A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-03-11 / 11. szám
A CSEMADOK M l Kkhahtrdnftt MEGBECSÜLÉST ÉRDEMLŐ ULTÚRMUNKASOK MOTTÓ: Nem elég a célt látni; járható útja kell! Nem elég útra lelni, az úton menni kell! Egyedül is! Elsőnek, elől indulni el! Nem elég elindulni, de mást is hívni kell! S csak az hívjon magával, aki vezetni mer! VÁCI MIHÁLY ionódó kötelékké erősödött bennem. Ez tehát a forrás, az élő és az éltető ... Közben pedagógus lettem. A rožňavai (rozsnyói) pedagógiai iskola jó műhelye volt a tudásnak, bővizű forrása a kultúrának és az emberbaráti szeretetnek, egymás megbecsülésének. Együttvéve mindez hatalmas belső erő, amely igényli az aktív kulturális életet. Húszéves pedagógiai munkásságomból tizenhárom esztendő a szülőfalumé. Az iskolai oktató-nevelő munkámon kívül természetesnek tartom a közművelődés ügyének szolgálatát. Ezt soha nem gondoltam másképp. Ügy érzem, a mi hivatásunkban az a nagyszerű, amit iskolán kívüli többletként tudunk adni közösségünknek, amelyben élünk. Jó lenne, ha ezt mindenki megértené, mert szerintem a szocialista hazafiság nem lehet más, mint haladó örökségünk megbecsülése és ápolása. Aktív, összeforrott közösségben fejtek ki kulturális tevékenységet. 1968- ban megalakítottuk a női éneklő csőEZ TEHÁT A FORRÁS... Gyermekkoromra visszatekintve szerencsésnek mondhatom magamat. Szülőfalumban, Hosťovce nad Bodvouban (Bódvavendégin) szemlélője lehettem a színes népi szokásoknak, a hagyományőrző eseményeknek. A szebbnél-szebb népdalokat a szülői házban ismertem meg. A gyermeki kíváncsiságnak köszönhetem, hogy végignéztem nem egy fonóesti, kukorica- és tollfosztói szokást, eseményt. Kísérgettem a farsangolókat és falusi lakodalmakban meghallgattam egy-egy vőfély rigmusait. Mais pontosan emlékszem szülőfalumban azokra a helyekre, ahol vasárnaponként, estefelé „parasztbanda” muzsikált, s a fiatalok késő estig táncoltak. Az emlékezés sok szép színes szála az évek során a szülőfalumhoz portot, két év múlva pedig a férfikórust. Azóta szinte valamennyi helyi és rangos járási rendezvényen részt veszünk. Legnagyobb sikerünket a férfikórussal értük el. Bejutottunk a „Tavaszi szél vizet áraszt” országos népdalverseny legjobb csoportjai közé. Az igazi elismerést azonban a Csehszlovák Rádió Magyar Főszerkesztőségétől kaptuk, amikor egész műsorunkat érdemesnek találták a „meghallgatásra”. A harmincnégy tagú vegyeskórus valamennyi kulturális megmozduláson szerepel. Műsorunkat többségében népdalfeldolgozások és munkásmozgalmi dalok képezik. Akadnak zenebarátaim, akik kifogásolják a színvonalat, miközben elfelejtik, hogy fontosabb a „hogyan”, mint a „mit”. A bartóki „tiszta forrásból" meríteni minél többet nemcsak szívügy, de kötelesség is. Népdalkincsünk ápolása céljából 1969-től négy alkalommal is megrendeztük a „Bódva menti népdalversenyt”, amely mindig rangos kulturális eseménynek számított a „Tavaszi szél vizet áraszt” országos népdalversenyt megelőző időszakban. 1970 óta hagyományosan megrendezzük a felszabadulási ünnepséget. A szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében megtartott ünnepség évről évre színvonalasabb és gazdag kulturális élményt nyújt a szépszámú közönségnek. Szívesen emlékezünk még az 1972-ben bemutatott „Betyárnóta-estre” is, amikor prózában, dalban bemutattuk a múlt század tornavidéki „betyárvilágát”. A Dankó Pista dalaiból és a vegyeskórus népdalműsorából összeállított közös műsor mind oktatási, mind nevelési szempontból nagyon értékes volt. A negyvenöt szereplőt foglalkoztató műsort nyolc község-Mázik Mihály ben mutattuk be nagy sikerrel. Újszerű rendezésben adtuk elő Petőfi néhány költeményét, valamint a „Dalol az ősz” című verses-zenés műsort. Kórusunk sikeres és gazdag élményekkel tért haza a magyarországi Mezőkeresztesről, ahol az ottani férfikórus jubileumi ünnepségén jónevű énekkarokkal énekeltünk együtt. A művelődési otthon vezetőjeként őszinte szeretettel látom vendégül környékünk amatőr csoportjait, mindazokat, akik ünnepet visznek dolgos hétköznapjainkba. A Thália Színpad együttese rendszeresen szerepel a község tavaly korszerűsített művelődési otthonában. Terveink évről évre szebbek és tartalmasabbak. A közeliek közül említeném a „Tavaszi szél vizet áraszt” országos népdalverseny járási fordulóin való sikeres szereplést, a döntő színvonalas megszervezését művelődési otthonunkban és Újbódva népviseletének gondos feltárását és bemutatását. Szabatéri múzeum kialakításán is fáradozunk. Méltó helyet kapnak majd benne elődeink használati és lakásberendezési tárgyai, valamint a termelési eszközök. Köszönet jár a CSEMADOK helyi szervezete lelkes vezetőinek, a fáradságot nem ismerő kórustagoknak, mindazoknak, akik alkotó módon csatlakoztak a kultúra fáklyavivőinek nagy családjához. Ök elképzeléseim éltetői és megvalósítói. Sajnálatos azonban, hogy a szép számú falusi értelmiség nálunk sem veszi ki részét úgy a kulturális tevékenységből, ahogy szeretnénk. Értékelést, elismerést csak elvétve kaptam a falu vezetőitől. Persze, én és a hozzám hasonlók ezt már megszoktuk. Annál több erkölcsi elismerésben volt részem a jnb kulturális szakosztálya és a CSEMADOK košicei (kassai) járási bizottsága részéről. Kell az elismerő szó, különösen akkor, ha ez az egyetlen fizetség fáradozásainkért. De mindennél lelkesítőbbek azok az őszinte szavak, amelyeket egy-egy kulturális esemény után hallunk az emberektől: „Tetszett, szép volt... Vasárnap is lesz valami a művelődési otthonlián ?" MAZIK MIHÁLY NÖVEKVŐ AKTIVITÁS A CSEMADOK želoveei (zsélyi) helyi szervezete január 15-én tartotta meg évzáró taggyűlését, ahol a község vezető tisztségviselőin kívül megjelent Molnár László is, a CSEMADOK KB tagja. Nem hiába egyik legnagyobb CSEMADOK-szervezete ez a járásnak, az évzáró kitűnően sikerült, a tagoknak csaknem kilencven százaléka megjelent és érdeklődéssel hallgatta meg a szervezet tevékenységéről szóló beszámolót. A beszámolóból, majd később a községi vezetők felszólalásából is kiderült, hogy a CSEMADOK-szervezet nemcsak a község legnagyobb, de egyben legaktívabban működő szervezete is, s noha tevékenysége természetesen kulturális területen folyik, tagjai a községfejlesztési és -szépítési társadalmi munkából is kiveszik a részüket. A szervezetnek igen jó a kapcsolata a helyi pártszervezettel, a helyi nemzeti bizottsággal és a többi tömegszervezettel. Az évzáró taggyűlésen Deák Mihály elnök több mint húsz elismerő oklevelet osztott ki a szervezet legjobban, legaktívabban dolgozó tagjai között. Természetesen elismerésben részesültek rendezőjükkel együtt a színjátszó csoport tagjai, akik a múlt évben Lovicsek Béla Ezüstlakodalom című művét mutatták be rendkívül nagy sikerrel. Külön meg kell itt jegyeznünk, hogy a szervezet a hatvanegy éves Deák Mihály személyében kitűnő, lelkes és odaadó elnököt választott: remek szervezőkészsége már évek óta érezhető a szervezet javuló munkáján, növekvő aktivitásán. Idősebbek és fiatalok egyaránt tisztelik és szeretik őt. Egyébként a vezetőség többi tagjára sem lehet panasz, ők sem sajnálják a szabad idejüket, ha valami hasznosat tehetnek a köz érdekében. Különben érdemes egy pillantást vetni a szervezet idei munkatervére is. A színjátszó csoport újabb bemutatóra készül. A honismereti munka keretében helytörténeti előadást terveznek és egy másikat is ..A továbbtanulás, a korszerű műveltség alapfeltétele" címmel. Vegyeskórus és irodalmi szakkör megalakítását is célul tűzték ki erre az esztendőre. A nyár folyamán tanulmányi kirándulást szerveznek; hogy hová. azt később döntik el. Ennyit dióhéjban a zsélyi CSEMADOK-szervezet évzáró taggyűléséről, amely rövid és kedves kulturális műsorral ért véget. A műsorban szép szavalattal lépett fel Schmidt Danyica. és másodszor mutatkozott be a múlt évben alakult citerazenekar. Négy tagja közül a legidősebb 69. a legfiatalabb (Nagy Richárd) 9 éves. Valamennyien megérdemelt sikert arattak. — zs — PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A CSEMADOK KB nyelvi bizottsága pályázatot hirdet a következő tárgykörökből készülő munkákra: a) nyelvjárási anyaggyűjtés; b) földrajzi névi (dűlőnévi) anyaggyűjtés; c) nyelvhelyességi megfigyelések; d) nyelvi nevelési tapasztalatok; e) összehasonlitó nyelvészeti tárgykör; I) terminológiai megfelelések gyűjtése. A pályázatok a CSEMADOK KB címére 1978. december 31-ig küldendők be; A nyelvjárási anyaggyűjtés tárgyköréből pályázni lehet technikailag és nyelvjárásilag jó minőségű hangfelvétellel (magnetofonszalagon), tájszógyűjtéssel, népi mesterség leírásával (-kendermunka, kosárfonás, növénytermesztés, állattenyésztés stb.), nyelvjárási jelenségek leírásával és egyéb témákkal. A földrajzi névi anyaggyűjtés tárgyát egy-egy község vagy ennél nagyobb terület dűlő- és egyéb neveinek a leírása képezheti. A nyelvhelyesség tárgyköréből szlovákiai magyar források (elsősorban sajtótermékek) monografikus vagy egyes jelenségek szerinti feldolgozásával lehet pályázni. A nyelvi nevelés tárgyköréből a tanítás közben szerzett nyelvhasználati megfigyelések és anyanyelvi oktatási tapasztalatok feldolgozásával pályázhatnak a pedagógusok, oktatásügyi dolgozók, esetleg más érdeklődők. Az összehasonlító, illetve (kontrasztív) nyelvészeti tárgykörben a szlovák és a magyar (esetleg más nyelv és a magyar) nyelv kontrasrticitásának összevetésére van szükség a hangtan, a szótan és a mondattan területén, de a frazeológiai eltéréseknek, a szókapcsolatok megfelelőinek a bemutatása is képezheti a munka tárgyát. . A terminológiai megfelelések gyűjtésének tárgykörében való pályázathoz a szlovák (esetleg más) nyelv terminológiája magyar megfelelőit kell felkutatni s összegyűjteni a magyarországi szakmai szóhasználat területén. Egy-egy szakma, illetve szakterület műszómegfeleléseinek összegyűjtésével is pályázhatnak az érdeklődők. A pályadijak összege: 1. dij: 1500.— korona 2. díj: 1000.— korona 3. dij: 500.— korona A beérkezett pályamunkákat bizottság bírálja el, s az eredményt a Kazinczy-napokon hirdeti ki. A CSEMADOK KB nyelvi bizottsága 6
