifejezőbb is lehetne a lent idézett szócskánál. Például: „Kenyérharc", „A megatázottak sorsa", esetleg „Felzárkózva" vagy még számos egyéb „változat" is kínálkozik tollvégre. Hogy a rendező: Ctibor Kovác és a forgatókönyviró: Pal'o Bielik legújabb közös alkotásának neve miért lett mégis csak ez a rövid, ám annál indulatosabb kiáltás, arra a vásznon pergő filmkockák adnak választ. A történet a Felső-Garam vidékén játszódik, ott, ahol az első köztársaság éveiben különösen nagy volt a nyomor és az éhínség. A húszas—harmincas évek mezsgyéjén elnémult a hroneci vasöntöde zaja, kialudt a tiszolci magaskemence tüze, és a podbrezovai vasmű négy martinkemencéje közül hármat ugyancsak üzemen kívül helyeztek a munkáltatók. A munkásság sztrájkokkal, tüntetésekkel próbált szembeszegülni az egyre növekvő nyomorral, a gazdag burzsoázia szuronyokkal és csendőrsortüzekkel válaszolt... A film egyik drámai pillanatában riadt szemű kisfiú rohan át a színen és megsejtve az élesre töltött puskák fenyegető borzalmát rémülten lölkiált: NE! Döbbent tekintete, ostorként csattanó kiáltása nemcsak frappáns címet kínál, de egyben a film mondanivalóját kiválóan érzékeltető szimbólum is. Könnyen lehet, hogy az eddig elmondottak alapján az „agitativ” filmdrámák kategóriájába sorolja az olvasó a Kovác—Bielik szerzőkettősnek ezt az alkotását. A valóságban több is, más is ez a film. Más, mert tudatosan kerüli a pátoszt vagy a dokumentáris jelleget: és több, mert élethü. Főképpen figuráinak jellemében és tetteiben. Ct. Kovác rendezése nem idealizálja a történet hőseit, hanem őszintén, esetleges emberi hibáikkal együtt ábrázolja őket és Így a drámai szituációk és az élet adta komikus helyzetek lendítik előre a „NE!” cselekményét. Gondolom, a rendező elsősorban a fiatalabb nemzedéknek szánta legújabb filmjét, hogy a Felső-Garam vidékén lezajlott kenyérharc balladisztikus ábrázolásával arra figyelmeztessen, a munkásság nem programszerűen, hanem belső meggyőződésből harcolt a szocializmus eszméinek győzelméért, mert ebben látta a megalázó nyomor és a kizsákmányolás felszámolásának egyetlen lehetőségét. A filmet Stefan Kvietik, Ivan Rajniak, Dusán Blaskovic, Ivan Krajicek, Viera Strnisková, Marián Labuda, Július Vasek és mások kitűnő alakításai teszik hitelessé. MIKLÓSI PÉTER TELEVÍZIÓ Ha mi, halottak feltámadunk Ha mi, halottak feltámadunk — ez a címe a jeles norvég drámaíró, Henrik Ibsen utolsó, 1899-ben irt színművének, melynek tv-változatát nemrégiben mutatta be a budapesti televízió. A darab nem tartozik Ibsen remekei közé, színpadon ritkán játszák, s e mostani feltámadását is annak köszönheti, hogy szerzője 150 évvel ezelőtt született. Főhőse Arnold Rubek professzor (alakítója Gábor Miklós), neves és gazdag szobrászművész, akinek vonásaiban az öregedő Ibsenre ismerhetünk. A művész feleségével, a kissé könnyűvérű (vagy inkább elhanyagolt?) Maja asszonnyal (alakítója Almási Éva) utazgat ide-oda a világban és — sóvárog. A boldogság, az igazi szerelem után áhítozik. Feleségét unja, s még az sem izgatja túlságosan, hogy az asszony megcsalja őt a faragatlan Ulfheim földbirtokossal (alakítója Lukács Sándor). A véletlen folytán találkozik egykori modelljével, Irénével (alakítója Törőcsik Mari), akiről legszebb szobrát mintázta, s rádöbben, hogy ezt a nőt tulajdonképpen most is szereti. Irene szintén szereti őt, de szerelmük most már nem teljesedhetik be: a két szerelmest egy lavina a mélybe sodorja. Ennyi dióhéjban a darab cselekménye. Ehhez még képzeljük hozzá a hegyeket, továbbá egy apácát, Irene néma kísérőjét és őrzőjét, valamint a skandináv szimbolizmust. Ibsen ebben a drámájában nem tudott újítani: a már egyszer kipróbált kellékeket vonultatta föl újra. Rubek professzor szenvedélyes lobogása Peer Gynt kitöréseire emlékeztet; Irene Nóra testvére, annak ellenére, hogy az alaphelyzet más. Ráadásul ami a Peer Gyntben vagy a Nórában hitelesen hat, az itt mesterkéltnek, erőszakoltnak tetszik. Persze ludas ebben a rendező, Ruszt József is. Négy kiváló színészt választott ki, de nem tudott velük igazán mit kezdeni. Gábor Miklósnak például egy „nagyformátumú" hőst kellett játszania, noha Rubek professzor, a maga „világfájdaímaival” inkább szánalomra méltó. Véleményem szerint Törőcsik Marinak sikerült legjobban megformálnia szerepét. A díszletet eleve a helyszín jelzésének szánták csupán, ennek ellenére mégis zavaróan hatott a sziklának álcázott drapéria, amely egy-egy hevesebb mozdulatra meglebbent, vagy a deszkapallóként döngő hegyi ösvény. (A képen Gábor Miklós és Törőcsik Mari a darab egyik jelenetében) — ez — HANGLEMEZ Opus Club 01 Az Opus hanglemezgyártó vállalat az utóbbi hónapok legnagyobb sikert aratott hazai és külföldi „hit"-jeinek zenekari feldolgozását nyújtja át a szórakoztató muzsika kedvelőinek az „Opus Club 01” című nagylemezén. Az egyes számokat — V. Popelka, B. Ondrácek és R. Rokl kitűnő hangszerelésében — 1. Vobruba immár számos nagysikerű hanglemezről ismert kitűnő tánczenekara és a Planety vokálegyüttes mutatja be. A világhírű Silver Convention együttes sikerszámai közül a Lévay—Prager szerzőpár „Lady Bump” és „Fly, Robin fly” című számai találhatók a lemezen V. Popelka rendkívül hatásos hangszerelésében. A lemez egyik legszebb száma (a Planety vokálegyüttes és V. Popelka jóvoltából is) 1. Ward és J. Pallavicini „L’été indien” („Indián nyár") című gyönyörű szerzeménye. A világszámok közül többek között ]. Bouwens „Morning Sky” (Reggeli sízés) és B. White „Love’ s Theme" (Szerelmi téma) című szerzeménye szerepel a lemez „hit"-jei között. Kitűnő B. Ondrácek hangszerelésében a P. Hammel előadásában már ismert „Tánctanárnő” („Ucitefka tanca — Mistress ol Dance") című szám, valamint a többi hazai sláger, P. Zelenay „Néhány dallam” (Couple of Notes — Pár nőt), M. Talaj „Kisleány" (Little Girl — Dievcatko) és I. Horváth „Tenger" (The Sea — More) című szerzeménye is. SÁGI TÓTH TIBOR Ez a furcsa szobor háromszáz lópatkóból készült. A különös ötlet Svájcban született. Nem mindenki tud tizenkét hangszeren játszani, mint „Collo”, a bohóc. Tréfás zenélését nézők százai tapsolják. Kevesen tudják, hogy a bájos Anna Márie Ferrer már évek óta Jean Sörei boldog felesége. Hosszabb idő után ismét visszatér a filmhez, ezúttal férje oldalán. 8
