A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-16 / 28. szám
A Magyar Elbeszélők sorozat legújabb köteteként jelent meg új kiadásban Tamási Áron „Ábel“ — trilógiája. A trilógia egyes kötetei, az „Ábel a rengetegben“, „Ábel az országban“, „Ábel Amerikában“ első megjelenésük óta, aminek most már lassan negyven esztendeje, a legnépszerűbb és legolvasottabb magyar könyvek közé tartoznak. Tamási Áron ebben a trilógiában a székely szegénység mindennapjainak klasszikus elbeszélőjévé növekedett. Ábel népi hős, s ezek sorában az első, aki az élet egyre szélesebb mezőire kerül: a faluból a rengetegbe, onnét az országba, majd a nagyvilágba. Üjra megjelent Jane Austen „Emma“ című regénye, a Madách és az Európa gondozásában. „Emma Wodohouse igazán mindent megkapott az élettől, ami szép és jó: csinos volt, eszes, gazdag, derűs természetű, már a huszonegyedik évében járt, de komolyabb baj vagy bánat még sosem érte.“ E sorokkal kezdődik a jellegzetes Austenhősök közé méltán felsorakozó Emma regénye; s az említett számos jó tulajdonság, kedvező adottság ellenére bizony vele is végigjáratja az írónő a csalódások, kisebbnagyobb bánatok, tanulságok iskoláját. Űj kiadásban jelent meg Antoine de Saint- Exupéry halhatatlan meséje, „A kis herceg“ is. Gyermekeknek és felnőtteknek szóló egyetlen mese „A kis herceg“, a második világháborúban elpusztult s ma már klaszszikusnak számító francia író remekműve. Története úgy indul, mint minden Saint- Exupéry regény, egy repülőkalanddal, de ezúttal a bonyodalom nem a valóságban, hanem a költői képzelet világában folytatódik. Egy kisfiú jelenik meg a szerencsétlenül járt pilóta mellett a Szahara magányában, egy kisfiú egy másik bolygóról. S vele együtt feltündököl egy másik világ is, melynek embersége, tisztasága és szépsége sajnos már csak a költészet világából való. És Saint-Exupéry úgy beszéli el kis her• cege történetét, a maga icipici bolygóján, hogy mindnyájan fájdalmasan megáhítjuk azt az igazabb bolygót, s szívünkbe zárjuk az emberségben nagy kis herceget. A világszerte ismert, megrendítően szép mesét a nagy író eredeti színes rajzai díszítik. A magyar fordítás Rónay György remekbesikerült, immár klasszikusnak minősíthető munkája. Üj kiadásban látott napvilágot Alois Jirásek „A kutyafejűek“ című klasszikus történelmi regénye. Ez a regény a cseh elbeszélő próza egyik legnépszerűbb műve. Harmincnál több kiadása foFOg közkézen 1884 óta, midőn első ízben megjelent. Hatását megsokszorozták az író alkotó kortársai; operát majd drámát írtak a regényből, később bábjátékot, ami a cseheknél lényeges közlési műfaj, végül filmet is rendeztek belőle. Versek fakadtak a regény hatására, egyes jeleneteit megörökítették a legjobb cseh festők és szobrászok. Jirásek fiatalon, még diákkorában céljául tűzte ki, hogy sorozatos művekben megírja a cseh nép múltját, hogy nemzetét öntudatra és férfias büszkeségre nevelje. „A kutyafejűek“-ben, amelynek első kiadása magyarul 1951-ben jelent meg, Jirásek a cseh-bajor határ menti gyepüőrző parasztok, a chodok felkelésének epikusa, s ez a felkelés népi voltával, s az igazságért való szívós és következetes harcával szimbóluma az egész cseh nemzet szabadságharcának. A magyar fordítása ezúttal is Németh László klasszikus magyarításában jelent meg. — esi — TOMOVICS JÁNOS versei j TÖLGYFA Hajadban madarak szövik álmukat táncoló homlokod törzsed helyettesíti térképlábad görcs húzza megszőrösödött éveid századokat nőttek össze REGGEL Az ég fátyla olvad nehezen oldódnak a dolgok lépked felém a hajnal szobámban lassan közelítek önmagamhoz pofonként tárul elém a valóság ALKOHOLISTA Élsz mint hajótörött üveged fenekén látod az utat eszközöd: Nincs ÉBREDÉS Csenddé vált mozdulatok elindulnak a homályban -sárgára fakulnak az ámyakhetyke legény előjön odújából s ráveti vöröspalástját a tájra erdő mélyén önmagába roskadva nehéz könnyeket szül a fü DOHÁNY TIBOR: beléd szökött a nyár s beillatozta fénytől átitatott arcod szeretettel összefonódva bénultságban fürdőm NYÁR menedéket forró árnyékod nyújt kitakart füvön egymáshoz ütközve a lég peremén az éjszakát fogyasztjuk feloldjuk meztelen álmunkat ha megzavar a szél mint a nyári patak kiszáradunk KÖNÖZSI ISTVÁN felvétele 11