A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)

1977-08-27 / 34. szám

Etiópia tanácson belül monarchista, szélsőjobb­oldali, valamint szélsőbaloldali csopor­tosuláshoz tartozó ellenforradalmi erő­ket számoltak fel. A katonai kormány­zótanács közleménye szerint a csoport­hoz tartozó hét személyt, köztük Teferi Benti dandártábornokot, a katonai kor­mányzótanács elnökét kivégezték. Az általános szakszervezeti szövetség a fő­városban február 5-én tömeggyűlést szervezett az ideiglenes katonai kor­mányzótanács új vezetése által hozott intézkedések támogatására. Az akkori első alelnök — aki később átvette a katonai kormányzótanács vezetését — nagygyűlési beszédében hangsúlyozta: az etióp forradalom vívmányait csak úgy lehet megőrizni és megszilárdítani, ha létrehozzák az országban a munkás­­osztály pártját és ha egyesülnek az ösz­­szes haladó erők. Az etióp munkásosztályt egyelőre alig százezer ipari munkás képviseli. Ennek ellenére az országban elismerik mint a dolgozók élcsapatát és az or­szág vezető erejét. reikkel. Ebből a célból, vagyis „Nagy- Szomália" megvalósítása érdekében már évekkel ezelőtt milíciát létesítettek. Mint a legutóbbi események mutatják, Szo­mália egyre nyíltabban próbál érvényt szerezni területi követeléseinek Etiópiá­val szemben. Sajnálatra méltó, hogy az egyébként progresszív, a fejlődés szocialista útja mellett elkötelezett, kö­vetkezetes antiimperialista politikát foly­tató Szomáliái rendszer a nacionaliz­mustól elvakulva egy úton halad Etió­piával szemben a nyílt katonai beavat­kozással fenyegető szudáni Nimeri-kor­­mánnyal, veszélyeztetve ezzel ennek, a Vörös-tenger bejáratánál levő, straté­giailag rendkívül fontos térségnek a békéjét. Csehszlovákia hagyományosan jó kapcsolatokat tart fenn Etiópiával, már a második világháborút megelőző idők óta. A háborút követően Csehszlovákia az afrikai országok közül elsőként írt alá Etiópiával barátsági és együttmű­ködési szerződést. Az etiópiai monar­chia megdöntése óta több ízben ke­reskedelemben és az áruellátásban is éreztette hatását. Az imperialista- és Amerika-ellenes hangulat erősödése visz­­szavonulásra késztette a nyugati keres­kedelmi partnereket és a nyugati tő­két. A kezdeti nehézségeket követően si­került biztosítani az egyelőre szerény ipar normális működését. A földreform sikeres végrehajtásával, termelőszövet­kezetek alakításával a katonai kormány­zat tömegbázisra tett szert: fel tudta sorakoztatni maga mögé a paraszti tö­megek zömét. Megindult az analfabe­tizmus felszámolása (a felnőtt lakosság 70 százaléka írástudatlan volt). Tanító­kat és diákokat küldtek ki vidékre, hogy tanítsák meg az embereket írni, ol­vasni. Ilyen kiterjedt változások megvalósí­tása ebben a törzsi, feudális rendsze­ren alapuló mezőgazdasággal s alig jelentős, csekély feldolgozóiparral ren­delkező, elmaradt országban számos problémát vetett fel. A hatalmuktól, elő­jogaiktól megfosztott volt uralkodó ré­teg tagjai, a falusi gazdagokkal, ke­reskedőkkel s a bürokratikus, korrupt államapparátus tagjaival összefogva, kezdték megszervezni az ellenállást. Szét kellett zúzni a hatalmat kellőképpen nem támogató, sőt esetenként azzal szembehelyezkedő császári rendőrséget is beleértve — a régi hatalmi appará­tust, és fegyveres parasztmilíciákat szervezni a forradalmi vívmányok vé­delmére. Az etiópiai osztályharc a fa­lun dől el. 1976 második felében kiéleződött a harc az etiópiai forradalom hívei és el­lenségei között. Szeptemberben ellen­­forradalmi puccskísérletet számoltak fel. Megmutatkozott, hogy a nép felfegy­verzése mellett be kell fejezni az ál­lamapparátus megtisztítását nemcsak a volt császári rezsim híveitől, hanem a habozóktól és az opportunistáktól is. A tisztogatás magára az ideiglenes ka­tonai kormányzótanácsra is kiterjedt. Az idén február 3-án este az Addisz Abe­­ba-i rádió közölte, hogy a kormányzó-Hailé Szelasszié bukása és a hala­dó szellemű katonák hatalomátvétele után az eritreaiak a függetlenség elnye­résére számítottak. Az Addisz Abeba-i katonai kormányzótanács viszont azt az álláspontját nyilvánította ki, hogy va­lamennyi tartománynak messzemenő au­tonómiát kíván nyújtani, éppen ezért az elszakadási törekvések feleslegessé vál­nak. így változatlan hevességgel folyik tovább a gerillaharc. A gerillák Szudá­non keresztül számos arab országból kapnak fegyvereket. Megmozdulásuk át­terjedt a szomszédos Tigré tartományra is, ahol a korábbi kormányzó szervezi az ellenállást. Eritreát zömmel azonos fajú és nyelvű tigrék lakják, s a sza­­kadároknak vannak olyan elképzeléseik, hogy a két tartomány új független ál­lammá egyesül. Ugyancsak súlyos a helyzet a Szo­máliával határos Hararge tartomány Haud és Ogadan körzeteiben, ahol fő­leg szomáliaiak élnek. Itt már régen álmodoznak arról, hogy alkalomadtán egyesülnek a határokon túl élő testvé­rült sor küldöttségek kölcsönös látoga­tására. A múlt évben az ideiglenes ka­tonai kormányzótanács küldöttséggel képviseltette magát a CSKP XV. kong­resszusán. — ta — KÉRDÉSEK 1. Ki jelenleg az ideiglenes katonai kormányzótanács elnöke, vagyis az etiópiai államfő? 2. Etiópia tengeri kereskedelmének zömét egy nemrég függetlenné vált volt francia gyarmat kikötőjén keresztül bonyolítja le, ahová keskeny nyomtávú vasút vezet Addisz Abebából. A kikötő neve? 3. Etiópia területe (Eritreával együtt) 1 221 900 km2. Mennyi a lakossága — 25, 28 vagy 30 millió? 9

Next

/
Thumbnails
Contents