A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-06-18 / 24. szám
A szocialista törvényesség védelmében ■ / Lapunk múlt heti számában konkrét esetekkel illusztráltuk, hogy számos üzletben és szolgáltatási vagy vendéglátóipari üzemben — sajnos — gyakorta találkozni árdrágítással vagy a vásárló becsapásának egyéb módszerével. A Népi Ellenőrző Bizottság dolgozóinak s felügyelőinek érdekes észrevétele ezzel kapcsolatban, hogy a tetten ért „ügyeskedők“ szinte kivétel nélkül a vásárlók érdekeire hivatkoztak, mondván, a gyors és rugalmas kiszolgálás hevében véletlenül tévedtek, akaratlanul elszámolták magukat... Való igaz, tévedni emberi dolog! Ám mit szóljon az ember akkor, ha történetesen az ellenőr volt az üzletben tartózkodó egyetlen bevásárló, tehát nem volt senki, aki a sor végéről türelmetlenül sürgette volna az „akaratlanul“ saját javára tévedő elárusítót?... Ebből is látni, hogy a szemrebbenés nélküli, néhány fillérnyi árdrágítást számos kereskedelmi dolgozó úgymond sorozatosan alkalmazza. Mi tagadás, a kevésbé „ügyesek“ gyakran csodálkoznak azon, miképpen tudnak egyesek olyan fényűzően, nagylábon élni? Nos, a magyarázat egyszerű^ az apróban, de annál gyakrabban elkövetett árdrágítás vagy egyéb csalás eredményeképpen olyan bevételeik vannak, amilyenekről más ember talán nem is álmodik... És a recept is egyszerű: a fenyőpálinka vagy a sör akkor is ízletes marad, ha nem színig töltik a pohárban; másod- és harmadrangú áru elsőrendű áron is eladható; a narancs- és egyéb gyümölcslé felhígítható, a használt kávé újra forrázható avagy egyszerűen talpraesett fejszámolással csekély felárat kell számítani (afölött a vásárló általában puszta kézlegyintéssel napirendre tér), és akkor — az ügyeskedő szemlélete szerint — már csak türelem s kitartás kérdése, hogy a sorozatos csalás és sikkasztás mikorra kamatozik egy nagyobb összeg formájában?! Persze, az objektív valósághoz az is hozzátartozik, hogy efféle üzérkedés szerencse dolga is, mert ha az ellenőrök csaláson s a vásárló meglopásán érnek valakit, az nemcsak szigorú büntetéssel jár, hanem visszamenőleg is alaposan körmére néznek az illetőnek. Esetleges további anyagi visszaélések felfedése esetén a tegnap még kereskedelmi dolgozóból másnapra vádlott lesz, azaz élelmeskedése bírósági tárgyalással zárul. Bizonyításképpen néhány példa. § A Nyugat-szlovákiai Kerületi Bíróság március derekán tárgyalta Miroslav Sika, a melcicei JEDNOTA volt üzletvezető-helyettesének esetét, aki 1976 januárjától augusztusig a hordókban forgalmazott gyümölcslé árával üzérkedett. Pontosabban: literenként ötven fillérrel megdrágította ennek a népszerű üdítő italnak az árát és így röpke néhány hónap alatt közel 4000 koronányi „mellékes“ jövedelemre tett szert. A bratislavai fellebbviteli tárgyalás során teljes mértékben bebizonyosodott M. Sika bűnrészessége és a kerületi bíróság ezért jogerőre emelte az illetékes járásbíróság ítéletét, miszerint a vádlottat hathónapi börtönbüntetésre és pénzbírságra ítélte. E tanulságos eset annál szomorúbb, hogy a vádlott ezzel nemcsak önmagát károsította meg, hanem a családját is, hiszen Miroslav Sikát a börtönbüntetés hat hónapja alatt négy kiskorú gyermeke is hiányolja a családi körben. § Az esküvők, bankettek s hasonló események mindig örömet jelentenek minden családban. Örömet a családokban — és a vendéglátóipari dolgozók számára pedig könnyű csalási, pénzszerzési lehetőséget, hiszen ilyen ünnepélyes alkalmakkor nem szokás garasoskodni .. . Ebből az elvből indult ki Albert Psenka, a Trencianske Teplice-i Narcis-vendéglő vezetője és Dagmar Smatláková, az üzemvezető helyettese. Egy alkalmi leltárellenőrzés során kiderült, hogy ügyes bevételi és kiadási könyvvitellel egy korona híján kereken 80 000 korona értékben sikkasztottak különböző árut. És mivel evés közben jön meg az étvágy, hát vérszemet kaptak Mállóvá üzletvezető, aki a pénztárban felgyülemlett összegekből különböző tételeket kölcsönzött ismerőseinek, barátnőinek s persze önnönmagának is. A hiányzó készpénzt leltározási és könyvelési „cselfogásokkal“ igazolta és így kereken 45 000 koronával károsította meg a Csehszlovák Hangszerforgalmi Vállalatot. Ez az összeg azonban csak azokat a tételeket foglalja magában, amelyek már soha sem kerültek vissza az államkasszába. Mállóvá ugyanis nemcsak készpénzkölcsönöket nyújtott, hanem hitelre is árusított különböző hangszereket. Ilyen címen több mint 100 000 korona hiányt állapított meg nála az 1976 márciusában elrendelt szigorú ellenőrzés. Törvénybe ütköző cselekedeteinek és sorozatos anyagi visszaéléseinek „jutalmaképpen“ a bíróság ötesztendei szabadságvesztésre ítélte, szabadulása után pedig további öt esztendőre eltiltotta attól, hogy anyagilag felelős beosztásban dolgozzék és természetesen a 155 000 koronát meghaladó összkárt is meg kell térítenie. § Május derekán egy ritkán található jótét léleknek fellebbviteli BOLTOS relt. A tárgyaláson a tanúk népes sora vonult fel, s egyöntetűen bebizonyították a vádlott bűnösségét. A büntetőtanács nem tanúsított hasonló lágyszívűséget Jozef Kollárral szemben, akit egyesztendei feltételes szabadságvesztésre ítélt. Csupán néhány esetet soroltunk fel a sok közül, melyek mindegyikében a boltosok azaz a kereskedelmi dolgozók becsülete forgott kockán ... Tény, az üzletekben dolgozó vezetők és elárusítók többsége becsületes úton keresi meg kenyerét, sajnos azonban így is még sokan maradnak olyanok, akik különböző anyagi spekulációkkal, sikkasztással, leltármanipulációval, árdrágítással próbálnak meggazdagodni. Jogosan merül hát fel a kérdés: miként védekezhetnek a vásárlók az ilyen kereskedelmi alkalmazottakkal szemben? — Főképpen azzal, ha minden bevásárlásnál számlát kérünk az áruról, de azzal is, ha a negyven-ötven fillérnyi árkülönbözet fölött nem kézlegyintéssel térünk napirendre, hanem az általunk megállapított árkülönbözetet szigorúan visszaköveteljük — mondja a Népi Ellenőrző Bizottság kereskedelmi ügyekkel foglalkozó csoportvezetője. — Kevesen és hasonló módszerrel számlázták ki a Nárcisban rendezett esküvőket és banketteket is — bízva a megrendelők nagyvonalúságában. Ily módon, a különböző leltármachinációk mellé, további 28 650 koronát sikerült „összeügyeskedniük“. A korsó azonban addig jár a kútra, amíg eltörik ... Így volt ez Albert Páenka és Dagmar Smatláková esetében is, akiknek üzérkedésére fény derült. Bűnügyüket a Trenéíni Járásbíróság, másodfokon pedig a kerületi bíróság is tárgyalta és megerősítette az ítéletet: Psenkát háromévi, Smatlákovát pedig egyesztendei fegyházbüntetésre ítélte. § A topolcanyi hangszerüzlet bevételeit saját pénzeként kezelte Éva tárgyalása zajlott a bratislavai kerületi bíróságon. Jozef Kollár, a 214— 12-es számú pöstyéni eszpresszó vezetője ugyanis olyan messzire vitte a beosztottjai iránti népjóléti gondoskodást, hogy röpke fél esztendő alatt közel 10 000 korona értékben térítésmentesen — azaz ingyen — étkeztette az általa vezetett vendéglátóipari egységben munkatársait. Persze, nem csupán ebédek s egyéb meleg ételek tálalásáról volt szó, hanem a raktárban is amolyan törökgazdálkodás dúlt, ahonnan tulajdonképpen csak az nem emelt el semmit, aki nem akart... Jozef Kollár szokatlan jószívűségére az ellenőrzőszervek is felfigyeltek és a nyomozati eljárás során pontosan 9568 koronára rúgott az az összeg, amelyet a vádlott és a presszó többi alkalmazottja elfecséalkalmazzák a Panaszkonyvet és tapasztalataink szerint a megkárosítottak közül kevesen fordulnak észrevételeikkel a nemzeti bizottságok mellett működő Népi Ellenőrző Bizottságok illetékes szerveihez is. Saját „próbabevásárlásainkon“ kívül ez az egyik leghatékonyabb módszere a becstelenül kereskedő dolgozók tetten érésének és megbüntetésének. Gondolom, a Népi Ellenőrző Bizottság csoportvezetőjének szavai világosak: a CSKP XV. kongresszusának irányelve értelmében az alapvető életszükségleti cikkek kiskereskedelmi ára hazánkban stabil maradt és a jövőben is az marad. Ez az irányelv nemcsak a termelőüzemek és vállalatok számára kötelező, hanem a kereskedelemben dolgozók számára is. (-i)
