A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-09-24 / 38. szám
SZLOVÁKIAI MAGYAR NÉPVISELETEK Menybe (Podhorany-Mechenice) a Zobor északi oldalán fekvő község. Népviselete a legkisebb részleteiben azonos a szomszédos bédi viselettel, csak az elnevezések különböznek. A harmincas évek, után a nép ruházatában különféle idegen hatásokat észlelhetünk. Az ország távolabbi vidékein élő népekkel és a városi divattal való találkozás nagyban befolyásolta Ízlésüket. Különösen a fényűzésre hajlamos menyecskék alkalmazkodtak a divat változásaihoz. A környező falvak eltérő vizeleteiből átvettek bizonyos díszítő elemeket, sőt egész ruhadarabokat is utánoztok. Például a rövid ujjú inget, a lipátyi pruszlikot, a magyar pruszlikot. Az idők folyamán elmaradt a hazai vászonból készült, kényelmesnek éppen nem mondható alsónemű. Többfajta inget viseltek, valamennyi alapanyaga gyolcs volt. A rövid ujjú ing ujja azonban gyakran hazai vászon, mert alkalmasabb a keresztöltéses minták hímzéséhez. A rajzos minták is egyre nagyobb teret hódítottak. Az asszonyok maguk rajzolták az Ingujjakra, ruhákra bársonyból készítették. A pruszlik alá az említett rövid ujjú inget vették fel. A jupka néha a szoknya anyagával azonos anyagból készült, de ez nem szabály. Elejét több sor ránc, rózsás hajkető vagy csipke díszíti. A szoknyák, ruhák kevésbé változtak meg. Az újonnan készültek tértek el apró módosításokkal. Magasabbra került a szoknyán a hajkető, a ruha (kötény) körül csipkét varrtak, sarkait legömbölyítették, kötést ritkán alkalmaztak. A nők családi állapotának ismertető jele a fejviselet. A konty a népviselet múlásának éveiben éli fénykorát. Minden szempontból túldiszitett. Hogy mennyire tetszett, azt az is bizonyltja, hogy még a hatvanas évek elején, amikor már nem esküdtek a menyasszonyok .parasztba", másnap még akkor is .bekötötték" a menyecske fejét. Az időseb, bek fejketőt hordtak. A lányok hajukat oldalt elválasztva két .kacskába" fonták, végébe gyeplőbe fonták a hajketőt vagy masllra kötötték. Azt hinni, hogy Menyhén a népvise(kötényekre), mintakompozicióikat. Itt is érezhető azonban a hagyomány hatása. A fodros ing a féling szabása szerint készült. Az ujja ráncolt, kivarrott csipke (madeira), könyökön felül a ruházattal összhangban levő színű szalaggal meg. kötve. A menyhei viseletben a .pruszlik" három változatban jelenik meg. A füles pruszlikot, melyet csaknem minden könnyen megközelíthető falu átvett már, itt felváltja a lipótyi, valamint a magyar pruszlik. A lipótyi pruszlik erősen karcsúsított, többször feloszlott „princesz" szabású. Deréktól lefelé bővülő kis része fodor hatását kelti. A szélek körül zsinór és csipke díszíti. A magyar pruszlik hátát rikító szinű selyemből vagy let az utóbbi évtizedekben teljesen elfajult, tévedés lenne. Sok háznál ma is megtalálhatók a századforduló előtti ruhadarabok, ezeket előkelőbbeknek tartják. Ünnepkor, különböző rendezvényekre a menyhei menyecskék szívesen öltöznek anyáik régi viseletébe. FULOP MÓNIKA
