A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-08-20 / 33. szám
ration törvény s elemista tananyag, hogy a földi lét víz nélkül egyszerűen elképzelhetetlen. . . Csoda hát, ha a vízellátás vagy a vízgazdálkodás kérdése egyszerűen közügy. Bármerre járjon a riporter, bárkivel is beszéljen: ennek kapcsán mindenkinek van véleménye, mondandója. Különösen a mintegy hárommillió éves „jó öreg" Duna mentén. . . Az itt élő nép ősidők óta szövetségese e folyamnak, kiépítette partjait, szakaszokra osztotta, csatornákkal lyuggatta; évezredek óta hajózunk rajta, gyönyörködünk benne és újabban — sajnos sűrűn szenynyezzük. Szeretjük és szidjuk ezt a folyót, s ez így természetes, hiszen itt élünk a partján. A felszíni s a föld alatti vizek láthatatlan körforgása révén bőven iszunk belőle és mosakszunk benne. Ezért számít közügynek a Duna s a vele kapcsolatos, belőle táplálkozó felszín alatti vizek tisztasága! Ezért foglalkoznak ezzel a kérdéssel mind gyakrabban központi párt- és állami szerveink; ezért kell törvények és szigorú rendeletek útján meggátolni a Duna és természetesen a többi tó és folyó további szennyezését, ezért kell megmenteni a menthetőt. A tét nem kisebb, mint nemzedékünk és utódaink ivóvízellátása ! ■ Egyáltalában nem használ fellengzős szavakat, aki a vízgazdálkodás időszerű kérdéseinek kapcsán úgyszólván létkérdésről, az ivóvízellátás biztosításának döntő fontosságú problémájáról beszél mondja Elek Tibor mérnök, a bratislavai Vízgazdálkodási Kutatóintézet Vízvédelmi Osztályának vezetője. Szembekötősdi lenne ugyanis nem beismerni, hogy az elmúlt évtizedek során folyamaink jelentős mértékben szennyezettekké váltak. Igaz, a Duna már erősen szennyezedes lemaradást kell pótolnunk, jelképesen szólva, egyik napról a másikra annak ellenére, hogy Európában még a múlt század derekán éppen nálunk vezettek be egy, a felszíni vizek védelmét szolgáló törvényt! Az 1840-ből származó X. törvénycikk 14. §-a ugyanis kimondja: ,,. . . a vizek, a csatornák és a tavak ágyaiba földet vagy trágyát hordani, kendert áztatni — egy hónapi árestom büntetés terhe alatt ti Itattik I" Lehetséges, mostanában többen is megmosolyogják ezt a muzeális értékű rendeletet, ám ez mit sem változtat a lényegen: azon, hogy az előrelátó vízgazdászoknak már a múlt században is gondot okozott a felszíni és felszín alatti vizek tisztasága. Persze, akkoriban rj- és még 4C 50 évvel ezelőtt sem ez a kérdés nem jelentett a maihoz ha. sonló kulcsfontosságú problémát. Azokban az időkben még az árvízvédelem, a folyamszabályozás foglalkoztatta a szakembereket. Az élet, a civilizáció előretörésének torz grimasza, hogy valamikor a víz ellen védekeztünk manapság viszont a vizet kell védenünk. . . ■ A zavartalan vízellátás ma már világviszonylatban is problémát jelent, nehéz kielégíteni az igények állandó növekedését. Szlovákia új Csallóköz lesz Szlovákia első i rett állapotban érkezik hozzánk Ausztriából, de sajnos jól működő ivóvíz termelő derítőállomások s víztisztítók hiányában hazánk területén is sok ipari eredetű mérgező anyag s háztartási szennyvíz kerül a folyóba. A káros anyagok ilyen mennyiségének biológiai bontása, felszíni vizeink öntisztulása gyakorlatilag lehetetlen, ezért mesterséges úton kell megvédenünk folyóink s föld alatti ivóvízkészleteink tisztaságát. Annál is inkább intő szavak ezek, hogy napjainkban bizony több évtivizmérlege is arra figelmeztet, hogy 2000 után másodpercenként 46 köbméter ivóvizet kell biztosítani a lakosság igényeinek kielégítésére. Megoldást keresve a vízgazdászok figyelme, széleskörű földtani kutatások eredményeképpen, Csallóköz felé fordult, ahol Közép-Európa legkiadósabb vízbázisát tárták föl! Egy térkép kerül az osztályvezető asztalára. Valamikor régen a Kárpátmedencében hullámzó Pannon-tenger a Csallóköz területére is kiterjedt. Ebbe torkollott a Duna és ide sodorta hordalékát is. Az akkoriban még medrét szabadon változtató folyam az évezredek során kavicsos homokréteggel töltötte föl a Pannon-tengernek azon részét, ahol a mai Csallóköz terül el — magyarázza Elek Tibor. — E réteg vastagsága Bratislavánál 15—25 méter, Csallóköz szívében több száz méter, Komáromnál pedig újra csak 15 20 méter. A feltöltődés során azonban a víz is eltűnt. . . Szemre igen, ám a víznek titokzatos, föld alatti útjai is vannak — válaszol mosolyogva vízgazdálkodásunk egyik legértőbb hazai szakembere. — A kavicsos homok ugyanis kiválóan átereszti a vizet, sőt, esést s ezáltal folyást is biztosít számára. Szakemberek kiszámították, hogy a Dunából közepes vízállásnál 20 köbméter, azaz húszezer liter, magas vízállásnál pedig 70 köbméter viz kerül másodpercenként Csallóköz mélyének kavicsrétegébe. Ez a hatalmas vízbázis igy 1625 négyzetkilométernyi területen képez egy kiváló ivóvízzel rendelkező óriá-
