A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-06-04 / 22. szám
ü SZOCIALISTA TÖRVÉNYESSÉG VÉDELMÉBEN • • • A napilapok rövidhírei és pontos statisztikai adatok tanúsítják, hogy nemzetgazdaságunknak évről évre komoly károkat okoznak a különböző tűzesetek és súlyos kimenetelű üzemi balesetek. Kisebb és nagyobb ipari vállalatokban, mezőgazdasági üzemekben vagy földművesszövetkezetek termőterületein egyaránt fölüti fejét a „vörös kakas“ és olykor több százezer koronás értékek válnak percek alatt a lángok martalékává! Egy-egy tűzeset keletkezésének okát nyomozva a tűzoltalmi és rendőrségi szakértők — általában — a tűzvédelmi előírások durva megsértésére, nyílt láng tiltott használatára vagy különböző gépi berendezések javítatlanul hagyott műszaki hibáinak „bosszújára“ bukkannak... És itt, ilyen esetben már a törvénynek is közbe kell „szólnia“, azaz a vizsgálat befejeztével — indokolt esetben — az ügyészségek bírósági eljárást indítanak a könnyelműségből, nemtörődömségből keletkezett tűzvészért felelős személyek ellen. Nyilvánvaló hát, hogy a tűzoltalom nemcsak társadalmi és anyagi következményeiben, hanem jogi vonatkozásaiban is közérdekű probléma, ezért joggal szólunk róla a szocialista törvényesség következetes védelmét célzó sorozatunkban is. §§§ A Legfelsőbb Bíróság tárgyalótermei tulajdonképpen semmiben sem különböznek a járási vagy kerületi bíróságok hasonló helyiségeitől. Legföljebb csak komolyságukban másak valamivel, mert az itt születő döntések és ítéletek már végérvényesek, nem lehet ellenük már újabb fellebbezést benyújtani... ... A vádlottak padján egy harmincöt év körüli férfi ül. Felelőtlenségével egy komoly következménykárral járó tűzesetet okozott s legfelsőbb szinten most ítélkezik vétkességének mértéke fölött a bíróság. Néhány sorral hátrább a hozzátartozói: felesége és szülei ülnek. Feleségének tekintetén látszik, szeretné, ha mindez soha meg nem történt valóság vagy csupán rossz álom lenne ... Férje azonban beismeri bűnösségét és a beismerő vallomás minden egyes mondata után csak fokozódik az aggódó feleség fájdalma. Aztán a tanúk: a vádlott munkatársai, majd az ügyész és az ügyvéd kapnak szót. Az ügyész a tűzvész okozta magas következménykárra hívja föl a tanács figyelmét és arra is rámutat, hogy a tűz kiütésének egyetlen oka a vádlott könnyelműsége és a tűzoltalmi előírások megkerülése volt. Az ügyész a kerületi bíróságon született döntés megerősítését kéri és indoklásában védencének büntetlen előéletére, rendezett családi körülményeire és eddig végzett munkájának jó eredményeire utal. Az utolsó szó jogán a vádlott szólhat: — Beismerem könnyelműségemet... a tűz elsősorban az én hibámból üthetett ki... — Szavaiban az őszinte sajnálat is ott érződik, de kimondani már nem tudja, mert felindultságában torkára fagy a szó ... A tanács ítélethozatalra vonul vissza. Röviddel később feloldódik a feszült várakozás: a büntetőtanács elnöke ítéletet hirdet. Megszigorítja a kerületi bíróság döntését és a vádlottat komoly pénzbírsággal s 18 hónapi feltételes szabadságvesztéssel sújtja. §§§ A nap utolsó tárgyalása volt ez, úgyhogy a terem és a folyosó is pillanatok alatt kiürül. Jó alkalom ez arra, hogy a riporter rövid beszélgetésre kérje JUDr. Miloslav Jakä í k elvtársat, az SZSZK Legfelsőbb Ügyészségének tűzesetekkel és súlyos üzemi balesetekkel foglalkozó dolgozóját. — Köztudomású, hogy a tűzkárok jelentős tehertételt jelentenek a nemzetgazdaság számára. Elöljáróban ezért a tavaly keletkezett tűzvészek számáról és a lángok martalékává lett anyagi értékek magasságáról kérnénk tájékoztatást. — Szlovákiában 1976-ban összesen 1736 alkalommal ütött ki tűz, melyek során 58 ember vesztette életét és 182 személy szenvedett súlyosabb sérüléseket. A közvetlen anyagi kár 133 millió korona, a következménykárok pedig meghaladják a százmillió koronát! Sajnos, naponta átla— Aggasztó jelenség, hogy a tűzkárok kétharmada társadalmi tulajdont érint. Egyben azonban válasz is a feltett kérdésre. A tűzoltalmi szakemberek és az ügyészségek közös tapasztalata ugyanis, hogy a tűzkárok túlnyomó többségét az emberek könnyelműsége, nemtörődömsége okozta. Sajnos, különösen éppen ott gyakoriak a szabálysértések, ahol épp fordítva: a legnagyobb óvatosságra és a tűzoltalmi előírások legszigorúbb betartására lenne szükség. Tapasztalataink szerint gyakorta a vezető beosztású dolgozók sem szentelnek kellő figyelmet a tűzvédelem kérdéseinek, pedig ez a szocialista társadalmi tulajdon kárára elkövetett törvénysértésnek; a szocialista törvényesség s a gazdasági fegyelem ellen elkövetett vétségnek számít! Az alkalmi ellenőrzések során és a bírósági tárgyalótermekben végződő esetek alapján gyakran tapasztaljuk, hogy a vezető dolgozók nem szentelnek kellő figyelmet a tűzvédelem kérdéseinek és az ezzel kapcsolatos iskolázások vagy a tűzoltalmi szabágosan öt alkalommal ütött ki tűz valahol, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy minden ötödik órában riadóztatni kellett a tűzoltóságot. Az előfordult tűzvészek hetven százaléka állami és szövetkezeti vagyont, harminc százaléka pedig személyi vagyont sújtott. Gondolom, valóban figyelmeztető számok, elgondolkoztató adatok ezek ... — A fentiek alapján merül fel a kérdés: mi okozza a tűzeseteknek ilyen gyakori előfordulását? lyok ellenőrzése számos üzemben formális kötelességteljesítéssé laposodik. Sajnos, jelentős ipari vállalatokban s mezőgazdasági üzemekben is előfordul, hogy a tűzoltalmi biztos munkakörét olyan személyekre bízzák, akiknek nincs kellő gyakorlatuk és felkészültségük ehhez a feladathoz. Gondolom, hogy az elmondottak alapján már mindenki előtt nyilvánvaló: ügyészségeink az utóbbi időben miért szigorították meg olyan jelentősen az előfordult tűzesetekkel kapcsolatos bírósági eljárásokat és a megelőző jellegű tűzoltalmi ellenőrzéseket. — Miben határozhatná meg konkréten az ügyészségek feladatát a tűzkárok és a súlyos üzemi balesetek elleni harcban? — Utaltam már arra, hogy elsődleges szándékunk a megelőzés. Ennek érdekében kerületi és járási ügyészségeink dolgozói, az SZSZK Legfelsőbb Ügyészségének irányításával, nagyon széleskörű propagandatevékenységet fejt ki. Törekvéseink első eredményének tekintjük, hogy tavaly 14 millió koronával kevesebb anyagi kár keletkezett az előfordult tűzesetek során. Persze, ha már megtörtént a baj, akkor a tűzoltalmi szakemberek, a nyomozószervek és az ügyészségek közös feladata megállapítani: miként történhetett és névlegesen ki felelős azért, hogy százezres vagy milliós értékek hamvadtak el a lángokban. Ugyancsak az ügyészség jogkörébe tartozik a bűnvádi eljárás megindítása, melynek során a felelős személy szigorú megbüntetését szorgalmazzuk. Ezeken a bírósági tárgyalásokon derül fény arra, hogy a tűzvészek és a súlyos üzemi balesetek döntő többségének oka figyelmetlenség, könnyelműség és a szocialista törvényesség erre vonatkozó szabályainak sorozatos megsértése. — Beszélgetésünk illusztrálásaképpen említhetne néhány példát is? — Természetesen. Tavaly januárban tűz ütött ki a farkasdi efsz mezőgazdasági gépjárműveket karbantartó épületében. A másfél millió korona kárt jelentő tűzvészt egy meghibásodott s pusztán nemtörődömségből javítatlanul hagyott hővezető agregát okozta. Egy hónappal később tűz ütött ki például a bratislavai Pravda Nyomdaipari Vállalatban. A hatszázezer korona kárt okozó tűzvészt egy félredobott, füstölgő cigarettavég okozta. A könnyelműség iskolapéldája történt 1975 októberében a Záhorská Ves-i földművesszövetkezetben. Az efsz segédüzemének asztalosműhelyében átépítési munkálatok folytak s többek között egy új kéményt is építettek. A kőművesek egyike, pusztán felelőtlenségből, a kémény falába a tetőgerenda egy részét is befalazta! Néhány nappal később, a fűtés megkezdése után, a kéménybe ágyazott fagerenda tüzet fogott és az egész asztalosműhely a lángok martalékává vált. És folytathatom a sort: tavaly októberben egy felügyelet nélkül hagyott villanyfőző lángba borította a Jednota Fogyasztási Szövetkezet krupinai vendéglátóipari egységét, a közvetlen kár több mint félmillió koronára rúgott... s még tucatjával sorolhatnám tovább az esetek felsorolását. — Beszélgetésünk befejezéseképpen mire intené, figyelmeztetné olvasóinkat? — Óvatosságra! És arra, hogy nemcsak a tudatos, szándékosan cselekvő gyújtogató kerül bíróságra, hanem mindenki, aki könnyelműsége révén tűzvészt okozott. Bíróságaink pedig a szocialista törvényesség megszilárdítása érdekében egyre nagyobb szigorral járnak el a tűzoltalmi szabályok megsértőivel szemben. §§§ Lehetséges, hogy valaki a fenti nyilatkozatot sem tartja többre érdemesnek egy kézlegyintésnél... Hadd figyelmeztessek azonban arra, hogy nemcsak a nyílt láng használata, a tilos helyen való dohányzás vagy a tűzoltalmi szabályok fitymáló lekicsinylése, de az ilyen kézlegyintés is játék a tűzzel... 17 Foto: Kontár Gyula
