A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-29 / 4. szám
Ügy képzelem el a XII. országos közgyűlés utáni időszakot, hogy nem változtatunk a jól bevált munkaformákon, de javítjuk a minőségüket, nem változtatunk a szervezeti élet jelenlegi formáján sem, csupán rendszeresebbé tesszük ezekket az összejöveteleket főleg ott, ahol ez nem mindig sikerült: a helyi szervezetekben. Az aktívabb szervezeti élet megteremtése érdekében javaslom: az elkövetkezendő öt évben a CSEMADOK-mozgalom központjává a helyi szervezeteket tegyük meg! A XI. országos közgyűlés utáni kulturális tevékenységünk egész tartalma alakította ki ezt a véleményemet, ugyanis tagságunk zöme nem a központi és járási szervekben, hanem a helyi szervezetekben fejti ki tevékenységét. A helyi szervezet ugyanabban a gazdaságitársadalmi közegben tevékenykedik, amelyben a tagság többségét irányító párt-, állami és társadalmi szervek. Számunkra tehát nem lehet közönbös, hogy e szervekkel való találkozás milyen szinten történik. Az anyagi bázissal rendelkező szövetkezet vagy üzem csak akkor fogadja el társként szervezetünket, ha nem az utolsó helyen kullog a meglevő tömegszervezetek ranglistáján; segítő kezet a jobb szervezeteknek nyújt a szövetkezet vagy az üzem, mert bennük látja biztosítottnak a befektetés megtérülését. A helyi szervezet fokozottabb anyagi, erkölcsi, módszertani... segítése annál inkább is szükségszerű, mert amíg a központ és a járás apparátusa fizetett alkalmazottakkal dolgozik, addig a helyi szervezetekben a munka önkéntes alapon történik és térítésmentesen. Munkaidő után kezdődik az önkéntes munka, amelyben jószándékú tanáccsal, bátorítással és egyéb segítéssel nagy eredményeket lehet A CSEMADOK XII. ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉSÉRE KÉSZÜL. A SZÖVETSÉG LAPJA, A HÉT AZ ESEMÉNY JELENTŐSÉGÉT ÜGY KÍVÁNJA NÖVELNI, HOGY HOGYAN TOVÁBB? CÍMMEL HASÁBJAIN MEGSZÓLALTAT ÉRDEMES KULTÜRMUNKÁSOKAT, CSEMADOK-TISZTSÉGVISELÖKET, ÉS HELYET AD A SZLOVÁKIAI MAGYAR KULTÚRA ISMERT SZEMÉLYISÉGEI írásainak is. teszi ezt azzal a céllal, HOGY A KULTURÁLIS MUNKA SZÍNVONALA tovább javuljon, mai SZAMUNKBAN SIDÓ ZOLTÁNÉ, A CSEMADOK NŐVÉ ZAMKY-I ÉRSEKÚJVÁRI HELYI SZERVEZETE ELNÖKÉÉ A SZÓ. HOGYAN TOVÁBB? elérni, de a munkát, az igyekezetei, szándékot ... látni, értékelni és becsülni kell. A helyi szervezet a tagság számára jó ismerősökből álló közösség. Ez a közösség látja, tudja és kielégíti (láthatja, tudhatja és kielégítheti) a tagság társadalmi és kulturális igényét. A feltételek megteremtése a járási és központi tisztségviselők részéről sokszor eredményesebb, mint a helyi vezetőség magáramaradt igyekezete. A helyi szervezet vezetősége és tagsága a község vagy város gazdasági és társadalmi életének különböző területén dolgozik. E munka során kapcsolatot teremt a szövetségen kívülállók tömegével. A tagtoborzás eredményessége pedig nem a járás vagy a központ munka-színvonalától függően sikeres vagy sikertelen, hanem a nem tagokra, a kívülállókra közvetlenül hatást gyakorló helyi szervezet tevékenysége alapján. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy olyan időszakban (évben, években) növekedik a tagság létszáma, amikor a helyi szervezet eredményes munkát fejt ki. A taglétszám pedig számos szempontból lényeges tényező. A viszonylag nagy szervezetek általában jók is — és fordítva. A helyi szervezetek tevékenysége emberközpontú. Nem általában készítenek műsort, hanem pontosan tudják, kiknek táncolnak, szavalnak, énekelnek ..., konkrét emberekkel, konkrét emberekért szerepelnek, dolgoznak. Támogatni kell az ilyen tevékenységet, főleg a munka szervezőit, irányítóit, mert az ilyen nem hivatásos tevékenység még a hivatásosnál is jobban igényli a rátermett vezetőket és irányítókat, a jó emberi és erkölcsi tulajdonsággal bíró, jó munkafeltételeket teremtő és megtartó tekintélyeket. SIDÓ ZOLTÁN Czuczor Gergely mellszobra a CSEMADOK Nővé Zámky-i (érsekújvári) helyi szervezetének székháza előtt A tagság sokszor nem is ismeri a lehetőségeit, gyakran oda sem figyel, hogy vezet-e a vezető? A nagyobb áttekintéssel rendelkező felettes szerv nyújtson segítséget a tisztségviselők kiválasztásához is. Nekünk is céltudatos káderpolitikát kell végeznünk, és nemcsak a járási és a központi szerv esetében, hanem a helyi szervezetekben is. Kevesebb adminisztrációval, de jól. A párt vezető szerepét nekünk is biztosítanunk kell. A járás tisztségviselői beszéljék meg a községek és városok pártbizottságával az új jelölőlistát úgy, hogy az évzáró taggyűléseket követő időszakban mindenütt a legmegfelelőbb emberek kerüljenek a helyi szervezetek élére. A helyi szervezeteket a mai kor követelményeinek megfelelően lássuk el. Az ügyszeretet és az elkötelezettség csupán kezdetben bizonyult elegendőnek. Ma azonban szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy az ügyszeretethez állandó helység, megfelelő felszerelés, szakértelem és rendszeres munka is szükséges. Ezek nélkül nem dolgozhat egyetlen szakcsoport sem, szakcsoportok nélkül pedig nincs helyi szervezet. Mindezekért és még sok másért is javaslom tegyük helyi szervezet központúvá a szövetség munkáját! Ez a javaslat persze nem a központi renddezvények ellen szól. Nem is szólhat, hiszen Zselizen és Gombaszögön a legjobb helyi szervezetek együttesei mutatkoznak be. Nem szól a járási, az országos vetélkedők és versenyek ellen sem, hiszen ezeken is a helyi szervezetek munkájának színvonalát mérjük le. Javaslatom olyan munkamódszer és elv mellett szól, amely elsősorban, de nem kizárólagosan a helyi szervezetek jobb munkáját tenné lehetővé. A XII. és a XIII. országos közgyűlés közötti időszakot két részre kellene osztani. Meg kell vizsgálni, milyen anyagi körülmények között dolgoznak helyi szervezeteink: van-e állandó termük és berendezésük, milyen feltételek mellett használhatják a szövetkezeti klubot vagy a kultúrházat, van-e pénztárukban a tevékenységhez elegendhetetlen szükséges pénzük. Milyen a helyi szervezet és a szövetkezet (üzem, hnb...) viszonya, mennyire munkaképes a helyi szervezet vezetősége stb. Erre elég egy esztendő. Még a kis létszámú apparátus sem lehet akadály. Lesz aki segítsen, csak el kell kezdeni a munkát!- Itt nem csupán azokat az áldozatkész kultúrtársakat hozom fel követendő példának, akik 1949—50—51-ben körbegyalogolták az országot és amerre jártak, mindenütt kulturális szervezetek alakultak; számolunk a járási elnökségek tagjainak a jelentőségével és az aktivisták segítőkészségével is. Második lépés lenne a tatarozás kora, amikor nemcsak formában jelentene újat, hanem tartalmi minőségben is. Annyi már most biztos, hogy a jobb anyagi helyzet jobb eredményeket szül. Ezt bizonyítandón szolgáljon pár adat a mi helyi szervezetünkről. Az 1976-os évzáró taggyűlés napján 860 tagja volt az újvári helyi szervezetnek. Saját székházunk van. Évi brutto bevételünk meghaladja a százezer koronát. A húsztagú vezetőség rendszeresen, minden második héten ülésezik; sorraveszi és értékeli a népi tánccsoport, a társas tánccsoport, a színjátszó csoport, a honismereti kör, a képzőművészeti szakkör, az ifjúsági klub, a hímző kör és az énekkar tevékenységét. A felsorolt szakcsoportok a tagság sokirányú érdeklődését elégítik ki, több-kevesebb sikerrel. Az a tény, hogy rendszeresen dolgozunk — figyelembe véve a szakcsoportok eredményeit is — már sok mindent elmond arról, milyen szerepet tölt be a helyi szervezet a tagság és a város kulturális életében. Többek között azért is sikerült ilyen szintet elérnünk, mert a helyi és járási szervek és a vnb sokoldalú anyagi támogatásban részesíti szervezetünket. A
