A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-31 / 52. szám
ÚJ SZOVJET ASZTALI ÉS ZSEBSZÁMOLÓGÉPEK Az elektronikus számológépek egész sorozatát gyártják a leningrádi Szvetlána Termelői Egyesülés üzemeiben; az asztali számológépeken kívül miniatürizált zsebszámológépeket is. A termékek jó minőségükkel, megbízhatóságukkal, műszaki mutatóikkal és tartósságukkal tűnnek ki. JMI HALLASVÉDÖ FULDUGÓ Hatékonyan védi a hallószervet a magas frekvenciájú, igen ártalmas hangoktól, zajoktól az Egyesült Államokban kifejlesztett újfajta füldugó, ugyanakkor továbbra sem zavarja az alacsony frekvenciájú hangok terjedését, a beszéd megértését. Kialakítása révén a füldugó több kamrára osztja a hallójáratot és a 4000—8000 Hertz közötti tartományban mintegy 40 decibellel csillapítja a zajokat. Lágy műanyagból készült, akár kesztyűs kézzel is könnyű a fülbe helyezni, vagy onnan kivenni. Sima felülete higiénikus, és ha szenynyeződik, egyszerűen eldobják. A FELE SEM TUDOMÁNY Ha valaki netán azt képzelné, hogy a huszadik században már valóban senki sem vonta kétségbe Kopernikusz vagy Galileo Galilei tanításának helyességét, akkor — sajnos — ki kell őt ábrándítanom. Néhány fantaszta és áltudós számára ugyanis egyáltalán nem volt természetes, hogy a Föld forog, hogy gömbölyű, s hogy csak a felszínén élnek emberek. Ez így túl egyszerű lett volna. Egy Symmes nevű kapitány például a század elején azt hirdette (s akadtak, akik el is hitték neki), hogy a Föld tulajdonképpen koncentrikus szférákból áll, ráadásul a belseje lakható, mi több lakott is, s aki ezekkel a földalatti emberkékkel beszélgetni szeretne csak menjen el nyugodtan az északi sarkra, ott egy nagy lyukat talál, azon ereszkedjék le, s megláthatja akiket keres. .. Symmes kapitány Amerikában működött, de Európa is megtermetté a maga csodabogarait. Egyikükről — valami Neupertröl — Móra Ferenc is írt. Az alábbiakban ebből a gunyoros tanulmányból idézünk: „Körülbelül esztendeje lesz, hogy gyötör engem ez a német zseni (ti. Neupert), aki miszlikbe vágta Kopernikust az összes törvényeivel. Elég a könyvnek a tábláját látni, hogy az embernek elálljon a szívverése. Semmi sem igaz abból, amit eddig tudunk a kozmoszról. Nincs világegyetem, nincsenek naprendszerek, tejútak, csillagködök, fényévek, elkápráztató távolságok. Földgömb, az van, más nincs is. Csakhogy ez a gömb belül üres. Egy óriás sütnivaló tök, amelynek a belső kérgén van az emberi világ: a kontinensek és a tengerek. A tök-óriásnak az üregében van a világegyetem. Már az, amit eddig annak hívtunk. Közepén az éggömb, a csillagos ég. Tulajdonképpen egy rádiumgömb, amelynek a kérge sok heiyen ki van lyukasztva. Ezeket a lyukakat, amelyeken kisugárzik a rádium, nevezzük mi csillagoknak. Ezt a rongyos kis éggömböt veszi körül a naprendszer: a nap a bolygóival. Illetve a napocska a bolygácskáival. Mert az csupa merő kitalálás, hogy a nap olyan óriás tömegű tűzgolyó, s hogy olyan fölfoghatatlan távolságra van tőlünk. Rossz útra tévedt nagy tudósok évszázadok óta bolondítják ezekkel a dajkamesékkel magukat, meg az emberiséget. Egy szó sem igaz belőlük . . . Még egyszer átlapozom a tudós könyvet. Csupa matematika, csupa képlet, csupa levezetés. Gyökvonások, hatványozások, logaritmusok. Nem hiszem, hogy Kopernikus akkora matematikus lett volna, mint Kari Neupert. Ijesztő nagy elme, ha igaza van, ha nincs. Azt látom, ha emezt eldönteni nem tudom is. Hogy is tudhatnám? Hiszen a hatszorhéten túl már az egyszeregyben is akadozom, egy kicsit." „Hanem nini, megálljunk csak! Mi vafi itt az Erdphysik című fejezetben? Hogy Kopernikus még az évszakok változását sem tudja kielégítően magyarázni? Az, hogy a nap hatezer kilométerrel közelebb van-e vagy távolabb, százötvenmillió kilométeres méretnél nem játszhat szerépet. Hát ez igaz. Szegény Kopernikusz pocsékká van téve. Hiszen még arra a kérdésre sem tudna felelni, hogy télen mért nem lehet a gyújtólencsével pipára gyújtani?" „No végre valami, ami nekem is a szakomba vág. Hogy én ezt már előbb észre nem vettem! Hoci csak azt a zöldpaklis finom magyar kapadohányt, meg azt a lupét.” „Egy, kettő, három, négy, öt... Mire eddig számolok, akkora füstmacska pöffen ki a pipámból, hogy beárnyékolja az egész neuperti kozmoszt. Szédíthet már engem, akármilyen fantasztikus levezetésekkel és matematikai képletekkel! Ha ezt az egyetlen tételt ilyen könnyen megdönthettem, akkor nincs miért birkóznom a többivel." Szegény Neupert ennyivel megúszta, de akadt egy honfitársa, akinek sok pénzébe került a mellébeszélés. Egész pontosan 25 000 nyugatnémet márkába. Godfried Bueren szabadalmi bíró kiötlötte, hogy a Nap izzó külső szférája alatt egy hideg öv található, melyet növényzet borít. 25 000 márkát ajánlott fel annak, aki elméletét megcáfolja. A Német Asztronómiai Társaság bebizonyította az elmélet tarthatatlanságát — és követelte a pénzt. Amikor Bueren megtagadta az összeg kifizetését, a csillagászok a bírósághoz fordultak. Buerent kötelezték a 25 000 márka kifizetésére. —ez — A HANGOK VILÁGA 4. ÁLDOTT ÉS ATKOZOTT ZÖREJEK Csak az utóbbi évtizedekben fedezték fel, hogy az ember nem képes ingermentes környezetben élni, sőt az állatok sem. Abszolút csendben a kísérleti állatokon rövid idő után neurotikus elváltozások figyelhetők meg. Az űrhajósjelöltek egyik fontos és rendkívül nehéz rátermettségi próbája a csendkamrában eltöltött több tucat óra. Hosszabb idő után még személyiség zavarok is megfigyelhetők a gyengébb idegzetű kísérleti egyéneken. A huszadik század második felének átka épp a túlságosan is zajos környezet. Az utca zaja, a szomszéd hangoskodása, a gyári és építőipari gépek dübörgése átokként nehezedik az emberre. A normálisnál nagyobb intenzitású hang fáraszt, idegessé',» ingerlékennyé, agresszívvá teszi az embert. Kritikus határon és időtartamon túl az ember egészségét is károsítja. Tehát a zaj éltető elemünk — ha nincs túl sok belőle; egy bizonyos határon túl azonban gyilkoló méreggé válik. Az ember nyugodt életkörnyezetének biztosítása a hanggátlás akusztikájának feladata. Nemzetközileg elfogadott táblázat adja meg az ún. zörejszámokat, melyeket sokéves tapasztalat alapján statisztikai módszerekkel állapítottak meg. . 40 alatt a zörej nem érzékelhető, 40—50 közötti a „kisebb panaszok" zörejszáma, 50—55 a „panaszáradat", 55—60 a „felháborodási határ" zörejszáma, a 65 fölötti az elviselhetőségen túli zörejszám (ilyen környezetben csak hanggátló fülvédővel szabad tartózkodni). Érdekes megvizsgálni, hogy a táblázat milyen zörejszámokat tart egye? helyiségek számára megengedhetőknek. 20—30: hálószoba (I), kórterem, tv-stúdió, nappalit!), színház, templom, mozi, hangversenyterem, kis irodahelyiség, olvasóterem, konferencia- és előadóterem. 30—40: nagyobb irodahelyiség, áruház, csendes vendéglő. 40—50: zajos vendéglő, iskola. 50—60: nagy iroda — írógépekkel. —60—70: műhelyek. Amint a táblázatból kiolvasható, a nappaliban és a hálószobában az észlelhetőségi szint alatt kell(I) lenniök a zörejeknek. Városban az utcai zaj miatt ez megvalósíthatatlan. A modern lakótelepeken a paneles szerkezet miatt is elképzelhetetlen. Több tucat kötetre tehető a hanggátlás és áthallás akusztikájának irodalma — a gyakorlati kivitelezésnek azonban anyagi okok szabnak határt. A hangot a szilárd, merev anyagok vezetik a legjobban. A házgyári panelek többsége ilyen: vékony, tömör, merev. így aztán nem csoda, ha a harmadik szomszédot is meghallja az ember. Ahhoz, hogy kicsi legyen az áthallás, többréteges, légrésekkel, légterekkel felosztott, porózus anyagú paneleket kellene gyártani. Külön problémát okozott a hatvanas évek elején megjelent tűsarkú cipő, melynek hatására be kellett vezetni a kopogó áthallás fogalmát az akusztikában. Hollandiában nyolcréteges, speciális padlószerkezetet dolgoztak ki, amely segítségével sikerült megszüntetni a kopogó áthallást az emelettel lejebb elhelyezkedő lakásban. Ha valaki meg akarja szüntetni az áthallást a panelházban, bizony bele kell nyúlnia a pénztárcájába, hogy hangelnyelő anyagokat vásároljon. A bútordarabok közül a legmegfelelőbb a szekrénysor (természetesen tárgyakkal megrakva, melyek szórják a hangot) — néhány centiméterrel a faltól felállítva. A hanggátlásnál tudatosítani kell egy fontos körülményt: minden helyiségnek hat „fala" van, és csak akkor hatékony a hanggátlás, ha mind a hat felületre kiterjed. A padlót bolyhos, vastag szőnyeggel kell borítani. A csupasz falakat lehetőleg minél nagyobb felületen subával, faliszőnyeggel ajánlatos bevonni. A vastag bársonyfüggönyök az ablakok legkitűnőbb hanggátlói. Az ablak és az ablakkeret valamint az ajtó és az ajtókeret találkozási felületeit pórusos, hangelnyelő anyaggal (purfixszal) lehet tömíteni. A legkényesebb a mennyezet. Körülbelül 10 cm vastagságú (fém vagy fa) síneket kell a mennyezetre szerelni, ezekre bordázott vagy lyukacsos alumínium lemezeket erősítünk. A mennyezet és a lemez közötti részt habszivaccsal vagy üvegvattával kitömött kis nylonzacskókkal -(porcukros zacskókkal) lehet kitölteni. Ozogány Ernő (Folytatjuk) 22
