A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-31 / 52. szám
CSELÉNYI LÁSZLÓ VARGA ERZSÉBET A kiváló költő észrevehetően pályájának figyelemreméltó szakaszába ért: a vetés időszakának nevezhetnénk. Évekkel ezelőtt megfigyelhettük nála, hogy a hazai magyar verssorok valamikori hosszúsági bajnoka egyre rövidebb sorokat vet papírra, míg végül verssorai egészen ponttá zsugorodtak: ezidőben komolyan tanulmányozta a pontvers lehetőségét. Módszerét annyira tökéletesítette, hogy versei végül egészen eltűntek, gyaníthatóan immaginárius vetületűkbe húzódtak vissza. Most a költő, újabb esztétikai leleményeként a magvető parasztember mozdulatával mellére ölelt abroszba gyűjtötte a magyar nyelv majd milliónyi szavát és tempós léptekkel bejárva a papírmezőket, egyenletes karlendítésekkel elveti a szavakat. A magvető korszak után bizonyára az aratásvárás időszaka következik majd, hogy a költő, termését betakarítva, nyugodt szívvel várhassa az őszt és a telet. pont és végtelen 1/1 egyszer régi szeptember könny zsíros nekibúsulás gömöri irka halovány nádpálcás rend és borzadás kis lator nem tanul meddőség jégtáblán tinta toll bukás időkód távoli közel még vidám békakuruttyolás 1/2 egy óra döbbenet maga legény mi végre itt kelevény meddő tunyaság elborít kemény kéz fülbe beletép pont pont iszonyat még egyszer szamár vesszőcske kettő pendelyszép papír álmodon basa török csak felvisít 2/1 életút kész göröngy sivatag városi cafka valahány rothadó sínek alagút kié volt megitt borom fenét egy ember nem lehet kés malac visít vénasszony bőre álmodó náthás frász lobban egyveleg ő költ ó jaj mokány legény 3/2 undorom bővül kicsinység törpe rabiga lasszó vak bilincs közöny jön elborít békasó vigyor mint töppedt taréj elmenni vész elől bitang nagy merész szóval belevág vár alatt ribanc gyász tört tükör irány párizsi televény 3/3 óriás nagy fenék kozmikus világűr hű fiú belenéz messzeség mélyében fergeteg megremeg répa retek mogyoró korán reggel úgy bizony ritkán rikkant nem lehet hol van már pontmocsok égigér a rigó a rigó 4/1 szülőföld zsíros táj sors ilyen langymeleg hazatér kis körök ridege nem tudom marhaság ki zenél mindenség gyere el rókalyuk űr helyett fojtogat láz gyötör ki beszél én beszél jaj de szép fertelem marhaság 5/2 kőremény kesereg hangyacsont repedez bolhaláz reggelek borzosak ő kelt ő nem látják ő költ ő emlékezz lázadás így soká nem bírod el széliéi idegcsomó pontvilág megaláz iszony-kaland végtelen csorba lét kocsonyás 5/8 csak egy sor ez a vers képtelen ciánkáli keserűn mendegél gömörben párizsi felcseréld lecseréld ugyanaz nincs jövő nem tudom mindenek bízzatok higgyetek fenekén meddőség gyász-edény nullaság hullakín elenyész 20/19 pörsenés stb. stb. . . hersenés stb. . . sercenés st. . . egy persze bizonyos hátul pont elől vár végtelen . . . Impressziók és expressziók a Penészes mosogatóvíz rubin pettyekkel c. kötetből a köd . . . szürke szakállas álmos koldús köhécselve mász hörög mellemre borul összemaszatol á-vírust kínál: náthalázt háromszor eszem megeszem a májad bordó kékjét szivacs házát a vágynak ahogy mentél röhögött a küszöb hogy kiestél viháncolva szállt konyhámban egy légy kidugta lábát törtkarú széken jót rúgni vágyón elérni akart nyelvét öltötte az ágyam fügét mutatott pizsamám s érzésvilágomból feléd repült papucsom: tűnj el kisfiam eszem a zúzádat bájos gyermekét a létnek eszem a fülcimpádat rubin görbéjét az elmúlásnak MIKOLA ANIKÓ Dicshimnusz Trotyokotepetlhez a vulkánok szelleméhez Trotyoko feneketlen gödrök királya éhes és alvó tüzek bikája gőzök ostora morgások büszke őre asszonyiságunk rombadöntő acélkarú tejünket habzsoló kecsua — fej nemiségünk imádkozósáskák alázata kegyedben Trotyoko verseink atyja Új-lázaink bíboros nemzője holt ihletek permetezője álmaink nemtője kiírhatatlan rémes minden Machatako férje te Szorongást bűvölsz ki öléből s juhocska imádódat belelököd Forróságot edénybe verstermő edénybe lávát sajtolsz az izzadó tenyérbe borzadások szűk kátyúiban lesel pöfögve hogy ne leljen rád epedve vágyó jajszavunk Torod a vers bukása a vers zenéje a vers megtermékenyülése Eszét eszed a költők elejének s titkaid kifürkészhetetlenségével betöltesz egy regényt Trotyoko te vagy a legcsudább fiú s a legférfiasabb szellem 14
