A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)

1977-11-05 / 44. szám

hímző eszkozok Munkánk sikeres kivitelezése a megfe­lelő hímzőeszközöktől függ. Ha min­den gyakorlati útmutatást betartunk, kézimunkánk tartós használat esetén is megtartja tetszetős formáját. A tű kiválasztása nagyon fontos. Szál­­számolásos technikához tompa hegyű tűt használunk, hogy csak a fonalkö­zökbe tudjon behatolni. Másfajta mun­kához hegyes tűt választunk. Figyelem­be vesszük a fonal és az anyag milyen­ségét. A tű legyen valamivel erősebb, mint a fonal, hogy a szöveten könnyen áthatolhasson, ellenkező esetben a fo­nal kifoszlik, színét veszti, gyakran el­szakad. Munka körben a tűt jobb ke­zünk mutató és hüvelyk ujjával tartjuk, közel a hegyéhez, hogy pontosan a kí­vánt helyre öltsünk. Középső ujjúnkra, mellyel a tű áttolásához erőt fejtünk ki, gyűszűt húzunk. Hímezni többféle módon lehet. Kéz­ben, dobon vagy kereten. Mindenfajta hímzést készíthetünk kézben, ügyelnünk kell azonban, hogy a munkát össze ne húzzuk. A bal kéz negyedik és ötödik ujja között tartjuk kifeszítve az anyagot, hogy megakadályozzuk a ráncosodást. Legelőnyösebb, ha minden hímzést ke­reten készítünk, mert a kifeszített mun­ka áttekinthető, tévedés lehetősége mi­nimális. Hímződobot zsebkendőknél és kisebb térítőknél használunk. Ez két fa­körből áll, melyek egymásba illeszthe­tők. A hímzésre szánt anyagot a keret belső részére úgy tesszük rá, hogy a rajz (a hímzendő motívum) a kör köze­pére kerüljön. Ezután a második kört a munkára feszítjük. A nagy munkada­rabot megfelelő méretű hímző keretre feszítünk. A két széléie erős vászonból csíkot varrunk, melyen 4—5 cm távol­ságra lyukakat vágunk. Fűzővel az ol­dalsó sínekhez erősítjük, hogy a szövet minden irányban feszüljön. Kéztartás és munkamenet: jobb kéz a munka színére fekszik — leöltünk — bal kéz a keret alatt — vissza öltünk. Tehát két kézzel dolgozunk. Szálszámo­­lásos hímzéseknél, ritka szövésű anya­gon a tűt a munka színére fülével ölt­jük ki. így igen gyorsan tudunk dol­gozni. A HÍMZŐ alap BEOSZTÁSA Hibamentesen csak akkor dolgozhatunk, ha munkakezdés előtt figyelmesen be­osztjuk a díszítendő felületet. Ez min­den fajta hímzésre és anyagra vonatko­zik. Az anyag közepén keresztben és hosszában előöltéssel színes segédfona­lat húzunk. Ha szél- vagy sarokmintát alkalmazunk, ennek helyét is kijelöljük. A közepétől kellő távolságba mind a négy szélnél húzunk segédfonalat, le­hetőleg szál szerint. Ha ez lehetetlen, az anyag szerkezete miatt, akkor kré­tával előjelöljük. Az öltés elosztást a munka teljes befejezéséig megtartjuk, ami nagyon megkönnyíti a hímzést, kü­lönösen akkor, ha a munka szél- és középső részébe önálló motívumokat alkalmazunk. FULOP MÓNIKA (Fister M, felvételei) A hímző alap beosztása Kéztartás és munkamenet VESZJOLIE REBJATA A Vidám Fiúk, azaz a Veszjolie reb­­játa vokálegyüttes 1968-ban alakult és napjainkban a szovjet könnyűzenei élet legjelentősebb együttesei közé tarto­zik. Első igazi sikerüket 1969-ben, egy ifjúsági művészeti alkotóversenyen sze­rezték; széleskörű népszerűségüket pe­dig első hanglemezük hozta meg, mely tízmilliós példónyszómban jelent meg. Az együttes művészeti vezetője és há­ziszerzője Pavel Szlobodkin. Ő írta a rendkívül közismert Harlekin című dalt is, mely az Aranyorfeusz nemzetközi dal­­fesztivál fődíját nyerte. A zenekritikusok és a táncdalkedve­­lők népes seregének egyöntetű véle­ménye, hogy a Veszjolie rebjáta tartós sikereinek titka nem egyéb, minthogy dalaikat sajátos zenei stílusban adják elő. Ezt az teszi lehetővé, hogy a ki­lenc főnyi vokálegyüttes minden egyes tagja zeneiskolai képzettséggel rendel­kező vérbeli muzsikus. Természetesen, az együttes gyakori vendége a Szovjetunióbeli és külföldi fesztiváloknak, hanglemez-, rádió- s tévéstudióknak. Csehszlovákiában 1971- ben szerepeltek először, legutóbb pe­dig az idei Bratislavai Líra gálaműso­rában arattak megérdemelt sikert ha­zánkban. (M) M. BORSKY FELVÉTELEI 21 Legelőnyösebb, ha minden hímzést kereten készítünk

Next

/
Thumbnails
Contents