A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1978-02-11 / 7. szám

fáklvabordezékl MEGBECSÜLÉST ÉRDEMLŐ KULTÜRMUNKASOK MOTTÓ: Nem elég a célt látni; járható útja kell! Nem elég útra lelni, az úton menni kell! Egyedül is! Elsőnek, elől indulni el! Nem elég elindulni, de mást is hívni kell! S csak az hívjon magával, aki vezetni mer! örömmel olvastam hozzám küldött levelüket. Három évtizede hordozom a fáklyát, terjesztem a magyar kul­túrát. Veiké Dravce (Nagydaróc) a lučenei (losonci) járás kis községei közé tartozik. A CSEMADOK helyi szervezetének taglétszáma 160. Túl­zás nélkül állítom, hogy az összes tömegszervezet közül a legjobban dolgozik. A CSEMADOK járási bi­zottsága is pozitívan értékeli mun­kánkat. A CSEMADOK KB és a járási bizottság számos elismerő oklevele és köszönő levele díszíti a hnb klubtermét. Tavaly, illetve az elmúlt években több színdarabot tűztünk műsorunk­ra: Baj van a szerelemmel, Kutya­szorító, Spanyolul tudni kell, Kecs­ketej. De azok sem pihentek, akik előttem hordozták a fáklyát. Abból az időből A bor, a Botcsinálta doktor és a Zeng az erdő című darabok bemutatása a legemlékezetesebb. Az egyik május 9-i napon községünk lakosai kirándulni mentek a bányá­hoz, az erdő szélére, amely kb. egy kilométerre van Nagydaróctól. Ezen a helyen hangzott el a javaslat: rendezzünk minden évben május 9-én felszabadulási ünnepséget. Visz­­szapillantva az elmúlt tizenkét évre (innen számítom kulturális tényke­désem idejét), évről évre gazdag ünnepi műsort láthatott a közönség. Első rendezvényünket kivéve ön­állósítottuk magunkat. Fellépett köz­ségünkben Kovács Apollónia, Dóry József, Madarász Katalin, Gál Gab­riella, Horváth István, Szántay Ildi­kó, Miklóssy József, Szolnoki Gyula, a CSEMADOK KB Szőttes népi együttese, a Gömör népi együttes, a járás és a község legjobb nép- és táncdal-énekesei, prózamondók, a CSEMADOK helyi szervezet tagjai, az általános iskola pionírjai stb. S a munkában nincs megállás. A felsza­badulás 30. évfordulója tiszteletére szabadtéri színpadot építettünk tár­sadalmi munkában. És hogy hogyan lesz tovább? Talán erről már nem is kellene írnom. Az elmúlt öt évben rendszeresen tartottunk író-olvasó találkozókat. Vendégeink voltak: Ordódy Katalin, Dávid Teréz, L. Gály Olga, Duba Gyula, Dénes György, Tóth Elemér és Varga János, a Hét főszerkesztője. Soha nem kellett szégyenkeznünk a rossz rendezés miatt. Helyi vetél­kedők, népdalestek, szavalóversenyek tarkítják eddigi munkánkat. Itt em­lítem meg, hogy nincs is kultúrott­­honunk. Akcióinkat az általános iskola csarnokában vagy a hnb klub­termében tartottuk meg. A művelő­dési otthon építése megkezdődött, s remélhetőleg ebben az évben át­adják rendeltetésének. A CSEMA­­DOK-tagok társadalmi munkával URBAN BÉLA jelentősen hozzájárultak építéséhez. Tavaly kirándulást szerveztünk Košicéba (Kassára) és Budapestre. Nemcsak arra törekszünk, hogy dol­gozzunk. A tagság szórakozásáról is gondoskodunk. Évzáró taggyűlésün­kön elhatároztuk, hogy tovább hala­dunk a megkezdett úton. Még erő­teljesebben támogatjuk a női éneklő­csoportot, megalakítjuk a tánccso­portot, színdarabot tanulunk be, fel­készülünk a májusi ünnepségekre, író-olvasó találkozókat, kiránduláso­kat szervezünk, folytatjuk a tag­toborzást, további Hét-előfizetők szerzését stb. Ezek mind olyan fel­adatok, amelyeket meg kell valósí­tanunk. Ami további munkára ösztönöz bennünket, hogy a hnb tanácsa, a helyi pártszervezet és a jnb illeté­kes osztálya igen kedvezően értékeli tevékenységünket. Megfigyelhették, hogy eddig mindig többesszámban beszéltem a munkánkról. Tettem ezt azért, mert a szép eredményeket társaimmal együtt értük el. Idősb Verebélyi Lászlóval, Mag Zoltánnal, volt tanítómmal, aki már elköltözött községünkből, Jacsmenyik Frigyessel, tanítómmal, aki most Losoncon lakik, Ocsovay Józseffel, jelenlegi elnö­künkkel, Kapsa Jánossal, szerveze­tünk volt elnökével, akit elragadott körünkből a kegyetlen halál, Princ Sándorral, Bölcső Barnabással, Ko­csis Sándorral, Német Dezsővel, Ko­vács Józseffel, Ocsovay Gáborral, a nőszövetség helyi szervezete és a tantestület tagjaival stb. A felsoro­lás nem teljes. Másokat is, sokakat dicséret illet, akiket helyszűke miatt itt nem sorolhatok fel. Velük együtt ismertem fel a kulturális munka szépségét, velük együtt tanultam meg a kultúra szeretetét. Azóta nemzetiségi kultúránk gazdagításán és megismertetésén fáradozom. 1975-ben megválasztottak a hnb képviselőjévé. Majd én lettem a hnb elnöke. 1976-ban újra megválasztot­tak. Nős vagyok, van egy másfél éves kislányunk, Erika. A gyűlések­nek se szeri, se száma. Tennivaló van bőven. Nagyon szeretem a kul­turális munkát, s érdekében mindent megteszek, amit tehetek. Mindig azt tartom szem előtt, hogy a becsület­tel végzett munka az emberek érték­mérője, nem pedig az, hogy milyen nyelven beszél. Ügy érzem, érdemes dolgozni, megtisztelő feladat életemet a nem­zetiségi kultúra ügyének szentelni, örülök annak, hogy ezt nem csupán én látom így, hanem mások is így látják községünkben, járásunkban és országszerte. URBAN BÉLA VÁCI MIHÁLY Az ember értékmérője a munka A JÁRÁSI NÉPMŰVELÉSI központok létesítésének és működésének alapelvei VIII. A NÉPMŰVELÉSI KÖZPONT TANÁCSADÓ ÉS SEGÉDSZERVEI A népművelési központ igazgatója eszmeileg-politikailag fejlett, külső szakemberekből tanácsadó és segéd­szerveket létesíthet. A népművelési központ tanácsadó szervei a különféle tanácsadó testüle­tek (például az állampolgári nevelés, az iskolán kívüli művelődés, a művé­szeti szakköri tevékenység számára stb.). Ezek feladata, hogy eszmei-poli­tikai és szakszempontból megítéljék a népművelő munka állását és eredmé­nyeit a járásban (városban, városi kör­zetben), hogy javaslatokat tegyenek e munka társadalmi hatókörének ki­­terjesztésére, minőségének megjavítá­sára és hatékonyságának fokozására, végül pedig a népművelő és tanácsadó tevékenység számára konkrét és idő­szerű tartalmat javasoljanak. A tanácsadó testületek szakosztá­lyokra tagozódhatnak. A tanácsadó szervek működését a népművelési központ igazgatója által kiadott ügyrend szabályozza. A tanácsadó szervekben a tagság tiszteletbeli. A népművelési központ csak azokat a tényleges kiadásokat téríti meg tagjainak, amelyek a tanács­adó szervekben való munkájukkal összefüggésben merültek fel. A segédszerveket a népművelési központ igazgatója létesíti, mégpedig vagy kívülálló szakemberekből (pl. lektori testületet, szakbíráló bizottsá­got stb.) vagy az egyes szervezetek által kiküldött szakemberekből (pl. elő­készítő bizottságot). Ezeknek a segít­ségével biztosítja a népművelési köz­pont feladatainak (tanácsadás, iskolá­zás, rendezések), valamint más szerve­zetektől megrendelt szolgáltatásoknak (pl. a népművelési létesítményekben rendezett tanfolyamokon az oktatást, szakember segítségét az énekkari mun­kánál, valamint színielőadások rende­zésénél stb.) pontos és színvonalas teljesítését. A népművelési központ segédszerveit vagy bizonyos meghatározott időre és célra (pl. a járási békeünnepségek elő­készítő bizottsága, vagy a járási ének­kari verseny bíráló bizottsága) vagy működési idejének meghatározása nél­kül (pl. lektori testület, a művészeti műkedvelő tevékenység instruktorainak testületé) lehet létesíteni. Működésüket a népművelési központ igazgatója kü­lön utasításokkal szabályozza. A segédszervek tagjai azokat a fel­adatokat végzik, amelyekkel a népmű­velési központ megbízza őket. Elvégzett munkájukért a népművelési központ az érvényes előírások szerint honorálhatja őket. IX. A NÉPMŰVELÉSI KÖZPONT VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA Az illetékes nemzeti bizottság, amely a népművelési központot létesíti, meg­alakulásakor a működéséhez szükséges helyiségeket is rendelkezésére bocsátja. A népművelési központ kezeli a rá­bízott és a szerzett nemzeti vagyont is a nemzeti vagyon kezeléséről szóló általános előírások szerint. A népművelési központ saját költség­­vetése alapján gazdálkodik, amely az illetékes nemzeti bizottság költségveté­séből hozzájárulást kap. Kiadásait a saját működéséből folyó bevételekből, valamint az illetékes nemzeti bizottság hozzájárulásából fedezi. E hozzájáru­lást az állami terv feladataira: a saját működésére és a beruházási építkezé­sekre kapja. Gazdálkodásában az álta­lánosan érvényes előírások szerint jár el. X. A MŰVELŐDÉSI ÉS TANÁCSADÓ KÖZPONTOK HIVATÁSÁNAK, HATÁSKÖRÉNEK ÉS ELNEVEZÉSÉNEK EGYSÉGESÍTÉSÉ­BEN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS 1. Az illetékes nemzeti bizottságok a népművelési központok számára a járá­si népművelési központ szervezési minta-szabályzata alapján szervezési szabályzatokat adnak ki. 2. A népművelési művelődési és tanács­adó központok egységes elnevezést fognak használni: ........ Népművelési Központ...“, amelyhez a szervezési szabályzatban meghatározott székhely megjelölését csatolják, például: „Járási Népművelési Központ Trebišov“, „Járá­si Népművelési Központ Bratislava­­vidék“, „Körzeti Népművelési Központ Bratislava I.“, „Népművelési Központ Košice-város“. 3. Az eddig fennálló járási (városi, körzeti) népművelési és tanácsadó köz­pontok (pl. művelődési házak, nép­művelési és művelődési otthonok) küldetésének és hatáskörének új szer­vezeti elrendezése és elnevezésük meg­változtatása nincs hatással a jogfolyto­nosságra. A népművelési központok a járási (városi, körzeti) nemzeti bizott­ságok volt művelődési és tanácsadó központjainak — (művelődési házak, népművelési és művelődési otthonok) utódai lesznek. 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents