A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-18 / 8. szám
ÉPÜLETRONTÓ GOMBÁK Gomba támqdta meg Koppenhága számos épületét — állapították meg a szakértők. A mikroorganizmusok egyre erősödő támadásának az az oka, hogy az utóbbi két évtizedben az élénk építő tevékenység következtében állandóan süllyedt a talajvíz szintje, és emiatt a cölöpalapok, amelyekre a város házai épültek, szabad levegőre kerültek. Az esővizet, amely korábban átszivárgó« az utcák kockakő burkolatán, évek óta csatornákon elvezetik, az utcákat pedig vízzáró aszfaltburkolattal látják el. Számos javaslatot dolgoztak ki a házak megmentésére, egyebek köíött azt, hogy nagy mennyiségű vizet szivattyúznak a város alá, vagy vegyszerrel pusztítják el a gombákat, de mindez nagyon drága és ezért betoncölöpökre cserélik ki a gombáktól megtámadott facölöpöket a házak alapjaiban. MUNKATERÁPIÁS GYÓGYBICIKLI E. R. Oliver angol feltaláló egészségügyi rehabilitációs gépének újabb változata a Mark 5. egyesíti a lábak gyógytornásztátását a munkaterápiával. A pedálozás révén nyert energiával fúrót vagy fűrészt lehet hajtani, sőt lemezjátszót vagy filmvetítőt működtetni. A továbbfejlesztett fékberendezés révén szabályozható — a kezeléshez megkívánt mértékben — az ellenállás. SZUPERERŐS VASBETONRAGASZTÁS Egy cigarettásdoboznyi nagyságú felület akár 400 kilogrammnyi terhet is hordozhat. A szupererős ragasztott vasbetonkötést a lipcsei műszaki egyetem munkatársai dolgozták ki sok hónapos kísérletsorozattal. Meghatározott építőelemek esetében tökéletesen helyettesítheti a hosszadalmas hegesztést, fúrást, csapozást. A ragasztóanyag széles hőmérsékleti határok között használható. IDÖJÁRÁSFÜRKÉSZÖ ÓRIÁS FÜL A BRAILLE-ÍRÁS TANULÁSA önképző módon ▲ A brigminghami egyetemnek a látáshibósak oktatását szolgáló kutatóközpontjában dr. Michael Tobin egy új módszert dolgozott ki, amelynek segítségével a vakok a braille-írást önállóan otthon is megtanulhatják. Vak gyermekek és megvakult felnőttek körében szerzett írásoktatási tapasztalatok alapján állította össze húsz leckéből álló braille-olvasókönyvét, valamint azt a két hangkazettát, amelyek a tanárt helyettesítik. A tanulók meghallgatják a szalagról elhangzó magyarázatot, azután annak utasításait követve végigtapogatják a könyv megfelelő sorait. A módszer előnye, hogy a tanuló a saját szükséglete szerint ismételhet, amire csoportos tanulás esetén csak korlátozottan van mód. A módszert már több száz 11 és 78 év közötti vak használja, s a szalagokat és a könyvet a vakok egyesületei világszerte sokszorosíthatják, mivel a szerzői és kiadói jogok nincsenek fenntartva. A képen látható 15 méter átmérőjű óriás „fül“ a múlt évben kezdte meg működését az NSZK-beli Michelstadtban. Időközben pályára vezérelték a nyugateurópai űrügynökség (ESA) ..Meteosat“ elnevezésű meteorológiai műholdját is, amely 36 ezer kilométer magasságban lebegve az egyenlítő felett, minden 30 percben felvételeket készít az Észak-Európa, az Atlanti- és az Indiai-óceán közötti területről, s ezeket a felvételeket a földi vezérlőállomás antennájához továbbítja. A földön nagy teljesítményű komputer hasonlítja össze a felvételeket, és a szélsebesség, szélirány alapján nagy területre érvényes előrejelzést készít. A TÉRHATÁSÚ KÉP 1 (BEVEZETÉS A HOLOGRÁFIÁBA) A kisgyermek kedvenc játéka a szappanbuborékok eregetése. Miközben a buborékok vidáman szállnak a magasba vagy szeszélyesen táncolnak a szél hátán, a rajtuk visszaverődő nap fénye a szivárvány minden színét varázsolja vidám foltokban a felületükre. Ugyanez a jelenség figyelhető meg a vízre öntött d iába ma olajcseppen is. A fénynek, tágabb értelemben a hullámzásnak ezt az érdekes, csodálatos jelenségét először a modern fizika atyja, Isaac Newton figyelte meg és írta |e. Egy nagy görbületi sugarú lencsét egy üveglapra helyezett. Az érintkezési pont körül színes koncentrikus körök alakultak ki. A hálás utókor, a nagy tudós tiszteletére „Newton-gyűrűk”nek nevezte el ezt a jelenséget, amelyet azonban Newton ún. korpuszkuláris fényelmélete alapján nem tudott megmagyarázni. (A korpuszkuláris elmélet szerint a fény folyamatosan áramló részecskék — „golyók" — sokaságából áll.) A Newton-gyűrűk keletkezését viszont jól meg lehet okolni, ha feltételezzük, hogy a fény hullámzás, s magát a jelenséget a fényhullámok interferenciája váltja ki. A fényinterferencia megfelelő fázisban található hullámok keveredésekor jön létre; azonos fázisban levő hullámok erősítik, az ellentétes fázisúak kioltják egymást. Két mesterségesen keltett hang találkozásakor könynyen kialakul az interferencia, mivel ezek fázisa viszonylag egyszerűen szabályozható. Sokkal nehezebb a helyzet fényforrások esetében. A hullámelmélet megalapozója, Thomas Young tapasztalta, hogy a hullámok keverednek, interferálnak egymásscl, ezért feltételezte, hogy a fényhullámok is így viselkednek. Elmélete helyességét a vékony rétegen áthaladó és kétszeresen visszavert fényhullámok keveredésével igazolta. Ilyen vékony, átlátszó réteg a szappanbuborék, a vízre öntött olajhártya, az üveglap és diafilm érintkezési pontja, ahol a felszínről és a belső falról visszavert illetve kilépő fénysugár találkozik. Mivel ugyanazon fénysugár kétszeresen tört és közvetlenül visszavert részéről van szó, a buborék belső faláról visszavert fény késik a felszínről közvetlenül visszavert sugárhoz képest. Ez a késés állandó, tehát a két fény keveredése interferenciát eredményezhet. Az interferencia következménye az átlátszó vékony rétegeken kialakuló szivárvány-parádé. Hogy két mesterséges fényforrás fénye miért nem keveredik egymással, egészen a 19. század végéig titok maradt. 1900-ban jutott Max Planck arra a következtetésre, hogy a fény nem folytonosan, hanem rajokban (kvantumokban) terjed. A fény tulajdonképpen fotonok (Einstein elnevezése) serege, a belőlük kialakult hullámok fázishelyzete véletlenszerűen változó, ezért két mesterséges fényforrás fénye csak különleges esetben interferálhat egymással. A napfény, az izzó testek és gázok fénye különböző színű (eltérő hullámhosszú) komponensek keveréke. Koherenssé színszűréssel és keskeny résen való áthaladással válik; — az így nyert fénysugár már csak egyszínű, meghatározott hullámhosszú. Minden tárgy, omelyre fény esik, a fény egy részét elnyeli, másik részét szórja és visszaveri. Ez a szórt és viszszavert fény a szembe jutva és idegimpulzusokká átalakulva hozza létre a tudatban a tárgy színes képét. Mivel a fehér fény a szivárvány színeinek keveréke, attól függően, hogy melyik komponenst veri vissza a tárgy, alakul ki a színérzet. (Az egyszínű fénnyel megvilágított tárgy csak a beeső fénysugarakat veri vissza, ezért a tárgy, valóságos színétől függetlenül, a fényforrás színével megegyező színűnek tetszik.) Már évszázadok óta ismeretes, hogy a látható világról a fő információt a fény intenzitása, erőssége hordozza. Ezt Gábor Dénes, Nobel-dijas fizikus, a holográfia megalapítója a jelenséget használja fel a fényképezés és a filmezés. Századunk harmadiknegyedik évtizedében merült fel a kérdés, vajon a tárgyak harmadik dimenziójáról, térbeli sajátosságaikról a fény fázisa hordoz-e valamilyen információt? A színesfényképezés-technika elméletével foglalkozó Gábriel Lippmann arra a felfedezésre jutott, hogy a tárgyakról visszavert fény fázisa nemcsak a „harmadik dimenziót", hanem a „színinformációt" is magában hordozhatja. Ennek igazolásaképp alkotta meg az ún. Uppmann-fényképet. A filmet tükröző réteggel (higannyal) vonta be, erre került a szokásosnál jóval vastagabb emulziós réteg. A fényérzékeny rétegre beeső, a rétegen áthaladó illetve visszaverődő fény interferenciáját rögzítette az emulziós réteg; az amplitúdómaximumokban előhívás után teljesen megfeketedett a film, a csomópontokban (ahol az amplitúdók anulálják, „kioltják" egymást) viszont egyáltalán nem. Ez a felvétel fényszűrőként viselkedett: ugyanazokat a színeket engedte át, mint amelyeket a felvett tárgy visszavert. Ezért fehér fénnyel átvilágítva a filmen megjelent a tárgy színes képe (diapozitívja). Ezek a kísérletek adták Gábor Dénes, magyar származású villamosmérnöknek az ötletet, hogy a Lippmann-fénykép módszerével megkíséreljen nemcsak színes, de térhatású képet is készíteni. Gábor Dénes (aki az optikai információelmélet gyakorlati alkalmazásának úttörője) 1947-ben bevezette a hologram fogalmát a fizikába. A hologram úgy keletkezik, hogy folyamatosan rögzítjük a tárgyról visszavert fény és a koherens fényforrás közvetlen (referens) fényéből kialakult interferenciahullám térbeli szerkezetét. (folytatjuk) Ozogány Ernő 18 TUDOMÁNYTECHNIKA
