A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)

1977-07-16 / 28. szám

A Magyar Elbeszélők sorozat legújabb köteteként jelent meg új kiadásban Tamá­si Áron „Ábel“ — trilógiája. A trilógia egyes kötetei, az „Ábel a ren­getegben“, „Ábel az országban“, „Ábel Amerikában“ első megjelenésük óta, ami­nek most már lassan negyven esztendeje, a legnépszerűbb és legolvasottabb magyar könyvek közé tartoznak. Tamási Áron ebben a trilógiában a székely szegénység mindennapjainak klasszikus elbeszélőjévé növekedett. Ábel népi hős, s ezek sorában az első, aki az élet egyre szélesebb mezőire kerül: a faluból a rengetegbe, onnét az országba, majd a nagyvilágba. Üjra megjelent Jane Austen „Emma“ című regénye, a Madách és az Európa gondozásában. „Emma Wodohouse igazán mindent meg­kapott az élettől, ami szép és jó: csinos volt, eszes, gazdag, derűs természetű, már a huszonegyedik évében járt, de komo­lyabb baj vagy bánat még sosem érte.“ E sorokkal kezdődik a jellegzetes Austen­­hősök közé méltán felsorakozó Emma regé­nye; s az említett számos jó tulajdonság, kedvező adottság ellenére bizony vele is végigjáratja az írónő a csalódások, kisebb­­nagyobb bánatok, tanulságok iskoláját. Űj kiadásban jelent meg Antoine de Saint- Exupéry halhatatlan meséje, „A kis herceg“ is. Gyermekeknek és felnőtteknek szóló egyetlen mese „A kis herceg“, a második világháborúban elpusztult s ma már klasz­­szikusnak számító francia író remekműve. Története úgy indul, mint minden Saint- Exupéry regény, egy repülőkalanddal, de ezúttal a bonyodalom nem a valóságban, hanem a költői képzelet világában folyta­tódik. Egy kisfiú jelenik meg a szerencsét­lenül járt pilóta mellett a Szahara magá­nyában, egy kisfiú egy másik bolygóról. S vele együtt feltündököl egy másik világ is, melynek embersége, tisztasága és szép­sége sajnos már csak a költészet világából való. És Saint-Exupéry úgy beszéli el kis her­­• cege történetét, a maga icipici bolygóján, hogy mindnyájan fájdalmasan megáhítjuk azt az igazabb bolygót, s szívünkbe zárjuk az emberségben nagy kis herceget. A világszerte ismert, megrendítően szép mesét a nagy író eredeti színes rajzai dí­szítik. A magyar fordítás Rónay György remek­­besikerült, immár klasszikusnak minősít­hető munkája. Üj kiadásban látott napvilágot Alois Ji­­rásek „A kutyafejűek“ című klasszikus történelmi regénye. Ez a regény a cseh elbeszélő próza egyik legnépszerűbb műve. Harmincnál több kiadása foFOg közkézen 1884 óta, midőn első ízben megjelent. Hatását megsokszo­rozták az író alkotó kortársai; operát majd drámát írtak a regényből, később bábjáté­kot, ami a cseheknél lényeges közlési mű­faj, végül filmet is rendeztek belőle. Ver­sek fakadtak a regény hatására, egyes jele­neteit megörökítették a legjobb cseh festők és szobrászok. Jirásek fiatalon, még diákkorában cél­jául tűzte ki, hogy sorozatos művekben megírja a cseh nép múltját, hogy nemzetét öntudatra és férfias büszkeségre nevelje. „A kutyafejűek“-ben, amelynek első kiadása magyarul 1951-ben jelent meg, Jirásek a cseh-bajor határ menti gyepü­­őrző parasztok, a chodok felkelésének epi­kusa, s ez a felkelés népi voltával, s az igazságért való szívós és következetes har­cával szimbóluma az egész cseh nemzet szabadságharcának. A magyar fordítása ezúttal is Németh László klasszikus magyarításában jelent meg. — esi — TOMOVICS JÁNOS versei j TÖLGYFA Hajadban madarak szövik álmukat táncoló homlokod törzsed helyettesíti térképlábad görcs húzza megszőrösödött éveid századokat nőttek össze REGGEL Az ég fátyla olvad nehezen oldódnak a dolgok lépked felém a hajnal szobámban lassan közelítek önmagamhoz pofonként tárul elém a valóság ALKOHOLISTA Élsz mint hajótörött üveged fenekén látod az utat eszközöd: Nincs ÉBREDÉS Csenddé vált mozdulatok elindulnak a homályban -sárgára fakulnak az ámyak­­hetyke legény előjön odújából s ráveti vöröspalástját a tájra erdő mélyén önmagába roskadva nehéz könnyeket szül a fü DOHÁNY TIBOR: beléd szökött a nyár s beillatozta fénytől átitatott arcod szeretettel összefonódva bénultságban fürdőm NYÁR menedéket forró árnyékod nyújt kitakart füvön egymáshoz ütközve a lég peremén az éjszakát fogyasztjuk feloldjuk meztelen álmunkat ha megzavar a szél mint a nyári patak kiszáradunk KÖNÖZSI ISTVÁN felvétele 11

Next

/
Thumbnails
Contents