A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-09-17 / 37. szám
geinek, képességeinek, szakképzettségének és műveltségének megfelelő állás, munka megválasztására. Egyúttal a politikai jogok és szabadságjogok — a szólás-, a sajtó-, a gyülekezési szabadság, a gyűlések, felvonulások, tüntetések rendezéséhez, az ezeken való részvétel joga — is kiszélesedtek. Tovább mélyül a szovjet állampolgárok joga, hogy részt vegyenek az állam és a társadalom irányításában, hogy javaslatokkal fordulhatnak az állami és a társadalmi szervekhez, hogy bírálhassák a fogyatékosságokat stb. Az alkotmánytervezet rögzíti a szovjet állam, polgár jogát az élete és egészsége, vagyona és személyi szabadsága, becsülete és emberi méltósága ellen irányuló támadással szembeni bírósági védelemre. Az alkotmánytervezet ezúttal azt is dokumentálja, hogy a jogok és a szabadságjogok érvényesítése elválaszthatatlanul összefügg a szovjet állampolgárok kötelességeivel. A szovjet állampolgár köteles: lelkiismeretesen dolgozni, védeni és szilárdítani a szocialista társadalmi tulajdont, védeni a szocialista hazát, erősíteni a nemzetek és nemzetiségek barátságát, gondoskodni a; gyerekek neveléséről és meg nem alkuvónak lenni a társadalomellenes tevékenységgel szemben. Köteles védeni a szovjet állam érdekeit, segíteni az állam erejének és tekintélyének növelését. Internacionalista kötelessége hozzájárulni a más országok népeivel való barátság és együttműködés fejlesztéséhez, támogatni és szilárdítani a világbékét. Az alkotmánytervezet Igazságügy, döntőbíráskodás és ügyészi felügyelet című fejezete dokumentálja a szovjet igazságügy még demokratizmusát: az igazságügy fő feladata, hogy szilárdítsa a szocialista törvényességét és jogrendet s egyúttal biztosítsa a szovjet állampolgárok jogait és szabadságjogait, valamint a törvény és a bíróságok előtti egyenlőségét. Az eddigi alkotmányos fejlődésre építve az alkotmánytervezet rögzíti az államjogi elrendezés elveit. Az alkotmánytervezet rögzíti: .A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége a nemzetek önrendelkezési jogának szellemében és az egyenjogú szovjet szocialista köztársaságok önkéntes tömörülése útján létrejött egységes szövetségi soknemzetiségű állam. A tervezet meghatározza a Szovjet Szocialista Köztár. saságok Szövetsége, a szövetségi szovjet szocialista köztársaságok, az autonóm szovjet szocialista köztársaságok, az autónom területek, az autónom kör. zetek, valamint a népi küldöttek tanácsainak hatáskörét és megválasztásuk módját, a népi küldött jogait és kötelességeit, továbbá a Szovjetunió Mi. nisztertanácsának jogkörét. A Szovjetunió új alkotmányának térvezete a szovjet államiság eddigi alkotmányos fejlődéséből Indul ki. A többi szocialista ország alkotmányos tapasz, talatait Is megfelelő módon általánosítja. A Szovjetunió új alkotmányának tér. vezete meggyőzően bizonyítja, miként gondoskodik az SZKP és a szovjet állam a szovjet társadalom felvirágoztatásáról, erejének és tekintélyének szilárdításáról, a szovjet dolgozók alkotó erői érvényesítése legkedvezőbb feltété, lelnek kialakításáról és a személyiség harmonikus fejlődéséről. Igazolása a marxlzmus-lenlnlzmus eszmél és a Szov. jeuunló lenini Kommunista Pártja politikája győzelmének. STEINER GABOR születésének Az „Üzenet az élőknek" című halhatatlan művében írja Július Fűlik: „Egyre kérlek benneteket: Ti, akik átélitek ezt a kort, ne feledjétek, sem a jókat, sem a rosszakat. Állhatatos szorgalommal gyűjtsétek az adatokat azokról, akik önmagukért és beértetek estek el. Hűséges gyermek módjára szeressétek meg legalább egyiküket és legyetek rá büszkék, mint olyan emberre, aki a jövőnek élt." A fenti sorok olvasása közben önkéntelenül is Steiner Gáborra gondolunk, kinek életcélja a munkásosztály felszabadítója volt; tehát a jövőnek élt. ■ Steiner Gábor 90 évvel ezelőtt 1887. szeptember 9-én született Komáromban, szegénysorsú proletár családban. Nyomdásztanonc éveinek leteltével Budapestre indult munkát keresni. Pesten egy kisebb nyomdában helyezkedett el. Tagja lett a nyomdászok szakszervezetének, Az 1918 évi őszirózsás forradalom után tevékenyen részt vesz a Magyarországi Kommunista Párt megalakításának szervezésében. A Magyar Proletárdiktatúra kikiáltása után kinevezték Budapest közellátási biztosává. így került azok névsorára, akiket a Magyar Tanácsköztársaság bukása után halálra ítélt a Horthy-féle fehérterror. 32 éves volt, nem akart meghalni, várta felesége és három gyermeke. életét veszélyeztetve sikerült megszöknie. Egy szeptemberi éjszakán Komáromnál átkelt a Dunán ... Hazaérkezett. Hazatén/e. egy Komáméi nyomdában mint szedő dolgozott és tevékenyen bekapcsolódott a Szociáldemokrata Párt munkájába. Harcos fellépése miatt éles ellentétbe került a párt jobboldali vezetőségével. 1921-ben pártunk megalapításának bölcsőjénél találjuk Steiner Gábort. Megszervezte a párt helyi csoportját, melynek alapitó tagja és funkcionáriusa lett. Beválasztották a városi képviselőtestületbe, ahol könyörtelenül leleplezte a városi tanács munkáséltenes politikáját. 1921 júniusában beválasztották a Kommunista Párt kerületi szűkebbkörű bizottságába. Steiner elvtárs politikai tevékenységét a további években a munkásosztály politikai és gazdasági harcára összpontosította. Felfigyelt Szlovákia falusi dolgozóinak tömegnyomorára, kik 16 órát robotolnak naponta minden testi és szellemi kikapcsolódás nélkül. Steiner Gábor élethivatásának tekintette, hogy ennek a könyörtelenül kizsákmányolt rétegnek a nyomorát eny-. hitse, sorsuk javulásáért küzdjön, nevelje és tanítsa őket. Rövid idő alatt a mezőgazdasági kérdések kitűnő ismerője, a komárnoi, Nővé Zámky-i és galántai járás zsellérei bérharcának népszerű és lelkes szervezője lett. Végiglapozva a Munkás napilap régi évfolyamait, sűrűn találkozunk Steiner elvtárs nevével, aki Szlovákia magyarlakta területein mint a nyilvános népgyűlések, valamint a májusi ünnepségek szánoka szerepel. A gyűléseken résztvevő munkástömegekben élénk visszhangra találtak gyújtó szavai. Népgyűlési szavaiban kíméletlenül ostorozta a tőkés rendszert, felelősségre vonta a kizsákmányolókat a dolgozók nyomorba döntéséért. Steiner elvtárs tevékeny forradalmi munkásságával csakhamar magára vonta a hatóságok figyelmét. 1924 végén népgyűlési beszédeiért kétévi börtönre ítélték. Az 1925-ben megtartott nemzetgyűlési választásokon a Nővé Zámky-i választókerület a népszerű Major István mellett a közkedvelt Steiner Gábort jelölte és választotta meg országgyűlési képviselőnek, aki mentelmi joga folytán nem kényszerült büntetésének kitöltésére. Erre csak a későbbi években került sor, amidőn a parlament megfosztotta mentelmi jogától. 1929-ben, a CSKP történelmi nevezetességű V. kongresszusán a likvidátorokat kiűzték a pártvezetőségből és Klement Gottwald vezetésével új, bolseviki pártvezetőség alakult, amelybe Stéiner elvtársat is beválasztották. Tevékenységének szintere továbbra is Dél-Szlovákia. A Csallóköz magyarajkú földmunkásait szervezte, tanította és harcolt életszínvonaluk emeléséért. 1932. június 3-án többek között a következőket mondotta parlamenti beszédében a magyar falvak dolgozóinak förtelmes nyomoráról: „Vannak falvak, ahol kenyeret hónapszámra nem látnak. Rongyosan, mindenből kifosztva, vádlóan áll önök 90. évfordulójára előtt az éhs^gvidékek magyar lakossága. Önök a bűnösök! Az önök elnyomó rablópolitikája taszította őket abba a helyzetbe, amelyben sínylődnek." 1930-ban a CSKP Szlovákia területi vezetőségébe választják Steiner Gábort. Amikor 1931. május 25-én az eldördült Kosuty-i sortűzről értesült, tüstént a helyszínen termett s minden akadályt leküzdve belopódzott a szigorúan őrzött csendőrszuronyok által körüljárt faluba, hogy a község hős lakosait az ország proletáriátusának szolidaritásáról biztosítsa, és kitartásra buzdítsa. Az 1935. évi parlamenti választásokon beválasztották a szenátusba. Abban az időben már sötét felhők tornyosultak Európa és országunk egén. A fasizmus és a háború fenyegető veszélye ellen a köztársaság védelmére szervezte a CSKP a dolgozók széles rétegeit. 1938 év elején nehéz feladattal bízta meg pártunk Steiner elvtársat, a szudéta vidékre küldte — tekintve, hogy jól bírta a német nyelvet —, hogy a német dolgozókat pártunk politikája szellemében a fasiszta veszély elhárítására megszervezze. Vállalta e kemény feladatot. Munkája gyümölcsét, a hitszegő nyugati szövetségeseink árulója sárba taposta, kik ránk zúdították a második világháborút. A közvetlen háborús veszély napjaiban Steiner elvtárs utolsó fontos pártmunkája a dél-szlovákiai dolgozók hatalmas békemanifesztácló/ának megszervezése volt, mely 1938. szeptember 4-én néhány héttel a gyászos emlékezetű müncheni döntés előtt zajlott le a vágvölgyi Tornác községben, közel 10 000 résztvevővel. 1938. október 9-én Steiner Gábor elvtárs pártunk központi bizottsága határozata értelmében elhagyta Bratislavát és Prágába utazott, ahol tevékeny részt vett a külföldre irányított pártfunkcionáriusok útjának megszervezésében. 1939. március 30-án, amikor a prágai szovjet követségről érvényes útlevéllel a kezében távozott, hogy a Szovjetunióban emigráljon, a német Gestapó emberei letartóztatták. Hat hónapig sínylődött a prágai hírhedt pankráci börtönben. Onnan a drezdai és a dachani, majd a buchenvaldi koncentrációs táborba hurcolták, ahol 1942. október 8-án aljas náci gyilkosok oltották ki nemes életét. Steiner Gábor a rendíthetetlen forradalmár felejthetetlen emléke különösen drága Szlovákia magyarajkú dolgozóinak. Gazdag forradalmi tevékenysége szorosan összefűzött munkásmozgalmunk hagyományaival. Születésének 90. évfordulóján szeretettel és hálával gondolunk a mártírhalált halt Steiner Gáborra, emlékét kegyelettel őrizzük. RÓJAK DEZSŐ TELJESÍTIK A VÁLLALÁSOKAT Losoncnak (Luőenec) egyre bővül az üzlethálózata, bővülnek a lakossági szolgáltatások. A boltok, üzemegységek dolgozói kiváló eredményeikkel hívják fel magukra a figyelmet, így a Háztartási Bolt Vállalat losonci üveg- és porcelánboltjának dolgozni is. A hattagú kollektíva már évek óta mint szocialista brigád dolgozik. A bolt s a brigád vezetője Demecs Józsefné — „civilben” háromgyermekes családanya. Igen rokonszenves, előzékény asszony. Elmondja, hogy tizenöt éve kereskedelmi alkalmazott. Először elárusítónő volt a boltban, s ennek 1974- től vezetője. A szocialista brigádnak, amely 1967-től működik, kezdettől fogva tagja. 1970-ben szerezték meg a bronz fokozatot, minden feltételt teljesítettek, úgyhogy a közeljövőben várják, hogy megkapják az ezüst fokozatot. Forgalmi tervüket minden évben teljesítik, sőt túlteljesítik. Egyebek között erre is vonatkoznak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére vállalt kötelezettségeik. Azonkívül vállalták, hogy bár csak két párttagjelölt van köztük, mindannyian rendszeresen részt vesznek a pártiskolázásban. Megtakarításokra is tettek felajánlásokat, azonkívül vállalták 1000 kg hulladékpapír összegyűjtését, valamint egyenként 40—40 óra ledolgozását társadalmi munkában, mindenki a maga lakóhelyén a város- és községfejlesztési és -szépítést akcióban. SÚLYOM LÁSZLÓ 3
