A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)

1977-08-13 / 32. szám

SZLOVÁKIÁI MAGYAR NÉPVISELETEK A nagyváros közvetlen közelében fekvő Csitár (Dőlné Stitáre) jellegzetes Zobor vidéki falu. Népviselete sokban hasonlatos a környező települések nép­viseletéhez, de az egyedi vonások, az eltérések is könnyen felismerhetők. Először az eltérésekről szóljunk né­hány szót. A füles pruszlik díszítése, szabása olyan mint a szomszédos fa­lukban, de a füleket érdemes megfi­gyelni. A szegletes és gömbölyű fülek keverednek egymással. A pruszlik há­tán a két középső fül gömbölyű, mel­lette mindkét oldalon három fül szeg­letes. Ezt a pruszlikot „csitári pruszlik­­nak" is nevezik. Egyetlen Zobor alji fa­luban sem található meg ez a fajta pruszlik. További eltérés a kontynál ta­lálható. Csitáron a „magoskonty" vagy keménykonty formája más mint Geren­cséren. A csitári konty széles és ala­csony, míg a gerencséri keskeny, ma­gas. Ezt külön-külön nehéz megállapí­tani, de ha a két faluból egy-egy me­nyecskét egymás mellé állítunk, bizony szemmellátható a különbség. A konty­­ra kötött kendő is másképp áll, más­más formát kap a fej. A hosszú ing és a féling a hagyo­mányos szabással és díszítéssel készül. Az ingek díszítésénél, hímzésénél a csi­­táriak megmaradtak az eredeti, ősrégi színnél, a feketénél, ill. sötétkéknél. Sőt sószoknyából csak a csipkét hagyták ki, később azt sem. A felsőszoknyák anyaga az életkor­nak, az alkalomnak és természetesen az időjárásnak megfelelő volt. A fiatalok a zöld, piros, rózsaszín, fehér szinű anyagokat, az idősebbek a fekete, a barna, a sötétkék szinű anyagokat ked­velték. A szalagdíszítés a szoknyáról el­maradhatatlan volt. A fehér és világos színű szoknyára zöld-piros, piros-kék, vagy rózsaszínű szalagot varrtak. Az ünneplő szoknyára szélesebb szalago­kat, két szalag közé pedig ezüst síkot vagy fehér récét is tettek. A félünnep­­lősekre színes zsinórt, pántlikát varr­tak. A kötényeket középen sokszínű szí­nes fonallal kikötötték. A fekete klott, a kék vagy zöld szinű szövet kötények is nagyon kedveltek voltak Csitáron. A fiatalok nagyünnepen tirangli, láncos és „gyócsláncos” kötényt is hordtak. Téli viselet a női parasztkabát. Test­­hezszabott, bélelt, meleg ruhadarab. Bársonnyal, síkkal, ólomgombbal dí­szítették. A kabát alatt nyakkendőt vi­seltek. A lányok ünnepkor egész évben ken­dő nélkül jártak. Munkába olcsó kar­ton, vagy delin kendőt kötöttek. A kis­lányok haját két copfba, a nagylányok és a menyasszony haját „kohásszal” található itt a múlt század közepe tá­járól fehér hímzéssel készült női tiszta vászon ing is. A hosszú inget és félin­get az ötvenes évek táján a fiatalok kezdik elhagyni, és tért hódit a gyolcs­ból varrott, szűk, rövid ujjú ing és fod­ros ing. A szűk ujjú ing ujját lapos vagy keresztöltéses mintákkal díszítik. A himzés tarka. A fodros ing bő ujja vásárolt varrottcsipkéből készül. A fod­ros ing bő, lerakótt ujját hajtkötővel kötik meg. Ünnepkor hagyományosan két inget viselnek, még az újabb kele­tű gyolcs ingekből is. Alul viselik a szűk ujjút, erre veszik rá a fodros inget. Legújabban az ingeket pulóverrel, szvetterrel is helyettesítik, a pruszlik alá rövidujjú, üzletben kapható pulóvert vesznek föl. Az alak gömbölyűségét a keményített „far” adta meg, erre vették fel az öt­hat vasalt csipkés alsószoknyát. Az al­egy copfba fonták, a végébe pedig bukrot tettek. Az asszonyok fejviseleté­ről már szó volt, még csak annyit je­gyeznék meg, hogy a „magos konty” elhagyása után itt is a süsü és fikető jött divatba. Ezek a szoknya vagy a pruszlik anyagából, vagy fehér gyolcs­ból, damasztból készülhetnek. Szalag­gal, gyönggyel, síkkal gazdagon díszí­tik. A süsüt minden esetben átkötik vi­rágos hajkötövel, amely a hát közepéig ér és kilóg a kendő alól. A kontyra vagy a süsüre az asszonyok télen-nyá­­ron, ünnepkör-munkába kendőt kötöt­tek. A férfiak hagyományos viselete há­zivászonból készült. Hozzá mellényt, festős ruhát, kalapot viseltek, hétköz­nap és ünnepkor egyaránt. A készen kapható öltönyök azonban fokozatosan kiszorították a régi ruhákat, ma már csak elvétve láthatók. JÓKAI MARIA

Next

/
Thumbnails
Contents