A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-09-10 / 36. szám
Kedvelt nyári virág kertben és vázában egyaránt. Az alacsony, középmagas és magas fajtákon belül a fehér, a piros, a sárga és a rózsaszín színváltozatoknak széles skálájából ki-ki kedve szerint választhat. Vágott virágnak a hosszú szárú, magas fajták alkalmasak, virágágyba a középmagasak, sziklakertbe az alacsonyak. A tátikát magvetéssel szaporítjuk. A vetés történhet állandó helyre március végén. Mivel magja meglehetősen apró, a gyakorlatban kertészkedők keverjék össze homokkal, hogy ne szórják túl sűrűn. 20—25 cm sor- és tőtávolságot jelöljünk. Kelés után ugyanilyen távolságra ritkítsunk. Szabadba vetésnél nyár közepén virágzik. Ha korábbi virágzást szeretnénk, vessük el február végén, március elején magtálba s legalább egyszer tűzdeljük át. A palántákat március elején ültessük el a kertbe. Június elejétől a fagyokig tartó folyamatos virágzást csak akkor kapunk, ha az elvirágzott részeket gondosan levágjuk. A nyári szárazságban a tátika meghálál egy-egy alaposabb öntözést. Enyhébb teleken ha víz nem árasztja el a tövét, áttelel, ilyenkor már májusban virágozni kezd. (Kontár Gy. felvétele) Az iskolaérettség problémája Az iskola meglehetősen sokat követel az iskolába lépő gyermektől. Amennyiben az iskolaérettséghez szükséges szomatológiai és intellektuális tényezők nincsenek arányban az iskola követelményeivel, a gyermek egészséges további fejlődése évekig is eltartó zavart szenved. Az iskolaorvos és a pedagógus érdeke megegyezik: a gyermek fiziológiai fejlődésének megfelelően biztosítani kell az oktatás folyamatának eredményes voltát. Ezért szükséges, hogy minden leendő elsőosztályos gyermekről a beiratkozás és az iskola kezdése közötti időben megtudjuk, hogy alkalmas-e az iskolakezdésre, vagy maradjon még egy évet óvodában, illetve kerüljön ún. korrekciós osztályba. Jogilag minden gyermek iskolaérettnek nyilvánítható, aki szeptember elsejéig betölti hatodik életévét. Pedagógiai, pszichológiai - és fiziológiai szempontból ez sokkal összetettebb kérdés, hiszen a hatévesek a magasság, a súly, a mozgásfejlettségi szint, az észlelés (látás, hallás stb.), az értelmi képességek, a szókincs és nyelv- ill. beszédkészség, a tanulás és az iskola iránti érdeklődés, az érzelmeik feletti uralkodni tudás készsége, a naponta adódó új helyzetek megoldására való felkészültség, a figyelemösszpontosítás és a kultúrált magatartás, a higiéniai szokások alapszintje szempontjából igen nagy eltéréseket mutahatnak. Az iskolaérettség fogalma tehát meglehetősen tág. Kutatások bizonyítják, hogy míg a megfelelő nevelőhatást biztosító családokban a hatéveseknek csupán 7 százaléka volt iskolaéretlen, az ingerszegény környezetben élő, nevelési szempontból elhanyagolt gyermekeknek 33 százaléka, tehát minden harmadik gyermek. Az iskolaérettség idegrendszeri (agyi) struktúrájának általános érettségétől, továbbá az agy valamennyi funkciójának megfelelő érettségétől függ. Ez szoros kapcsolatban áll a környezetadta ingerekkel, ráhatásokkal. A gyermek biológiai életkora nincs mindig szinkronban agya érettségével! Egy egész év eltérés is lehet közöttük. A kutatók szerint csak elvétve találni olyan gyermeket, akinél az agyműködés valamennyi folyamata azonos érettségi szintet mutat. Melyek az iskolába lépő gyermek érettségének objektiven észlelhető, meghatározható és kísérletek útján megállapítható ismérvei? 1. Kialakult a gyermek feladattudata. Ez a folyamat már az óvodás korban elkezdődik. Építőkövekkel játszás közben pl. megfigyelhető, hogy nemcsak magát a játékfolyamatot, hanem annak eredményét is élvezi. A játék — vagy munkacél elérése dicséret, jutalom hiányában is kielégíti. 2. El tudja halasztani mozgásszükségletének kielégítését. 3. Egyszerű játékszabályokat meg tud tartani. 4. Számfogalmai és bizonyos fokú viszonyfogalmai vannak. A számfogalom kialakulatlansága a logikai funkciók részleges fejlődési visszamaradását bizonyítja. 5. Kézügyessége, csukló- és ujjizmainak beidegzése oly mértékű, hogy képessé teszi bizonyos rajz- és írásmozgások elvégzését. A nagyon nehezen vagy feltűnően csúnyán író gyermeknél többnyire az átlagosnál fejletlenebb izmokat és csontokat találunk. 6. Végül, de a mi sajátos körülményeink közt különösen fontos: csak az a gyermek iskolaérett, aki a tanítási nyelven elhangzó beszédet mintegy 10 percig képes szándékos figyelemösszpontosítással követni, s fel is fogja a hallottak értelmét. A kutatók mintegy 3000 szóra becsülik a 6 évesek szókincsét. Ezek szerint az iskolaérettség feltételezi a tanítási nyelv elég alapos ismeretét. A gyengébb idegzetű gyermek, ha nem ért meg mindent, elidegenedik az iskolától, ahol különben is annyi új benyomás éri, ideges, szorongó lesz, sokszor egész életre szóló érzelmi sérülést szenved. Fogadjunk szót a pszichológusnak és ne kényszerítsük iskolaéretlen gyermekünket az iskolába I Dr. Szeberényi Judit *****^************************ £ r ************************ ****** * * * * * * ANDREAS HOLM A berlini rádió 1966-ban először rendezte meg a fiatal énekestehetségek versenyét — és a győzelmet egy akkoriban még tanoncviszonyban lévő borbélylegény: Andreas Holm szerezte meg. Egy esztendővel később már a „nagyok" táncdalfesztiválján indult, és itt második lett. 1968-ban újra ő nyeri a fiatalok számára kiírt Aranymikrofont. Mindez elegendő kezdeti sikernek tűnt ahhoz, hogy Andreas ének- és zenetanulmányokba kezdjen. Két-három évre visszahúzódik a nyilvánosság elöl, de 1972-ben újra győztesként tűnik föl az NDK összes hazai táncdalversenyén. Ma már nemcsak hazájában, hanem külföldön is jól ismerik lágy hangzású baritonját, kiváló ritmusérzékét. Vendégszerepeit a Szovjetunióban, Kubában, Lengyelországban, Bulgáriában, Finnországban és Svédországban is. Júniusban, Bratislavában pedig eddigi művészi pályafutásának legnagyobb sikerét érte el: ő nyerte a szocialista országoknak a Líra keretében rendezett nemzetközi dalversenyét a Sieben mahl Abendbrot (Hét alkony) című számával. (m) Fotó: Kontár Gyula TÁTIKA ÚJ IZEK NYÁRSON SÜLT CSIRKE A sütéshez való előkészítés fő szabálya, hogy sütés előtt néhány órával sóval kell bedörzsölni a csirkét (kívülijeiül), és semmiféle fűszert nem szabad hozzáadni. Az így előkészített csirkét csak a sütés előtt kell a nyársra felhúzni, mégpedig kissé ferdén, a gerinc mellett. Tehát úgy, hogy például a bal nyaktetőn beszúrva a püspökfalat jobb oldalán jöjjön ki a nyárs. A sütést teljesen izzó parázson kell kezdeni, előbb magasan forgatva (hogy ne égjen meg), azután lejjebb engedve (hogy folyamatosan sercegjen-fortyogjon), s ha kezdene túlbarnulni, akkor újra magasabbra tenni. Egyedülállóan jó ez a nyárson sült. amely mellé tálalható saláta, de egymagában is kitűnő a csirke. így még talán jobban érvényesül az íze, zamata. Nagyon kényes viszont arra, hogy milyen italt fogyasztanak utána: sem a sört, sem a vörös bort nem szereti. Csak fehér borral társul — vagy jó ivóvízzel —, méltóképpen. 21
