A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-06-25 / 25. szám
A szovjet nép sikeres építő m u n ka j a a két háború között Épül a Balti- és a Fehér-tengert összekötő csatorna mezőgazdaság előtt álló nehézségeket a harmincas években hozott egész sor intézkedésével küzdötte le, s nagy erőfeszítéseket tett a kolhozgazdálkodás megerősítésére. A kommunisták ezrei mentek vidékre segíteni, azonkívül új felvásárlási rendszert vezettek be, gyorsabb ütemben folytatták a mezőgazdaság gépesítését. Ennek eredményeképpen a második ötéves terv végén a kolhozok és a szovhozok a vetésterületnek már 99 százalékát művelték meg. Az első ötéves tervek időszakában a Szovjetunió teljesen felszámolta a kapitalista gazdálkodás maradványait. A nép, amely határozottan a szocializmus oldalán állt, a szocializmushoz való viszonyát a munkához való új viszonyával fejezte ki. A harmincas években hatalmas méreteket öltött a szocialista munkaverseny. Újítók és feltalálók tízezrei találták meg a módját annak, hogyan tehetik a termelést könnyebbé és olcsóbbá. A szocialista forradalom jelentős feladatnak tekintette a kulturális elmaradottság felszámolását. Lenin a kulturális forradalom célját abban látta, hogy a művelődést mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. A szovjethatalom első napjaitól nagy figyelmet fordítottak a nép kulturális színvonalának növelésére. A gazdasági eredmények lehetővé tették, hogy a harmincas évek elejétől egyre nagyobb összegeket fordítsanak a közművelődési célokra. Ezekben az években tanult meg írni, olvasni a felnőtt lakosság nagy része. Az egész ország tanult, és nemcsak az iskolákban, de a munkahelyeken, a műhelyekben és mindenütt, ahol lehetőség nyílt erre. Az 1939-es népszámlálás adatai szerint az írni-olvasni tudók számaránya 1939-ben (összehasonlítva az 1897-es 24 és az 1926-os 51 százalékkal) már 81 százalék volt. A kulturális forradalom eredményeképpen jelentősen megnövekedett a nép műveltségi és kulturális színvonala. Figyelemre méltó változáson ment keresztül a szovjet irodalom, a költészet, s nagy fejlődésnek indult a szovjet film- és színművészet is. így például 1934-ben 30 millió ember nézte meg a Csapajevről készített filmet. A szovjet hatalom éveiben nem csupán az orosz nép kulturális fejlődése indult meg. Nagy figyelmet szenteltek a Szovjetunió többi népe kulturális felemelkedésének is. Az egyes nemzeti irodalmak kimagasló alkotásait lefordítják orosz nyelvre, az orosz irodalom legjobb alkotásai megjelennek az országban élő többi nemzet nyelvén, megteremtve ezzel a többnemzetiségű szovjet állam internacionalista szellemben történő kulturális közeledését. A közép- és főiskolai műveltség gyorsabb fejlődése, valamint a kultúra, az irodalom és a művészek fejlesztése jelentős pénzösszegeket igényelt. Ilyen célokra már a második ötéves tervidőszakban 80 milliárd rubelt terveztek. A valóságban azonban szociális és kulturális célokra körülbelül 110 milliárd rubelt adtak ki. Ez ötszörte több volt, mint amennyit az első ötéves terv időszakában fordítottak ilyen célokra. Míg 1928-ban 8 rubel jutott egy lakosra, addig 1938-ban már 113. Az 1933— 37-es években a szovjet egyetemek, főiskolák mór 370 ezer tanítót, mérnököt, orvost és más szakembert képeztek. A szovjet iskolarendszer sikereinek köszönhető, hogy kedvezően megváltozott az értelmiség összetétele. Magvát a munkás- és parasztszármazású értelmiségiek alkották. A dolgozók előtt szélesre tárult a tudomány kapuja. Vaszolij Kuprevics botanikus és fiziológus például eredetileg tengerész és földműves volt. Szergej Koroljov akadémikus, a szovjet űrhajók konstruktőre munkásként kezdte pályafutását, s a szovjet hatalom biztosította számára a tanulás lehetőségét. Az új, felnövekvő értelmiség feltétlen híve volt a szovjet rendszernek. Ezt Ondrej Tupoljev világhírű íepülőtervező így fejezte ki: „Hogy mi késztette a mérnököket arra, hogy a szovjet rendszert szolgálják? Magával ragadott bennünket az egész emberiség érdekében végzett alkotó munka öröme és az alkotás fejlesztésének eddig ismeretlen lehetősége." A szovjethatalom óriási lehetőséget teremtett a kultúra fejlesztéséhez. Egyre nagyobb tömegek kerültek kapcsolatba a kultúrával. Évről évre nőtt azoknak a száma, akik nem csupán passzív szemlélői, de aktív résztvevői is a kultúrának. A szocialista társadalom építése teremtette meg a feltételeit annak, hogy a dolgozók millióit kiragadják a több évszázados kulturális elmaradottságból. Míg 1913-ban, a cári rendszerben csupán 0,07, 1938-ban már 4,1 könyv jutott el lakosra. Óriási példányszámban jelentek meg Gorkij, Puskin, Csehov, Goethe, Cervantes és mások művei. A harmincas évek második felében az amatőr művészeti csoportok-1930-ban készült el az első traktor a sztálingrádi traktorgyárban ban már több mint 3 millió ember dolgozott. A forradalmat követő esztendőkben az országban lényegében ismeretlen volt a mozi. 1938-ban viszont már 28 500 volt a filmszínházak száma. A szocialista rendszer kedvezően megváltoztatta a nem orosz nemzetek életét is. 1936 decemberében összeült a szovjetek rendkívüli Vili. összoroszországi kongresszus, s jóváhagyta a Szovjetunió új, szocialista alkotmányát, amely rögzítette a szocializmus építésében elért eredményeket. A szovjet nép sikeres építő munkáját 1941-ben a fasiszta Németország agressziója szakítja félbe. A szocializmus építésében elért eredmények azonban jó alapot teremtettek az agresszió visszaveréséhez. A szovjet nép győztesként került ki a német fasizmussal szemben vívott háborúból. KÉRDÉSEK: 1. Mikor indították be az első ötéves tervet? 2. Mi a neve annak a Nobel-dijas szovjet írónak, aki a doni kozákok életéről írt világhírű regényt? 3. Nevezzen meg a Szovjetunióban élő legalább három olyan népcsoportot, amelyek a finnugor nyelvcsaládhoz tartoznak s így rokonai a magyaroknak. 9 A Vörös tér
