A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-03-18 / 12. szám
Következő számunk tartalmából: Gál Sándor: A VÁLASZTÁSI PROGRAM - KÖZÜGY Lacza Tihamér: INDULÁS ELŐTT Keszeli Feitenc: NÁDARATÁS Palócz Tamás: KODÁLY JAPÁNBAN Az első oldalon Boráros Imre és Holocsy István — Ján Solovič: Aranyeső című színművében a MATESZ színpadán. A címlapon és a 24. oldalon Prandl Sándor felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Arpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Kral Pétemé. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Az ember bármerre is néz, még téli világot lát maga körül. Hó borítja az őszi vetéseket s a szántások taréját. A határban alig-alig lát valami mozgást az ember. Legfeljebb egy-egy traktor döcög a csonttá fagyott dűlőutakon, pótkocsiján szalmát vagy sílótakarmányl: szállítva. Olyan minden, mintha az élet a föld alá bújt volna. De mindez csak látszat, mert a mezőgazdaságban ez a csend, ez a kinti mozdulatlanság csak látszólagos: nem állt meg az élet, csak éppen fedél alá húzódott, falak közé, ahol a tél foga nem harap úgyi mint a széljárta mezőkön. Azon a reggelen, amikor elindultam, hogy e fedél alá húzódott, falak közé menekült világról híreket szerezzek, bizony olyan hózáport szakasztott az ég a nyakamba, hogy alig láttam egy hajításnyira magam elé. De amikoi Perényben megálltam a „Győzelmes út" egyesült földművesszövetkezet irodaháza előtt, már nyoma se volt a hószakadásnak. A szövetkezethez három falu Perín, Chym és Vyšný Lánec (Perény, Hím, Felsőlánc) tartozik, és csaknem kétezerhétszáz hektár területen gazdálkodik. A szántó ettől háromszáz hektárral kevesebb. Mindezt Filip Jánostól a szövetkezet egyik gépesítőjétől tudom. Elmondja még, hogy a szövetkezet gabonatermesztésre szakosított: 650 hektár a búza, 410 ha a tavaszi árpa, 340 ha a szemes- és 270 a silókukorica, 200 ha a repcevetés területe. — Közeledik a tavasz, két-három hét, legfeljebb egy hónap, s el kell kezdeni a kinti munkát. Felkészültek rá?- Készülünk — mondja nyugodtan. - Folyik a gépek javítása. Nálunk a növénytermesztés gépesítése már csaknem optimális. Még négy darab középnehéz traktorra volna szükségünk, s akkor semmi gondunk nem lenne. Természetesen nemcsak az erőgépeket, de a vontatott eszközöket, gépsorokat is előkészítettük, mindent, ami a tavaszi munkák megkezdéséhez szükséges. A hiányzó négy traktor beszerzését pedig előirányoztuk a tervben. Bízom abban, hogy rövidesen meg is érkeznek. A cukorrépatermesztést viszont még nem sikerült teljesen gépesíteni. A jelenlegi gépállomány körülbelül harminc hektár cukorrépa gépi megművelését teszi lehetővé. Mi azonban a tervek szerint az idén száz hektói cukorrépát vetünk, vagyis ennek csaknem háromnegyed részét kézi erővel NYELVTUDÁS - MÜVELTSÉGTÖBBLET? Régóta foglalkoztat a kérdés: ha valaki két nyelvet ismer, két kultúra éltető fluidumával él. akkor valóban műveltebb is? Műveltebb, a fogalom korszerű értelmezésében? Mert a korszerű műveltségnek egyrészt magában kell foglalnia mindazt a kipróbált értéket. amit az emberiség felhalmozott, másrészt meg kell adnia a tehetség, képesség szerinti kibontakozás lehetőségét. méghozzá a társadalom maiholnapi igényének megfelelően. Ugyanakkor a tudományok egyre gyorsuló fejlődése — a tudományos-műszaki forradalom — arra ösztönzi az igazán művelt egyént, hogy állandóan gyarapítsa ismereteit, hogy egy pillantra se tekintse lezártnak ismeretanyagát. Tehát a korszerű általános műveltséggel felvértezett ember állandóan igényli az egyre gyorsabban változó valóság megismerését. az új és új információk befogadását. A korszerűen értelmezett műveltség-fogalom tehát nem a szellemi javakkal való ..jóllakottsághoz", hanem inkább ..az éhség érzetéhez" hasonlítható. Az igazán művelt embei egyik állandó és nélkülözhetetlen jegye a többre, a jobbra való permanens törekvés, a továbbtanulási igény, a többé válás szüksége. Mennyiben van meg ez a törekvés a magyar tanítási nyelvű iskolák tanítványaiban? Hiszen ez az ifjúság értelmi képességeit — logikus gondolkodását, emlékezetét, figyelmét, fantáziáját — nem egy. hanem két nyelv struktúrájába való behatolással élesítheti már fiatal korában az iskolában. Mennyivel kapnak többel a mi iskolánk tanítványai, hiszen a tantervek értelmében két nép történetének ismeretével és magáénak vallásával edzhetik az erkölcsi tudatukat és önmagukat vizsgáztató igazságkeresésüket? És főleg: miben csapódott le a két kultúra szeretető és igénye: s mérhető-e ez az intellektuális igényszint ..számokkal" kifejezhető mutatókkal? Izgalmas kérdéskomplexum ez — pillanatnyilag azonban, úgy vélem, senki sím tudna rá tudományosan megalapozott. objektív választ adni. De néha talán a kérdés puszta felvetése is segíthet. mert elgondolkoztat. . . Hol. miben kellene ennek a többletnek jelentkeznie? A csehszlovákiai magyar ifjúság két nyelvet ismer és használ. és két kultúrával él. S ha ez a két nyelv nem két tél nye Ív. illetve nem két fél kultúra — méghozzá a két kultúra silányabb (olcsón szórakoztató) tele — akkot e kultúra — többletből műveltség-többletnek kellene válnia. Ennek pedig észrevehetően ott kellene lennie a nemzetiségi iskolában: a tanulók feleletében: a pályaválasztásban: az igények és a lehetőségek reálisabb méi legelésében. de a magasabb továbbtanulási igényben is; sőt a hagyományok szeretőbb ápolásában es a valósabb életre-készülésben pl. a műszakibb pályaorientációban. A kétnyelvű és bikultúrájú egyén meghatározó jegye ebből eredően a szélesebbre haló kognitív-tartalmi, és a mélyebbre érő érzelmi-energetikai töltés, mély minden pszichikus folyamat többre ösztönző bázisa. Mert csak a nagyobb. igényesebb feladatok megoldására való vállalkozás fémjelezheti igazán az emberi tanulást, a társadalmi alkalmazkodás és önmagunk állandó alakításának igényét. E kötetlen gondolatsoi további láncszemi az lehetne, hogy van-e a kérdéskomplexumnak irodalma. hol. kik foglalkoztak ezekkel a problémákkal? A nyelvészeknek (pontosabban: a pszichoiingvisztika) művelőinek ..tudósításaiban többhelyütt is találtam olyan kérdésfeltevést, hogy hogyan hat az egyén szellemi teljesítményére a kétnyelvűség. Az ..eredmények" azonban lehangolóan ellentmondóak. S mint oly sokszor az ellentétes osztályokra tagolt társadalomban, e kérdéskomplexum területén is a kísérleteket mái eleve úgy indították és úgy vezették, hogy azok ..eredményei" alátámasszák az e hhc'Z vagy ahhoz az ..irányzathoz" tartozó kutatók nézetét. Ezek a ..régi" világból származó, nem egyszer nacionalista színezetű ..kutatások“ eredményei szerint' a ..kétnyelvűség" az értelem lóvására megy. a kétnyelvű ember ..kisebb értékűnek" vagy ..nomze'ti re1- negátnak" tekintendő. A modern tudomány képviselői (még a polgári tudomány becsületesebb képviselői is) azonban ezt már régen megcáfol Iák. Az elfogultabbak ugyan egyszerűen csak azt jelenti ki. hogy ..a két (vagy több) nyelv párhuzamos tudása és használata s az egyen szellemi teljesítménye között nincs szoros ..összefüggés". Más kutatók hangsúlyozzák, hogy a második nyelv elsajátítása után az egyén nagyjából egyforma könnyedséggel végzi az intellektuális műveleteket asszeriht. hogy gyakorlati tevékenységében melyik nyelvet használja gyakrabban. A Szlovák Tudományos Akadémia ilyen irányú kutatásai (Damián Kováé) azt bizonyítják, hogy a kétnyelvű ember, ami a fogalmi 2
