A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-18 / 24. szám

A CSEAAADOK XII. országos közgyűlésének A CSEMADOK munkájának to­vábbi nagy részét a népművészeti tevékenység tölti ki. Küldetésünknek tekintettük mindig és tekintjük ma is egyes ágazatainak művelését. Az adalékok számadataiból láthatjuk, hogy ma már sok százra tehető a rendszeresen működő népművészeti csoportok száma. Óriási fejlődésen mentek keresztül az utolsó öt év alatt. Lényegesen javult különösen az élcsoportok anyagi ellátottsága, művészi színvonala. Erről tanúskodnak körzeti, járási rendezvényeink s nem utolsósorban zselizi és gombaszögi országos ren­dezvényeink, melyeket ma már évente több mint százezer ember néz végig. Az eredmények arról tanús­kodnak, hogy népművészeti mozgal­munk jó irányban fejlődik, kellő érdeklődésnek vagyunk tanúi, mind a szereplők, mind a közönség részé­ről. Nézzük az egyes ágazatok ered­ményeit. Az elmúlt megbízatási időszakban sikerült aktivizálni a felnőtt ének­karokat. Ehhez nagymértékben hozzájárultak a Csehszlovákiai Ma­gyar Tanítók Központi Énekkarának sikeres szereplései, példamutatása. Tagjai közül negyvenen vezetnek iskolai vagy felnőtt énekkart. Műso­rát évente feljátssza a Csehszlovák Rádió. Az elmúlt években sikeresen szerepelt több külföldi versenyen és fesztiválon. A mozgalmat hatéko­nyan támogatja a minden harmadik évben megrendezett Kodály-napok és az azt megelőző járási, kerületi, illetve minősítési versenyek. Rendszeresítettük a munkásének­karok fesztiválját, amely szintén há­romévenként kerül megrendezésre. Ezek megrendezéséhez jelentős se­gítséget kaptunk a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsától, s megígérték, hogy a jövőben is támogatják ren­dezvényünket. A közeljövőben fel­hívással fordulunk járási bizottsá­gainkhoz és helyi szervezeteinkhez, munkásdalok gyűjtésére. A feladat sürgető, mivel ezek ismerői már idő­sek, ezért a gyűjtéshez kérjük a he­lyi szervezetek aktív segítségét. A jelenleg 213 működő éneklő cso­port és énekkar közül kiemelkedő eredményeket ért el például a zsérei, somorjai, dunaszerdahelyi, kassai, terebesi, szepsi, rimaszombati, dió­szegi és még sok további. Énekkaraink műsorpolitikáira jel­lemző a színes, műfajilag sokrétű repertoár. A hazaiak közül sokat énekelnek Németh-Samorinsky Ist­ván, Rajter Lajos, Szíjjártó Jenő, Schleicher László műveiből. A szlo­vák és cseh zeneszerzőket leginkább Schneider-Trnavsky, Suchon, Valaá­­tán, Ján Cikker, Andrej Oéenás, Oto Ferenczy, Zdenko Mikula, Smetana, Dvorák, Pícha, Dobiás művei kép­viselik. A magyar zeneszerzők közül Bartók, Kodály, Bárdos, Ádám, Hal­mos és Vass Lajos művei szerepel­nek a leggyakrabban. A szovjet zeneszerzőket Dunajevszkij, Soszta­­kovics, Fradiin, Tulikov, Csajkovsz­kij művei képviselik a leggyakrab­ban. Az énekkarok műsorán gyako­riak a régi munkásmozgalmi dalok is. Ebből a repertoárból is látható, hogy énekkaraink a művészi hatás mellett a nevelés kérdéseit is elsőd­legesnek tartják. A legtöbb énekkar a nyugat­szlovákiai kerületben működik, s ta­lán ebből adódik, a nagyon pozitív hozzáálláson kívül, hogy ebben a kerületben kapják a Kerületi Nép­művelési Központtól a legnagyobb segítséget. Ez minden második évben megrendezi a felnőtt kórusok feszti­válját, rendszeresítette a magyar karvezetők iskolázását. Gyengébb a gondoskodás a kelet-szlovákiai kerü­letben. Az énekkari mozgalom jó úton fejlődik. Erősödik, a jövőben is tá­mogatni, segíteni fogjuk tevékenysé­güket. A zenekari mozgalomban több problémával kell megküzdenünk. A hagyományos cigányzenekarok közreműködésének honorálása hova­tovább egyre nagyobb gondot okoz a növekvő számú tánccsoportoknál. Ez a gond azonban nemcsak a mi szervezetünket, hanem az egész nép­­művészeti mozgalmat sújtja. A gon­dok enyhítése lehetőségeinek kérdé­sére még visszatérek a táncmozga­lom értékelésénél. Sokkal jobb a helyzet a nagyon jól működő és egyre szaporodó cite­­razenekarainknál. Tagjai önfeláldo­­zóan, az amatőr mozgalomnak meg­felelően végzik tevékenységüket. Ügy gondoljuk, hogy ezekre a zenekarok­ra lehetne a jövőben számítani a táncmozgalom megsegítésénél. Ezzel a kérdéssel, lehetőséggel talán meg­érné a szakembereknek többet fog­lalkozni. A jövőben többet szeretnénk fog­A Duna utcai magyar iskola pionírjai üdvözlik a XII. országos közgyűlés küldötteit Prandl Sándor felvételei lalkozni az amatőr tánczenekarok kérdésével, mert a fiatalság körében jelentős a vonzóerejük és mozgal­munkban nagyon hatékonyan fel tudnánk használni tevékenységüket. Ennek érdekében átvettük a tánc­dalfesztivál szervezését, melyet ez évtől közösen rendezünk meg a Szo­cialista Ifjúsági Szövetséggel. A táncmozgalom területén az el­múlt időszak sikeresnek mondható. Mennyiségileg teljes mértékben elé­gedettek lehetünk. Elegendő tánc­csoportunk működik rendszeresen, állandó jelleggel. Csoportjaink minő­ségileg is sokat fejlődtek, erősödtek. Ezt a tényt bizonyítják járási és or­szágos rendezvényeink egyaránt. Sok gondot okoz több csoportunknál a működéshez szükséges feltételek megteremtése és állandó biztosítása. Az utóbbi években nagyon sokat javult az anyagi támogatás mind a Központi Bizottság, mind az SZSZK Kulturális Minisztériuma részéről, de e támogatás nagysága olyan, hogy egyelőre nem tudja kielégíteni az igényeket. Csoportjaink vezetőinek a jövőben nagyobb igyekezetei kell kifejteniük annak érdekében, hogy a földművesszövetkezetek mindenütt érezhetően segítsék az öntevékeny népművészeti mozgalmat. Nagyobb mértékben ki kell használni a szö­vetkezeti klubok nyújtotta lehetősé­geket, ezeken keresztül megteremt­hetők a további rendszeres, jó mű­ködés feltételei. Ezek biztosításában sokkal nagyobb szerepet kell játsza­nia a nemzeti bizottságoknak, me­lyek kötelessége minden tömegszer­vezet számára biztosítani a szüksé­ges alapfeltételeket. Meggyőződé­sünk, hogy ez a legtöbb helyen már így is van. Reméljük, hogy ennek hiánya sem fogja akadályozni a jól végzett munkát. Ma már minden járásunkban, a nyitrain és nagykürtösin kívül, működik egy-két éltáncegyüttes. Működésükkel példát mutatnak a többi csoportnak. Együtteseink mű­sorpolitikáját központilag irányítjuk, miáltal konkrét és pozitív hatást gyakorlunk a mozgalom tartalmi szintjére. Minden évben az élcsopor­tok tevékenységére építve készítjük elő és rendezzük meg az Országos Népművészeti Fesztiválunkat Zseli­­zen. Ezek műsorát 80 százalékban népi hagyományok, néptánc, népdal, — szokások képezik, feldolgozásuk is a hazai alkotók munkája. Egy-egy új kompozíciónál ma már igyeksze­nek a zenei és a népviseleti hűséget is betartani. A táncmozgalom vezetői központi szinten már megkapják a szükséges képzést és továbbképzést, de nem mondhatjuk ezt el minden járási szintű iskolázásról és képzésről. Mindezek színvonala igen ingadozó és nélkülözi a rendszerességet. A jö­vőben nagyobb hangsúlyt kell he­lyezni a központi, hosszútávú iskolá­zás hallgatóinak kiválasztására, hogy azok a tanfolyam elvégzése után kamatoztassák is a megszerzett tu­dásukat. Nagyon hatékony munkát végez a központi tanácsadó testület, a tánc­csoportvezetők és koreográfusok klubja, melyek keretei biztosítják szakmái fejlődésüket. Táncmozgalmunkban nagyon fon­tos szerepet játszik népművészeti együttesünk, a Szőttes. Tiszta, nép­táncon alapuló repertoárja helyes A küldöttek egy csoportja A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának hangversenye utat mutat a többi tánccsoportnak. Működésüket a jövőben is igen ha­tékonyan kívánjuk támogatni. A csoportok műsoralapanyaggal való ellátása érdekében néprajzi gyűjtéseket végzünk. A gyűjtésnél a néptánchagyományok, dallam- és népviseletanyag feltárására szorítko­zunk. A mi gyűjtésünk csupán alka­lomszerű, és azért úgy gondoljuk, hogy az erre hivatott tudományos szervek intézményessé tehetnék már 6

Next

/
Thumbnails
Contents