A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)

1977-08-06 / 31. szám

TŰNŐDÉS A FORGATAGBAN

Az idén kilencedik alkalommal rendezték meg június 25 és július 1 között Bratislavában az Incheba ’77, a nemzetközi vegyipari kiállítást, amelyen 23 ország 632 vegyipari vállalata és tudományos intézménye vett részt.

A krónikásnak évről évre nehezebb a dolga, hiszen a kiállítás jó híre, az a tény, hogy az Inchebán részt venni rangot jelent — egyre több külföldi céget ösztökél arra, hogy elküldje képviselőit és termékeit Bratislavába, aminek aztán természetszerű következménye, hogy mind több újdonságról kell beszámolni.

Közhely ma már az a kijelentés, hogy a kémia eredményei és a vegyipar termékei átalakították — igaz, nemcsak pozitív, hanem olykor negatív értelemben is — környezetünket; legmindennapibb használati tárgyainkról sok esetben már nem is tudjuk, miből készültek tulajdonképpen; a különböző mosószerek és kozmetikai készítmények valamennyi tulajdonságát ismerni: szakmabelinek is dicséretére válnék; a hagyományos nyersanyagokat — például a fát, a gyapjút, a fémeket stb. — fokozatosan kiszorítják a műanyagok, ami ráadásul a technológia gyökeres átalakulását is magával hozza.

A kémia térhódítását — akarjuk, nem akarjuk — tudomásul kell vennünk. A kiállítást is azért rendezik meg minden esztendőben, hogy a laikusok, a be nem avatottak is meggyőződhessenek róla: a kémia nélkül új termékeket már nem lehet elképzelni, még kevésbé létrehozni. Eddig rendben is lenne a dolog, hiszen ez a jelenség a fejlődés

természetes velejárója. A probléma ott kezdődik, amikor ezt valamiképp szemléltetni is szeretnénk. Mert nem mindegy, hogy a laikusnak sikerül-e valamilyen logikusan összeálló képet kialakítania a látottakról, vagy csak egy kaotikus élményhalmazzal „gazdagodva", kissé kóvályogva távozik a kiállításról (most azokról, aki csak a műanyag tasakok és prospektusok iránt érdeklődnek, nem beszélek). A megállapítás azért is indokolt, mert bizony előfordul, hogy még a szakemberek is idegenkedve, mi több, gyanakodva figyelik a bemutatott termékeket és berendezéseket. Az információ-robbanás korában a tájékoztatási eszközöknek alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez. Természetesen senki sem várja el, hogy több-kevesebb kémiai tudását az Inchebán kiegészítsék, de azt igen, hogy viszonylag egyszerű módon tájékoztassák a legújabb fejleményekről. Nos úgy vélem, ezen a téren, az elmúlt évekhez viszonyítva, mintha visszalépés történt volna. Jóllehet az Incheba iránt megnövekedett külföldi érdeklődés indokolttá tette azt, hogy a Kultúrpark mellett — amely az évek múlásával szűknek bizonyult — még további két helyen, a Technika Házában és a Téli Stadionban is kiállítsanak, ezt a megoldást mégsem tartom szerencsésnek, hiszen egyáltalán nem elhanyagolható az a körülmény, hogy az érdeklődőnek ide-oda kell utazgatnia az amúgyis túlzsúfolt autóbuszon vagy villamoson, arról nem is szólva, hogy a három részre szakított*kiállítás aligha képes szerves egységet alkotni, s így a látogató vegyes érzelmekkel távozik. Az is tűnődésre készteti az embert, vajon okvetlenül szükséges-e mindent kiállítani? Kivált olyasmit, amit tavaly is, tavaly előtt is láthattunk? A kiállítás rangját emelné, hírnevét pedig öregbítené, ha a rendezők a bemutatásra szánt termékeket és berendezéseket nagyobb szigorral szelektálnák. Ennek e cégek talán nem örülnének, de a látogatók annál inkább.

— ez —

(PRANDL SÁNDOR felvételei)

KEVESEN TUDJÁK, HOGY...

... Európában is több mint százezer ember lakik csónakon és csatornákon úszó bárkákon.

... a lazac életkorát a hallószervében levő csont alapján meg lehet határozni, mert ahogy a fa törzse évenként egy-egy gyűrűvel lesz vastagabb, úgy a lazacnak ezen a csontján is nö évenként egy-egy réteg.

... a gyémántok színének rejtélyét megfejtették: ezek a drágakövek nitrogéngázt is tartalmaznak, s nitrogénatomok menynyisége és elrendezése határozza meg a színárnyalatot.

... Európának csapadékban legszegényebb vidéke Salamanca (Spanyolországban), ahol az évi csapadékmennyiség 250 mm.

... a gyermekbalesetek több halálos áldozatot követelnek, mint bármely járványos betegség. A skandináv országok gyermekhalálozási statisztikájában 38—40 százalék a balesetek arányszáma; ezután Nyugat-Németország következik 37 százalékkal. A balesetek legtöbb áldozata a 10— 15 éves korosztályokra esik.

. .. Svédország északi vidékein, ahol a lapp népesség háziállatként tömegesen tart rénszarvasokat, a ragadozó állatoknál (farkas, medve) sokkal inkább veszélyeztetik az állományt a közlekedési eszközök. Évente mintegy 2000 rénszarvas esik áldozatul a vonatok és az autók által okozott baleseteknek.

4