A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-16 / 28. szám
SZLOVÁKIÁI MAGYAR NÉPVISELETEK A Zobor vidéki falvak népviselete általános vonásaiban megegyezik. Minden kisebb közösségben, a falura jellemző megkülönböztető jegyek megtalálhatók. A hosszú és félingek szabása minden faluban azonos. A díszítésben azonban már eltérés figyelhető meg. Bodokon vászon és babionos ingeket hordtak. A félingek ujját viszont tiszta bablonból varrták. A diszités az ősi formájában maradt meg. Az ujjakat fekete-fehér vagy sötétkék-fehér hímzéssel (varrással) esetleg szövéssel díszítették. Az ing ujja szélét kimesterkélték. A házilag készített csipkét a későbbiek folyamán a 30-as évektől horgolt csipkével helyettesítették. A 40-es években a gyolcsból varrott fodros és rövid ingek is tért hódítanak. A fodros inget ünnepen, a szűkujjú rövid inget hétköznapon viselik. A „csíkvízben'' kikeményített „far" legalulra a két pendöl alá kerül és a test formáját módosítja. Az alsószoknyára sem szalagot, nem varrtak, sem hajkötőt, a felső szoknya alól a csipke lógott ki. A felső szoknyák zöld, fekete, cékla alapszínű, virágmintás kasmírból vagy virágos atlaszból, esetleg kék, fekete, rózsaszín gangárból készültek. Az idősebbek klott és lángfestös virágos szoknyát hordtak. A szalagdiszt a felsőszoknya aljától számitva 20 cm magasan helyezték el. A „rúzsás hajkötőt" az ünneplő szgknyára varrták. A félünneplöre egy szalagdísz került. A bodoki asszonyok fekete vagy fehér körberáncolt ruhát (kötényt) viselnek. A festő ruhát „tökmagosan" kikötötték, erre nem varrtak körbe csipkét, míg a fekete klott és fehér ruhákat csipke szegélyezi és virágos szalag díszíti. A fehér gyolcs, a tirangli és a „fátyó” ruhákat a fiatalok viselik. A „bodoki ubbony" (pruszlik) bekötődik a szoknyába, nincs füle. Díszítése azonos a Zobor vidékére jellemző pruszlik díszítésével (a háton „V" alakba rakott szalag-rózsák). A „szögletes fülű" ubbony csak később terjed el. A „györögyies ubbony" magasan az fodor díszíti körös-körül. Harmadik fajta pruszlik az ún. „egyhátú lopási" ubbony, diszités nélküli, egyszerű szabása van, a karkivágás mellett található csak csipke-szegély. A szomszédos szlovák faluból, Lapás-ról került ide a pruszlik. A kasmírból és az atlaszból varrott bodoki ubbonyok voltak a „címeresek", azokat ragyogókkal és fogócskákkal is díszítették. Az ubbony nyári viselet. Télen bélelt, gyönggyel, fogócskával, bársonynyal gazdagon díszített „vizitkét" hordtak. Karcsúsított szabása követi a test vonalát, hátul a deréknál „farokéban végződik. Az öltözet tartozéka még a fejre- és nyakbavaló, ternó, klott, festő és szőrkeszkenyő. Csipke vagy „cafrang”rojt szegéllyel díszítették. A nagyméretű, négyzetes nyakbavaló kendőt praktikusan készítették: az egyik oldalát csipkével a másik oldalát rojttal szegték, egyik oldalán cifra virágok a másik oldalán gyászos virágok vannak, — így gyász alkalmával is használható. A fejrevaló kendőknél ugyanez volt az elv ... A hajviselet. A kislányok apró haját körbe befonták. A fiatal lányok középen elválasztott haját két „brekocsba" fonták, a két brekocs végébe pedig csak egy hajkötő került. A nagylányok egyek brekocsába „rúzsás hajfonót" fontak. Ezt nagyon szépen kellett belefonni, nem is tudta csak 1—2 asszony a faluban, oda jártak vasárnaponként a lányok. A hajfonó végébe maslit kötöttek. Az asszonyok elmaradhatatlan fejviselete a konty. Bodokon kétféle kontyot ismernek. Egyik a magyar konty, mely azonos a koloni „kemény konttyal”, a másik fajta konty a cétényi konttyal azonos. Ez utóbbi később jött divatba, úgy a 30-as években. Ennek a formáját egy drótváz, az ún. „gregula" adja meg, erre kerül az alsó selyem süsü, majd a csipkés tirangli anyagú felső rész, legvégül a tarkóra kötik a kék és piros „rózsás" széles hajkötőket. Hétköznap az olcsó anyagból varrott süsüket viselik. Az öltözet kiegészítője a keményszárú oldalvarrott csizma. A gyermekek 5—6 éves korukig „subában" jártak. A suba fölső része volt a „kecelle", ujjal vagy ujj nélkül is varrták. A fiúk kalapot, a lányok „süsükét" és „kráglit" viseltek. A férfiak a hagyományos vászonöltözet elhagyása után a „tivős” nadrágot, kékgombos gyolcsinget hordtak. JÓKAI MÁRIA 24
