A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-09-10 / 36. szám
NEM ISMERIK A LEHETETLENT Ipolyfödémes (Ipelské Üíany) kis község a lévai járásban. Hegyekkel övezett hosszú völgykatlanban terül el. Lakóinak száma alig éri el a hatszázat. Szorgalmas nép lakja a falut. Kiveszi részét a társadalmi munkából. A CSEMADOK helyi szervezete a legaktívabb tömegszervezetek közé sorolható. A helyi szervezet 14 évvel ezelőtt alakult meg s elnöke Jusztin János volt. Sokáig csak keveset hallatott magáról, mert nem akadt olyan személy, aki fiatalokkal és idősekkel évente legalább egy színdarabot betanított volna. Tavaly az évzáró taggyűlésen új terveket fogadott el a tagság. A kulturális munka fellendítése volt a cél. Üj vezetőség került a szervezet élére. A 89 tagot számláló helyi szervezet elnökévé Jámbor Istvánt választották. A titkári teendőkkel Bodzsár Ilonát bízták meg. Velebny Anna vállalta a kultúrfelelős tennivalóit. Az új vezetőség mindent elkövet azért, hogy a tagság aktívabb legyen. A kezdet jónak bizonyult. Már a téli hónapokban megalakították a színjátszó csoportot, amely körülbelül két hónap alatt betanulta és bemutatta Tabi László: Enyhítő körülmény című háromfelvonásos színművét. A darabot falujukon kívül a szomszédos községekben is bemutatták (Kelenyében, Ipolyhídvégen, Nagytúron és Paláston). A színjátszó csoport tagjai közül fáradságot nem ismerő munkájukért Jámbor István, Bodzsár Ilona, Velebny Anna, Jusztin Ferenc, Morvái Erzsébet, Bodzsár László, Nagy László, Annus Mihály, Bodzsár Ferenc és Annus Béla érdemelnek dicséretet. Hosszan elbeszélgettem Jámbor Istvánnal, a helyi szervezet elnökével. Annak ellenére, hogy falujától távol dolgozik, hétvégeken szabad idejét gyűlések előkészítésére és a fellépések megszervezésére fordítja. A titkári teendőket végző Bodzsár Ilona főszereplő a darabban. Negyedik éve dolgozik, ápolónőként az Ipolysági kórház gyermekosztályán, ahol a SZISZ keretében olyan kollektíva tagja, amely a szocialista brigád című bronz fokozatának a viselője. Szabad idejét jól kihasználja. Mind a munkahelyén, mind a CSEMADOK helyi szervezetében felfigyeltek eredményes munkájára. Velebny Anna és Bodzsár László nevéhez fűződik a színdarab betanítása. Bodzsár a Banská Bystrica-i Állami Építőipari Vállalat számítóközpontjában dolgozik. Tehát szülőfalujától távol. Ennek ellenére, hétvégeken szívügyének ■ tekinti a kulturális munkát. A CSEMADOK helyi szervezetének tagjai a község építéséből-szépítéséből is kiveszik részüket. Erre az évre hatszáz órát ajánlottak fel társadalmi munka címén. Nagy figyelmet fordítanak a Hét olvasótáborának bővítésére. Tizenegy új előfizetőt szereztek a CSEMADOK képes hetilapjára. További terveikben író-olvasó találkozók, ideológiai témájú előadások és különféle szakkörök szervezése szerepelnek. A CSEMADOK ipolyfödémesi helyi szervezetről elmondható, hogy eredményes kulturális tevékenységet fejt ki. Az új vezetőség arra törekszik, hogy értékes műsorokkal örömet szerezzen a falu lakosságának. CSÄKY LÁSZLÓ NAGY ÉVFORDULÓK ÉVE A költő szerint „Emberhez méltó gond“-nak tekintjük az öntevékeny népművelési munkát. A CSEMADOK-nak nagyok az érdemei. Szövetségünk célja a szocialista kulturális örökség ápolása, terjesztése, a szocialista ember nevelése. Ez az esztendő a nagy évfordulók éve. Arany Jánosra, Ady Endrére, Fábry Zoltánra, Juhász Gyulára és József Attilára emlékezünk, hogy csak né. hányat említsek. De nagy jelentőségű számunkra a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója is. Sok minden fontos dolog mellett még arra is emlékeztet, hogy a NOSZF hatására Magyarországon is kikiáltották a Tanácsköztársaságot. A CSEMADOK rozsnyói (Rozűava) járási titkársága a többi amatőr csoportok kívül még irodalmi kört is szervezett azzal a céllal, hogy növeljék az ismeretterjesztő előadások számát. Az idén helyi csoportunk két jelentős évfordulóról emlékezett meg. Arany Jánosról és Fábry Zoltánról. De Ady Endréről és József Attiláról, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról is méltóképpen akarunk megemlékezni. Több mint 110 évet megélt énekkarunk most Kardos Ferencné karnagy vezetésével fejt ki tevékenységet. Irodalmi esteken is fellép. Szorgalmasan készül a szlovákiai munkásdalárdák rozsnyói fesztiváljára. DRENKÓ ISTVÁN KEZDJÜK AZ ISKOLÁBAN Manapság sokat beszélünk a színházlátogató közönséget érintő problémákról és teljesen helyénvanlóan. őszintén elmondhatjuk ugyanis, hogy színjátszó csoportjaink ma már igényes darabokat adnak elő. Átgondoltan, sokrétűen terjesztik a szocialista magyar kultúrát. Sajnos, színházlátogató közönségünk távolról sem olyan lelkes, mint az egyes csoportok tagjai. Szégyen ide vagy oda, jön a közönség, mert az üzem, a szövetkezet ingyen juttatja a jegyeket dolgozóinak. A színdarab megtekintése tehát nem kerül pénzükbe. Ideje komolyan hozzálátnunk a színházlátogató közönség neveléséhez. Ezt a nehéznek látszó munkát a legkisebbeknél, az iskolásoknál lehet elkezdeni. A párkányi (Stúrovo) általános iskola és Major István Üttörőcsapat nemcsak a színházlátogatók nevelésével, de az előadói tehetség fejlesztésével is foglalkozik. Nem véletlen, hogy a „Többsincs királyfi“ c. háromfelvonásos vígjátékot száz szereplővel vitték színre Kremmer László feldolgozásában. A technikai megoldásokhoz Kremmer László és Sógor Valéria rendezőkön kívül még az iskola pedagógusai is segítséget nyújtottak. Mondanom sem kellene, hogy a darab nagy sikert aratott a gyermekek körében. Itt kell szólnom arról, hogy még a gyermekelődás sem mozdította meg a párkányiakat nyugalmukból. A rátermett gyermekszereplők több figyelmet érdemeltek volna a felnőttek részéről. Jóleső érzés volt látni a gyermekeket, akik élvezték a játékot, gyönyörködtek szépségében és mondanivalójában. Egy bizonyos, hogy a színházlátogatás időtöltés, de hasznos időtöltés. És ha már ott vagyunk a teremben, legyünk ott a lelkűnkkel is. Megnézni, átélni egy darabot, én határozottan a szocialista életmód részének tekintem. Jó lenne, ha a lelkes gyermekszereplők és gyermekszínházlátogatók évről évre hasonló élményben részesülnének. Iskolás korban kell elkezdeni a munkát. Ha ezt tartjuk szem előtt, gyermekeinkben később is megmarad a kulturális igény. HAJTMAN KORNÉLIA Jelenei a „Többsincs királyfi“ háromfelvonásos vígjátékból RÖVIDEN # A buzitai vegyeskar nemcsak a Kassa-vidéki járásban ismert, de másutt is. A lapokban ugyanis már többször írtak róla. A dalosok különböző helyeken dolgoznak, ez azonban nem gátolja őket abban, hogy hetente kétszer-háromszor résztvegyenek a próbán. Nemrégen elég sok fellépése volt a vegyeskarnak. Szerepelt Szaláncon, az énekkarok Kassa-vidéki versenyén, s a B csoportban második helyen végzett. A CSEMADOK somodi járási dal- és táncünnepélyén a szepsi énekkarral lépett fel közösen. Legutóbb pedig a kassai Thália Színpadán láthattuk a vegyeskart több kórus társaságában. A Sreiber István karnagy vezette vegyeskar most Rozsnyóra készül, az énekkarok országos versenyére. BARTA GÁBOR # A CSEMADOK berencsi (Branc) helyi szervezete kulturális műsort rendezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére. A zsúfolásig megtelt kultúrházban a vendég kulturális csoportok is bemutatkoztak a közönségnek. Kónya Miklós ünnepi beszédben méltatta az októberi forradalom jelentőségét. A tartalmas ünnepi beszéd utón következett a kulturális műsor. Kitűnő teljesítményt nyújtottak a pozbai citerások, a kürti, berencsi és nagykéri népi tánccsoportok, a berencsi és nagykéri modern tánccsoport, valamint a környéken is jól ismert berencsi vegyeskórus. LŐRINC LÁSZLÓ # Fennállásának 25. évfordulóját ünnepli a füleki zeneiskola. A két és fél évtized alatt komoly és figyelemre méltó eredményeket ért el. Csaba Miklós igazgatótól tudtam meg, hogy a zeneiskola tizenöt tanerős, s a 350 tanuló többsége zongorázni tanul. Négy év óta képzőművészeti szakiskola is működik a zeneiskola mellett. Hronyec Iván vezetésével folyik a 75 hallgató tanítása. A képzőművészeti szakosztály két évenként'rendez kiállítást a tanulók alkotásaiból. Ami gond, hogy egy tanerő és egyetlen műhely áll a 75 tanuló rendelkezésére. A füleki zeneiskola a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére felajánlást tett, hogy rendbehozza az iskola környékét, a tanítók pedig díjmentesen foglalkoznak a gyengébb tanulókkal. SÓLYOM LÁSZLÓ # Nagykéren (Milanovce) a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója jegyében tartották meg a már hagyományos CSEMADOK dal- és táncünnepélyt. A műsort színpompás felvonulás előzte meg. A felvonulók élén a helybeli tűzoltózenekar haladt, s a felvonulók között lehetett látni a pozbai menyecskekórust, a citerazenekart, a nagykéri Szivárvány tánccsoportot és a CSEMADOK helyi és járási vezetőit. Körülbelül 800-an tekintették meg a műsort. GYURCSEK ILONA A felvonulók 7
