A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-10-01 / 39. szám
PEHELYKÖNNYŰ HŐSZIGETELŐ Nem cirkuszi erőművész a fiatal hölgy, hanem a hőszigetelő cső ilyen könnyű. A poliuretán habbal szigetelt műanyag elemet az acél csővezetékek hőveszteségének csökkentésére alkalmazzák. A belső műanyag csövekbe valamivel kisebb átmérőjű acélcsövet helyeznek el. A szigetelés nem korrodeálja a csövet. Az előregyártott szigetelés nemcsak hatásosabb, hanem a szerelése is gyorsabb, egyszerűbb. Budapesten, a távfűtő vállalat már ilyen elemeket használt a pesterzsébeti lakótelepen. ◄ EGY ÚJFAJTA KÖRZŐ Gyorsabb és pontosabb a rajzolás az NSZK-ban forgalomba hozott újfajta körzővel. A hagyományos mód közismert: a körző szárait egy vonalzó léptéke szerint kell széthúzni — remélve, hogy a beállítás pontos. Az új típusú körző beállítása közvetlen: piros vonal jelzi a beállított körsugarat. Ezután meg kell húzni a hátsó rögzítőcsavart és máris lehet készíteni a pontosan beállított köríveket 2—75 milliméter sugár között. Mindez csupán pillanatokat vesz igénybe és a pontosság maximális. A VASÚTVONALAK SŰRŰSÉGE A vasúthálózat vonalainak hoszszúságát az ország területének arányában adják meg. Ezt nevezik sűrűségnek, melyet területi egységként vonalkilométerben fejeznek ki. Az általánosan alkalmazott egység száz négyzetkilométer. Hogy milyen a vasútvonal-sűrűség Európa 25 országában, ezt szemléltetjük az alábbi táblázatban, összehasonlításképp 15, más kontinensen fekvő ország adatait is közöljük, csillaggal jelölve: 10 kilométer fölött (100 négyzetkilométerenként): Belgium — 13,308 km NDK — 13,302 km NSZK — 11,737 km Luxemburg — 10,423 km Csehszlovákia — 10,396 km 5—9,999 kilométer között: Magyarország — 8,854 km Hollandia — 8,462 km Svájc — 7,532 km Lengyelország — 7,527 km Nagy-Britannia — 7,509 km Ausztria — 6,980 km Franciaország — 6,310 km Japán* — 5,708 km Olaszország — 5,333 km 3—4,999 kilométer között: Románia — 4,639 km Dánia — 4,630 km Jugoszlávia — 4,065 km Portugália — 3,876 km Bulgária — 3,828 km USA* -i 3,560 km Írország — 3,114 km 1—2,999 kilométer között: Tajwan* — 2,780 km Spanyolország — 2,646 km Svédország — 2,526 km Izrael* — 2,338 km Görögország — 1,911 km India* — 1,839 km Dél-afrikai Közt.* — 1,818 km Finnország — 1,760 km RÉGI KOROK ORVOSTUDOMÁNYA GÖRÖGORSZÁG 1. A GYÓGYÍTÓ ÁLOM „Apollonra, az orvosra, és Aszklepioszra, Hügieiára és Panakeiára, valamint minden istenre és istennőre esküszöm, és tanúkul hívom őket, hogy ezt az esküt és szerződést képességem és meggyőződésem szerint mindenestül megtartom. Tanítómesteremet szülőmnek tekintem, vagyonomat megosztom vele, ha rászorul, tartozásomat neki megfizetem, leszármazottait fitestvéreimnek tekintem, s ha úgy kívánják, egyezség és fizetség nélkül megtanítom őket erre a mesterségre. Hasonlóképp továbbadom a tanításomat és mind az egész tudományt gyermekeimnek, mesterem gyermekeinek és mind tanítványnak, ha előzetesen írásban és esküszóval orvosnak kötelezték el magukat, de senki másnak. Betegeim életrendjét legjobb tudásom és ítéletem szerint hasznosan írom elő, tartózkodva mindattól, ami káros és ártalmas. Halálos szert még kérésre sem szolgáltatok ki senkinek, sőt erre vonatkozólag tanácsot sem adok, és a nőknek sem írok elő magzatelhajtó szert. Tisztán és jámboran őrzöm meg életemet, tanítom és művelem mesterségemet. Kőmetszést nem végzek, átengedem az arravaló mesterembereknek. Bármely házba lépek, a beteg hasznára leszek, tartózkodom mindenfajta szándékosan kárt okozó jogtalanságtól, különösen pedig a nemi vsiszaéléstől, legyen nő vagy férfi, szabad vagy rabszolga, akinek testi gyógyítását rám bízták. Bármit látok vagy hallok kezelés közben vagy a gyógyításon kívül az emberek hétköznapi életében, amit kifecsegni nem szabad, arról hallgatok, s mint orvosi titkot megőrzőm. Ha ezt az esküt megtartom, és nem szegem meg, boldogan élvezzem életemet és mesterségemet, legyen örök becsületem az emberek előtt; ellenben ha másképp cselekednék és hamisan esküdnék, történjék mindennek az ellenkezője.“ így hangzik az ókori görög orvosok esküje, amelyet — mint a szövegből is kiderül — valamennyi orvosjelöltnek le kellett tennie. Szerzője ismeretlen, bár sokan Hippokratésznak tulajdonítják. Valószínűnek látszik azonban, hogy egy korábbi — a mítoszok ködébe vesző — hagyomány folytatásáról van szó, s konkrét személyről, mint szerzőről csakis azért beszélhetünk, mert ez a személy valami nevezetes dolgot vitt végbe, természetesen az orvostudomány területén. Hippokratészről azt szokás mondani: ő volt az orvostudomány atyja. Róla magáról alig tudunk többet ennél a vajmi kevés tényszerűséget tartalmazó kijelentésnél. A kisázsiai partok közelében fekvő Kosz szigetén született kb. i. e. 460 táján. Apja, sőt Hippokratész nevű nagyapja is híres orvosok voltak, úgy tűnik: a sziget legfőbb orvosai. Hogy’ lehetett mégis az unoka az orvostudomány atyja? Legelőször erre a kérdésre kell válaszolnunk. Már az esküben szó esik Apollon istenről, mint orvosról. Nyilvánvaló, hogy a görögök, hasonlóan más ókori kultúrnépekhez isteni eredetűnek tartották az orvostudományt. Aszklepiosz (latinos formában Aesculapius, s innen a torz Eszkuláp) Apollón isten és egy csapodár halandó királylány (Korónisz) fia volt a monda szerint, de hogy a valóságban ki volt (és létezett-e egyáltalán), azt nem tudni. Mindenesetre „általa“ jutott el az orvostudomány a halandók közé. Görögországban szentélyeket építettek a tiszteletére, s ott pap-orvosok gyógyították Aszklepiosz tanítása oo Norvégia — 1,309 km Törökország* — 1,042 km Tunézia* — 1,026 km 1 kilométer alatt: Kanada* — 0,665 km Szovjetunió* — 0,611 km Szenegál* — 0,527 km Marokkó* — 0,393 km Szíria* — 0,239 km Irán* — 0,275 km Algéria* — 0,116 km Ezeknek a számoknak csak abszolút értékük van és hiba lenne őket összehasonlító értékül venni, mivel a sűrűség általában fordított arányban áll az ország területi nagyságával, kivéve az Egyesült Államokat, ahol a 3,560 kilométeres sűrűség viszonylag nagy egy ilyen kiterjedésű ország esetében. A LÍTIUM FÉNYES KARRIERJE Jelenleg körülbelül ötmillió kilogrammnyi lítiumot termelnek a világon évente. A könnyű alkáli fémre eddig elsősorban az üveg- és kerámiaiparnak volt szüksége, de használják a lítiumot a kenőanyagok, gyógyszerek, továbbá az alumínium előállításához is, valamint katalizátorként a gumiiparban. A lítiumszükséglet jelentős növekedésére számítanak a szakértők a villanyautókban használható lítium-kén telepek elterjedésével. Szakértői becslések szerint évezredünk végére egymil- Iiárd kilogrammnyi lesz a világ évi lítiumszükséglete. Messze nagyobb mennyiségű lítiumra lesz szükség az irányított magfúzióhoz, ha addig sikerül a termonukleáris erőműveket létrehozni. Lítiumból ugyanis tríciumot lehet előállítani, de nukleáris tüzelőanyagként a lítium is legalább háromezer kilowattóra energiát adhat grammonként. Ennek következtében olyan lítiumkészleteket is érdemes lesz majd kiaknázni, amelyeknek kitermelését napjainkban teljesen gazdaságtalannak tartják. szerint a betegeket. A két hölgy, akiről még az esküben szó esik: Aszklepiosz lányai voltak. Hügieia az egészséges életmódra, a diétára és a tornára oktatta az első orvosnövendékeket, Panakeia a gyógyszerek ismeretére. Aszklepiosz szentélyeiben, az ún. aszklepieionokban nem éppen a szó mai értelmében gyógyították a betegeket. Az aszklepiádok, Aszklepiosz orvos-papjai természetesen nem vetették meg a varázslást, ugyanakkor előszeretettel alkalmaztak mindenféle „népi“ gyógymódot, a füvektől kezdve egészen a koplalásig és a masszázsig. De amire a leginkább esküdtek, az az ún. templomi alvás volt. A beteg egy éjszakát a templomban töltött, álmában megjelent előtte Aszklepiosz, népes kíséretével: szent kígyóival (a kígyó ma is ott van a serleggel együtt minden patikában), tanítványaival. Mire fölébredt a beteg, meggyógyult. Hogy valóban meggyógyult-e, s hogy mitől is gyógyult meg, azt ma már aligha lehetne megállapítani. Akkoriban sem igen tudták, hiszen az orvosok féltve őrizték titkukat, csak azokat avatták be, akik letették az esküt. Hippokratésszel azonban új szellem jelentkezett az orvostudományban. — ez — (folytatjuk)
