A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-06-18 / 24. szám
Következő számunk tartalmából: Mács József: JÖ NAPOT, ÚJ VILÁG! Sági Tóth Tibor: ELSŐS GIMNAZISTÁK Lacza Tihamér: EGY FOLYÓ PANASZA Prózaíróink arcképcsarnoka: ORBÓDY KATALIN A Hét versenye: A NAGY OKTÓBER ÉS A VILÁG Címlapunkon Kovács Ferenc mérnök, a szögyéni szövetkezet elnöke — LOVICSEK BÉLA felvétele, a 24. oldalon PRANDL SÁNDOR felvételei > A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 328-64. Grafikai szerkesztő. Král Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedíció tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne n. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. r •• NAGYRA ÉRTÉKELJÜK MAGYAR NEMZETISÉGŰ MIROSLAV VÁLEK BESZÉDE A CSEMADOK XII. ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉSÉN Tisztelt Elvtársak! Őszintén örülök annak, hogy tolmácsolhatom Önöknek, a CSEMADOK XII. országos közgyűlése küldötteinek és más résztvevőinek Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának forró és szívélyes üdvözletét. A CSEMADOK pártunk vezetésével jelentős munkát végzett a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítése, a magyar nemzetiségű dolgozóknak a csehszlovák szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében való nevelése terén. Ezt az érdemdús munkájukat tavaly nagyra értékelte Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa is. A CSEMADOK mostani közgyűlése rendkívül fontos időszakban tanácskozik. Életünk valamennyi szakaszán sikeresen teljesítjük a CSKP XV. kongresszusának határozatait, a hatodik ötéves tervidőszak feladatait, és a többi szocialista országgal, valamint a világ valamennyi haladó népével együtt készülünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme a legfőbb politikai feltételt jelentette az alapvető társadalmi és gazdasági változásokhoz, a lenini nemzetiségi politika megvalósításához. Lenin alkotó módon fejlesztette tovább Marx és Engels eszméit, megteremtette a kommunista párt nemzetiségi politikájának elveit, egységes rendszerét, megmutatta a nemzetiségi kérdés helyét és szerepét a világ forradalmi átalakításában, s egyúttal alárendeltségét is a munkásság osztályharcának és a szocializmus érdekeinek. Pártunk lenini nemzetiségi politikája Kommunista pártunk megalakulása óta a többnemzetiségű állam körülményei között, a lenini tanítást érvényesítve, nagy gondot fordít a nemzetiségi kérdés marxista-leninista megoldására. Pártunk mindig aktívan szállt síkra munkásosztályunk internacionalista egységéért, nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül. Ezt a sokoldalú gondoskodást igazolják azok az intézkedések, melyek arra irányulnak, hogy hazánk magyar, ukrán, lengyel és más nemzetiségű lakossága minden szempontból egyenjogú legyen, s a nemzetiségek által lakott területek politikai, gazdasági és kulturális fejlődését biztosítsuk, így szolgáljuk nemzeteink és nemzetiségeink természetes közeledésének, valamint a csehszlovák szocialista hazafiság további megszilárdításának nemes ügyét. Eredményeink alapján a CSKP XV. kongresszusa jogosan állapíthatta meg, hogy a csehek és a szlovákok, valamint hazánk nemzetiségei között kialakult internacionalista testvériség munkásmozgalmunk legjelentősebb történelmi vívmányai közé tartozik. Az eddig elért szintből kiindulva továbbra is megteremtünk minden feltételt szocialista nemzeteink és nemzetiségeink további fejlődéséhez, haladó hagyományaink ápolásához és nemzeti kultúrájuk fejlesztéséhez, s így akarjuk erősíteni nemzeteink és nemzetiségeink egységét, növelni a Csehszlovák Szocialista Köztársaság erejét. A Győzelmes Február történelmi jelentősége Azért, hogy országunk valóban minden dolgozónk hazájává váljék, a felszabadulás után harcot kellett vívnunk a burzsoázia reakciós erőivel. 1948 Győzelmes Februárja lehetővé tette, hogy felszámoljuk a kizsákmányolást, megnyitotta az utat a szocialista átalakuláshoz és a nemzetiségi egyenjogúság megteremtéséhez. Nemzetek és nemzetiségek valódi egyenjogúságát csupán a lenini elvek alapján a sokoldalú szocialista fejlődés megteremtésével lehet biztosítani. Csehszlovákia Kommunista Pártja ezen az úton vezetett bennünket. Mai életünk igazolja, hogy ez az út helyes volt, és eredményes. A felszabadulás után, a CSKP lenini nemzetiségi politikájának eredményeképpen Szlovákia az elmaradott országrészből a Csehszlovák Szocialista Köztársaság iparilag, mezőgazdaságilag fejlett, magas életszínvonallal rendelkező részévé vált. Új üzemek, városok épültek, új szocialista Szlovákia további felvirágoztatásáért munkálkodunk. Szlovákia gazdasága — a csehszlovák gazdaság szerves részeként — eddig soha nem tapasztalt ütemben fejlődik. A Szlovák Szocialista Köztársaság ipari termelése 1976-ban 33-szor nagyobb volt mint 1938-ban. Ma Szlovákiában egy hónap alatt többet termelünk, mint az egész csehszlovák ipar 1938-ban egy év során. A gazdasági változások a szociális és az osztályszerkezetet is befolyásolták. Nagy mértékben növekedett a munkásosztály tagjainak létszáma, új, szocialista értelmiség nőtt fel. A gazdasági előrehaladással párhuzamosan fejlődik kultúránk, oktatásügyünk, tudományunk, művészetünk és irodalmunk. Sikereinket határainkon túl is elismerik. Elért eredményeinkben a esetieken és a szlovákokon kívül jelentős érdemeket szereztek magyar és ukrán nemzetiségű dolgozóink is. Dél- és Kelet-Szlovákia sokoldalú fejlődése Dél- és Kelet-Szlovákia dolgozói nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül kitartó, szorgalmas munkával nagy részt vállaltak szocialista iparunk, nagyüzemi mezőgazdaságunk, tudományos és kulturális életünk megteremtésében, szüntelen fejlesztésében. Az új élet megteremtésében, építőiparunk, gazdaságunk, mezőgazdaságunk, kulturális és tudományos életünk korszerűsítésével kiváló dolgozók között Szlovákiában szép számmal találhatunk magyar nemzetiségűeket is. Büszkék vagyunk arra, hogy a magyar nemzetiségű dolgozók munkájáról elismeréssel beszélnek Prágában, Bratislavában, Ostrava vidékén és máshol és arra is, hogy a Szocialista Munka Hősei között találjuk Fekete elvtársat, a Munkaérdemrend viselői között pedig Renczés elvtársat és másokat. Magyar nemzetiségű dolgozóink jó munkát végeznek a Szövetségi Gyűlésben, a Szlovák Nemzeti Tanácsban. Számos magyar nemzetiségű mérnök, mezőgazdasági szakember, orvos, pedagógus országos méretben is figyelemre méltó eredményeket ér el. Ez a testvériség, amely a fasizmus elleni harcban született, ez az egység, ami a szocializmus építésében edződött, hatalmas erő, fejlődésünknek, a CSKP XV. kongresszusa határozatai sikeres teljesítésének reális alapja. Ezért arra kérem önöket, a küldötteket, a szövetség aktivistáit, és tisztvégviseJőit, hogy továbbra is segítsenek bennünket állampolgáraink céltudatos nevelésében a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében. Ezeket az elveket pártunk és munkásmozgalmunk hagyományaihoz híven továbbra is következetesen érvényesítjük munkánkban. Tovább fejlesszük nemzeteink és nemzetiségeink testvéri együttélésének feltételeit, megfelelő körülményeket teremtünk a teljes egyenjogúságukhoz és gátat vetünk a nacionalizmus és a sovinizmus legapróbb megnyilvánulásának is. Úgy fogunk dolgozni, hogy a legkisebb ok sem létezzen a nemzeti előítéletek konzerválásához. Nemzetiségi politikánk legfontosabb eredményei közé tartozik a- nemzetiségek által lakott területek gazdasági fejlődése. Nagyszabású iparosítási tervünk keretében megoldottuk a magyar nemzetiségek által lakott járások égető szociális és gazdasági problémáit, felszámoltuk a múlt egyik bűnét, az ipari elmaradottságot. A CSKP következetes és reális politikájának eredményeképpen 1969 áprilisától Dél-Szlovókia üzemei mellé új, korszerű létesítmények kerültek, mint a tornai (Túrna nad Bodvou) Cementgyár, a vajáni (Vojany) II. Hőerőmű, a nagykürtösi (Vel'ky Krtís) LIAZ, az újjáépített füleki (Fifakovo) Kovosmalt. Befejeződött a Dél-szlovákiai Papír és Cellulóz-művek, a vágsellyei (Sal'a) Duslo, a gútai (Kolárovo) Vágmenti Gépgyár, a komáromi (Komárno) cipőgyár, továbbá a rimaszombati (Rimavská Sobota), a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és az érsekújvári (Nővé Zámky) húskombinát építése. A hatodik ötéves tervben textilgyárakat építünk Rozsnyón (Rozna.va) és Kassán (Kosice). Nagyszabású beruházásokat hajtunk végre Rimaszombatban és Dunaszerdahelyen, s befejezzük a királyhetmeci (Královsky Chlmec) 2
