A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-05-28 / 21. szám
ESŐBEN Fényes felületű ballon anyagból készült mindkét kabát. A nyers színű szabásvonalát keskeny paszpól és egysoros tűzés díszíti. A barna kabáton foltzsebek és visszahajtott vállpánt. Két csinos esőkabát. A pirosdrapp és zöld kockás trencskó fazonú. A másik fényes felületű, vízlepergető anyagból készült nagy rátűzött zsebekkel. A színe: vörösesbarna. Vidámság, fantázia jellemzi az 1977-es esernyődivatot. Impregnált, egyszínű vásznak, apró virágok, naiv virágminták, széles bordűrök, falusi motívumok díszítik. FORTÉLYOK • A sült húst megdarálva vagy apróra vágva tölteléknek használhatjuk burgonyába, gombába, paradicsomba vagy más zöldfélébe, tölthetünk vele palacsintát, de igen jó a különböző rakott ételekhez is. • A főtt húst ugyancsak felhasználhatjuk töltelékekhez, de készíthetünk belőle pástétomot, vagy különböző ízesítéssel friss, önálló ételt, esetleg főzelékre feltétet. Fontos, hogy erőteljesebben ízesítsük, mint a nyers húsból készülteket. • A pörkölt húsát apróra vágva vagy darálva tegyük rakott kelbe, rakott káposztába, palacsinta töltelékébe vagy húsos tésztára. A zsírját — tejföllel elkeverve — öntsük az ételre. • A maradék párolt rizst töltelékhez rakott ételekhez használjuk el, de levesbetétnek, vagy rizsgombócnak is megfelel. • A héjában főtt burgonyát használhatjuk fel a legjobban: például rakott és töltött burgonyának, köretnek, salátának. Burgonyapüréből levest, tojással, liszttel elkeverve krokettet, gombócot, pogácsát készíthetünk. Tört burgonyából tojással elkeverve, bundázva főzelékre feltétet süthetünk. • Ha füstölt húst, csülköt főzünk, a levét hűtsük le, a tetejére feljövő zsírt szűrőkanállal szedjük le és süssük ki. Rántás készítéséhez jól felhasználhatjuk. T PULÓVER Szükséges: 30 dkg különböző színű pamut fonal (egyből-egyből legalább 3 dkg) és hármas kötőtű. Munkamenet: Lustakötéssel 54 négyzetet készítünk. 18 szemre kezdjük a munkát és 27 sort kötünk. Összeállítás: A kép szerint Patent: Egy sima, egy fordított. Az elejére és a hátára külön-külön 68 szemre kezdjük és 14 sor után befejezzük. Az ujjara 43 szemre kezdjük és 12 sor után fejezzük be. A nyak körül 100 szemet szedünk a tűre és 5 sor magasságig folytatjuk a munkát. Mielőtt az oldalait összevarrnánk illesszük helyükre a hónalj négyzeteket, öt szál fonalból csavarjunk kötőt, ezt fűzzük a nyakszegély utolsó sorába. KERTÉSZETI TANÁCSADÓ A júniusi hónap utolsó harmadában kezdődik a nyár. Ennek ellenére a kertekben a nyár már jóval előbb jelentkezik. Általában júniusban magasabb a hőmérséklet, ezért a kertészek egyik legfontosabb feladata a föld állandó porhanyósításával megőrizni a föld nedvességét. A júniusi hónapban szükséges kiadósán öntözni. Az öntözést különösen megkívánja a paprika, de ne feledkezzünk meg a zöldségről sem, habár a sárgarépa és a petrezselyem ebben az időszakban is hosszabb ideig kibírja öntözés nélkül. Júniusban ültessük a zellert, ajánlatos a kiültetés előtt a zellerpalánták gyökereit felében levágni, mert ha az egész gyökérzetet meghagyjuk, úgy a zeller kicsire nő meg. Későbbi időben is a zeller felső gyökereit eltávolítjuk. Az ősszel ültetett fokhagyma levelei már júniusban sárgulni kezdenek, ami azt jelenti, hogy a fokhagymát ki lehet szedni. Szedés után felfonva hűvös helyen szárítjuk. Ha szép, nagy karfiolt akarunk termeszteni, ne feledjük el védeni a karfiol rózsáját a napsütéstől, amit úgy érünk el, hogy leveleivel lekötjük. A gyümölcsösben fokozottan szükséges az öntözés, mert á nagy meleg fokozza a nedvesség párolgását. Különös gondot kell fordítani a tavasszal ültetett gyümölcsfák öntözésére. A nagyobb szárazság esetében fennáll a veszély, hogy az összes gyümölcs lehullik, ezért a termőfákat alaposan öntözzük és szárazság esetén a júniusi hónapban 80—100 liter vizet öntünk egy-egy fára. A júniusi hónapban érik a cseresznye és a földieper. Ezek termését aszerint szüreteljük, hogy mire akarjuk használni. Ajánlatos a szüretelést korán reggel végezni. Különleges figyelmet szentelünk a szőlők védelmének, a peronoszpóra elleni permetezésen kívül Sulikollal, Novozirral, Kuprikollal vagy bordói keverttel permetezünk. Ugyancsak ajánlatos a gyümölcsfákat 0,2 %-os Foszfotion 50-al permetezni. CSALÁD és nevelés A SZABAD IDŐ HELYES ELTÖLTÉSE A szabad idő világszerte égető kérdés városi és vidéki viszonylatban egyaránt. A legkülönbözőbb tudományágak kutatói foglalkoznak vele a Szovjetuniótól Amerikáig. Több tudós vallja, hogy a XX. század egyik legfontosabb problémája a szabad idő kérdése. Megdöbbentő adatokat olvashatunk egyes szociológiai felmérések elemzése alapján, hány ember nem tudja szabad idejét helyesen eltölteni. Alkoholizmus, lélektelen, elfecsérelt időtöltés a perifériákon, céltalanság, tehetetlen egyoldalúság — ezek a legáltalánosabb kutatási eredmények Nyugaton, sajnos, nálunk sem ismeretlen valamennyi ma még. Mindez arra utal, hogy a szabad idő helyes felhasználására való nevelés az ifjúság viszonylatában különösen fontos. A szabad időről csupán a munkával és egyéb elkötelezettséggel kapcsolatban lehet beszélni. Felfogható mint időkeret, amely a munkán és a létfenntartással járó természetes szükségletek (alvás, étkezés, tisztálkodás) kielégítésén és egyéb rendszeres elkötelezettségen kívül az egyén rendelkezésére áll. Felfogható mint szabadon választott időtöltés (pihenésre, szórakozásra, önként vállalt művelődésre, társadalmi munkára vagy valamilyen sajátos kedvtelésre, sportra fordított idő). Nem könnyű meghatározni a gyermeki szabad idő fogalmát. Minthogy a gyermek fő feladata 6 éves korától a tanulás, ez pedig komoly munka, a gyermek szabad idejéről a beiskolázástól kezdve beszélhetünk. Általában azt az időt minősítjük szabadnak, ami az órarendszerű iskolai oktatáson és ezzel szoros kapcsolatban az otthoni (napközi otthoni, internátusi) tanuláson, házi feladat végzésén kívül van, s amit passzív pihenésre (alvás, heverés) és aktív pihenésre (kulturált szórakozás) tagolhatunk. Persze, ez a megjelölés tartalmi jegyeiben nem fedi teljesen a valóságot, mert van ugyan önként vállalt szakkör, sportkör, pionírfoglalkozás, de ezeken van kötelező megjelenés és kötelező foglalkozás. Ezenkívül van kötelező olvasás, kötelező kirándulás, társadalmi munka, egy sereg mindennapi kötelességszerűen végzendő házi munka, bevásárlás. Ugyanakkor egy sereg nem kötelező foglalkozás, mint a tv-nézés, rádióhallgatás, olvasás, valamely tantárggyal kapcsolatos „hobby“szerű foglalkozás nemcsak szórakozás, de egyben tanulás is. Hogy valami tehát munka-e vagy szórakozás, a belső állapottól, beállítottságtól függ, szubjektív megítélés tárgya. Az iskolai munka és a szabad idő tehát egymással nagyon szorosan összefüggő fogalmak, mert a tanuló személyiségének a fejlesztését szolgálják. A szabad időben kifejtett foglalkozások csak akkor szolgálják a személyiség harmonikus fejlődését, ha összhangban vannak az iskolai nevelői tendenciákkal és ráhatásokkal, erősítik, elmélyítik, gazdagítják azokat. Az iskolásgyermeknek óriási a mozgásszükséglete. Ezt nem tudja kielégíteni sem a heti kétórai testneveléssel, sem a tanulás közti nyargalásokkal. A mozgásos, sportszerű játékok, az egymás közti versengések fejlesztik a gyermek izmait alkalmazkodó képességét, ezért olyan fontos, hogy társadalmunk játékteret és játékfelszerelést biztosít a gyermekek szabadban végzett mozgástevékenységére (főképp a nagyvárosokban). A személyiség jó tulajdonságait alakítja, fejleszti és gazdagítja minden olyan kedvtelés is, amely a gyermek intellektuális szükségleteit, természetes kíváncsiságát, az iskolában megalapozott érdeklődését elégíti ki, mint a barkácsolás, gyűjtés és rendszerezés, kísérletezgetés s a művészkedő hajlamok kielégítését szolgáló tevékenységek. Ezek a szabadidőfelhasználási módok szerencsésen kiegészítik az iskolai foglalkozásokat, s olyan szükségleteket, érdeklődést, igényt elégítenek ki, amelyeket egyfelől az iskola nem tud kielégíteni, másfelől amelyek egyrangúan biztosítják a testi-szellemi fejlődést. Hiszen az iskola nem lehet képes és nem is hivatott minden egyéni érdeklődést és sokféle magasabb fokú teljesítményt (hobbyt) kielégíteni. A fentiekből kitűnik, hogy nem kívánatos a szabad időnek haszontalan semmittevéssel, szöszmötöléssel, káros tevékenységgel való eltöltése éppúgy, mint az egyoldalú, kimerítő szabadidő-foglalkozás sem. A szabad idei tevékenységek irányításában a család szerepe vitathatatlan. A család anyagi helyzete, kulturális viszonyai, bekapcsolódása a közügyekbe, a szülő személyes példája mintegy modellt képez a gyermek számára, s ennek alapján alakul ki benne az értékskála: hogyan is a legajánlatosabb eltölteni a szabad időt. Dr. SZEBERÉNYI JUDIT 21
