A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-10-29 / 43. szám
Romániában a burzsoá érdekeket képviselő kormányzó körök 1940 szeptemberében katonai-fasiszta diktatúrát vezettek be, s a Szovjetunió elleni értelmetlen, sok véráldozatot követelő háborúba sodorták az ország népét. Antonescu tábornok teljhatalmú diktátor lett Romániában. A kommunista párt természetesen a nép nemzeti érdekeit tartva szem előtt a katonai-fasiszta diktatúra megdöntésére törekedett, és politikájában azt a célt követte, hogy a román csapatok forduljanak Hitler Németországa ellen. A párt szívós és következetes harcának az lett az eredménye, hogy a kommunisták és a szociáldemokraták egységes munkásfrontot hoztak létre és fegyveres felkelést készítettek elő. A fegyveres felkelés 1944. augusztus 23-án robbant ki és győzedelmeskedett. Megdöntötte az Antonescu-kormányt. Lefegyverezték a hitleri egységeket, s a román hadsereg csapatai a szovjet hadsereg oldalán hadba léptek a fasiszta Németország ellen, s a szovjet katonákkal együtt részt vettek Magyarország és Csehszlovákia felszabadításában. A reakciós körök persze mindent megtettek azért, hogy a háború után ismét a tőkés-földesúri pártok képviselői kaparintsák kezükbe a hatalmat. A kommunista párt rögtön felismerte a veszélyes helyzetet, és demokratikus kormány létrehozására mozgósította a munkástömegeket. Meghirdette a földreformért folytatott harcot. A tömegtüntetéseket kihasználva a paraszti tömegek kisajátították a földesúri földeket. Megbukott a Sanatescu- és Radescu-kormány. Létrejöhetett a proletariátus és a parasztság diktatúráját megtestesítő népi demokratikus állam. Magától értetődően ebben az új helyzetben a kommunista párt már a teljes hatalomátvételre törekedett, s 1947 novemberéig el is érte, hogy a kormányból távozni kényszerült a burzsoázia utolsó képviselője is. 1947 decemberében megszűnt a monarchia. Kikiáltották a népköztársaságot. 1948 februárjában egyesült a Román Kommunista Párt és a szociáldemokrata párt és a Román Munkáspárt nevet vette fel. Üj fejezet kezdődött Románia történetében. A Román Munkáspárt vezetésével megkezdődött a szocializmus építése az országban. Államosították a fontos termelőüzemeket, a bankokat, a szállítási vállalatokat, a távközlést és a biztosító társaságokat. Ezzel kialakultak az ország szocialista iparosításának kedvező feltételei. A felszabadulás előtti agrárország fejlett ipari-agrárországgá változott. Ezt néhány beszédes példával is szemléltethetjük. Az ipari termelés például 1960-ban már az ötszörösét teszi ki az 1938. évinek. A nemzeti jövedelem több mint felét (57%) az ipar, az építőipar és a közlekedés adja. Az első ötéves terv 57,7 milliárd lejt kitevő beruházásából 61,5% jutott az iparra. A változás a munká-EURÓPAI ORSZÁGOK A SZOCIALISTA FEJLŐDÉS ÚTJÁN A rogojelui hőerőmű az 5. ötéves tervidőszakban épült Korszerű tejüzem Suceavában sok számának ugrásszerű növekedésében is kifejeződik. 1950—60 között 86 százalékkal növekedett a munkások száma a népgazdaságban. Románia gazdag kőolaj- és földgázkészletekkel rendelkezik. Maximális kiaknázásukra roppant erőfeszítések történnek. A földgázt világítás és fűtés céljaira használják. A villamosítás tíz évre szó-ló tervében (1951—60) több nagy vízierőmű építése szerepelt. Galacban új vaskohászati kombinát épült. Itt jegyezzük meg, hogy ma a kohászati ipar harminckétszeresét termeli az 1938. .évinek. Bukarestben, Brassóban és Aradon energetikai berendezéseket és traktorokat, Resicán és a fővárosban mozdonyokat és vagonokat, Galacban, Constantában és Turnu-Severinben hajókat gyártanak. Egész sor helyen (Bukarest, Temesvár, Craiova stb.) az elektrotechnika új üzemei jöttek létre. A vegyipar szintén soha nem látott fejlődésnek indult. A felszabadulás előtt ez a rendkívül fontos termelési ágazat az ipari termelésnek csupán két százalékát adta. Ma Románia Szocialista Köztársaságban ez az egyik legjelentősebb iparág. Az üzemek két nap termelnek annyit, mint a vegyipar 1938-ban egész esztendőben, lakiban (Jászváros) felépült Délkelet-Európa legmodernebb antibiotikumgyára. A könnyűipar óriási fejlődését érzékelteti az első ötéves terv idején üzembe helyezett 32 új textilgyár. 1945-ben a földreform 918 000 földnélkülit és törpebirtokost juttatott földhöz. A nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés ütemét szemlélteti, hogy 1961- ben a megművelt területnek már a 86 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz. A mezőgazdaságot mindjobban ellátják gépekkel, gépi berendezésekkel. Minden termelési ágazatban növekedik a hozam. A kollektív gazdaságok műszaki ellátását a gép- és traktorállomások biztosítják. 1960-ban a mezőgazdaságban 33 200 traktor, 33 950 vetőgép, 20 700 kultivátor és 12 600 cséplőgép dolgozott. A mezőgazdasági munkák nagy részét, sőt egészét ma már géppel végzik. Tavaly 125 000 traktor dolgozott a kollektívák és az állami gazdaságok földjein. A terméshozam állandó növelése érdekében a vegyipar egyre több műtrágyához juttatja a mezőgazdaságot. 1955 decemberében a Román Munkáspárt II. kongresszusa megállapította, hogy a dolgozók határidő előtt teljesítették és túlteljesítették az első ötéves terv célkitűzéseit. Feladatként jelölte meg a nehézipar és a gépipar további fejlesztését, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének folytatását. Az 1960- ban megtartott III. kongresszus kimondta, hogy meg lehet kezdeni a szocializmus teljes felépítését. 1962 tavaszán befejeződött a mezőgazdaság szocialista átalakítása. Az ötéves tervek végrehajtása alapvetően megváltoztatta az ország képét, s jelentősen megjavította a dolgozók életszínvonalát. A IV. kongresszus a párt nevét Román Kommunista Pártra változtatta. A nagy történelmi változásokat fejezte ki az 1965-ös alkotmány a Román Szocialista Köztársaság név felvételével. A nagymérvű iparosítás és foglalkoztatás eredményeképpen figyelemre méltóan emelkedett a nép életszínvonala. Az elmúlt huszonöt esztendőben a dolgozók nominálbére ötszörösére, a szocialista mezőgazdaságban dolgozóké 3,2-szeresére emelkedett. Az életszínvonal kedvező alakulásának kifejezője, hogy a felszabadulás óta állami alapból és a lakosság hozzájárulásával a városokban több mint 1 700 000, a falvakban pedig 2 350 000 lakás épült. Lényegesen javult az állampolgárok ellátása, jelentősen bővült az egészségügyi hálózat, kedvezőbbé vált a tanulás és a továbbtanulás feltétele. A közép- és felsőfokú oktatás kiszélesítésével sok jjj közép- és felsőfokú iskola alakult, és új egyetemi központok jöttek létre. Nagy-8