A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-11-12 / 45. szám
rületre átszámított hústermelés esetében is, ahol 570, 370 és 265 kiló volt az átlagtermelés. Az eltelt négy év gazdasági mérlege azt bizonyítja, hogy érdemes volt egyesíteni a három gazdaságot. Tavaly a gabonafélékből átlagosan 43,6 mázsát takarítottak be hektáronként, s az egy tehénre eső fejési átlag 2630 liter volt. — Az idén a tejtermelésünk jobb lesz — mondja Köteles János. — Minden bizonnyal túljutunk a 3000 literes átlagon. A 3671 hektáros szövetkezetben azon a koraőszi napon, amikor ott jártam, az ősziek betakarítása és a talajelőkészítés volt a napirenden. A kertészetbe az asszonyok szedték az uborkát, vágták a káposztát. A pár évvel ezelőtt telepített szőlőben szüretelték a csemegeszőlőt. Egy másik táblán a silókukoricát vágták a gépek . . . Mindenhol rend, fegyelem. S akármennyire is a szabad ég alatt történt mindez, nem lehetett nem észre venni az iparszerű termelés jeleit: minden szakosított, s gazdasági egységenként tervezett-szervezett keretek között folyik a munka. A „Győzelmes február 25. évfordulója” nevet viselő egyesített szövetkezet állattenyésztésre szakosított gazdaság. Ezt szolgálják a takarmányszárítók, silótornyok, s a most épülő, vagy a már elkészült új istállók is, amelyekben egy tehén „állása" 30—40 ezer koronába kerül. . . Szedik az uborkát Jelenleg a szövetkezetnek 670 állandó dolgozó tagja van. De az idénymunkákba 50 nyugdíjas szövetkezeti tag is bekapcsolódik. Az átlagos életkor: 41 év. Négy év előtti töprengéseimre ilyen választ adott az a koraőszi nap. Változnak a faluk, alakulnak, formálódnak az időben. A kis gazdaságokat nagy mezőgazdasági komplexumok váltják fel, a korszerűbb gazdálkodásra való törekvés és a társadalmi elvárás szerint. A falvak népe pedig megtanul alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz. Különválnak az egyes mezőgazdasági szakok, szakágazatok, s lassan eltűnik a „mindenhez értő” parasztember. Tornaújfalun, Tornán, Szádelőben, s a többi, ide tartozó helységben a szövetkezeti tagok a paraszti világnak ezeket az új oldalait ismergetik és valósítják meg: tanulva haladnak előre, a kor parancsa szerint. A szerző felvételei BRATISLAVA! ZENEI ÜNNEPEK '77 Aki érdeklődik a zene iránt, az bizonyosan tudja, hogy Európában és a világ többi kontinensén szinte évről évre gyarapszik a rangos zenefesztiválok száma. Csupán az Európai Komolyzenei Fesztiválok Szövetségének eseménynaptára mintegy hatvan, napjainkban már hagyományos zenei seregszemlét tart nyilván ... És mégis: zenészek vagy zenekedvelők körében Athénban vagy Becsben, Varsóban vagy Salzburgban, Firenzében vagy Berlinben essen szó a különböző fesztiválokról, úgy a társalgás során Szlovákia fővárosáról, pontosabban a Bratislavai Zenei ünnepekről sem feledkeznek meg. Nem véletlen ez a rokonszenv, hiszen e jelentős komolyzenei rendezvény eddig eltelt tizenkét évfolyama során régen kinőtte már „gyermekcipőit" és valóban komoly tekintélynek örvendő művészi rendezvénnyé érett. Része van ebben a pontos szervezésnek, a céltudatos műsorválasztásnak és a fesztivál kiváló időpontjának is. Az őszi napfény, a lombjaikat hullató fák sárguló leveleinek zizzenése október első felében meghatványozza Bratislava műemlékeinek szépségét, s így nemcsak a dallamokra érzékeny fülnek, de a szépre kíváncsi szemnek is bőven akad dolga . . . Egy fiatal svájci tehetség: Thomas Demenga csellóművész A Bratislavai Zenei ünnepek gazdag eseménysorozata ebben az esztendőben éppen a Zenei Világnapon: október elsején kezdődött és Szlovákia fővárosa két teljes héten át a muzsika, a dallamok varázsában élt. A fesztivál tizenöt napja alatt összesen 58 hangversenyre került sor, melyek keretében 60 szólista, 21 dirigens, ,24 kamaraegyüttes, kilenc szimfonikus zenekar, három operatársulat és ugyanennyi kórus szerepelt! A koncertek iránti élénk érdeklődést bizonyítja, hogy a hangversenyek és az operaelőadások bármelyikére csak nagyon nehezen lehetett jegyet szerezni. Előfordult, hogy még a fesztivál külföldi vendégeinek vagy a riportereknek s a kritikusoknak is problémát jelentett bejutni egy-egy hangversenyre, bár a jegyszerzés minden fáradalmát bőven kárpótolta a zenei és művészi élmények . .. Természetes, sőt, úgy is mondhatnám, hogy jogos volt ez a felfokozott figyelem. Mert igaz ugyan, hogy a Bratislavai Zenei ünnepek elsősorban kimagasló művészeti eseménynek számítanak; de a valóságban ez a fesztivál egyben fontos társadalmi és politikai esemény is, mely Oto Ferenczy vagy Antonin Dvorák vonóskvartettjeitől Szergej Prokofjev C dur szonátájáig vagy 3
