A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1977-05-28 / 21. szám

ESŐBEN Fényes felületű ballon anyagból készült mindkét kabát. A nyers színű szabás­vonalát keskeny paszpól és egysoros tűzés díszíti. A barna kabáton foltzsebek és visszahajtott vállpánt. Két csinos esőkabát. A piros­drapp és zöld kockás trencskó fazonú. A másik fényes felületű, vízlepergető anyagból készült nagy rátűzött zsebekkel. A szí­ne: vörösesbarna. Vidámság, fantázia jellemzi az 1977-es esernyődivatot. Impreg­nált, egyszínű vásznak, apró virágok, naiv virágminták, szé­les bordűrök, falusi motívumok díszítik. FORTÉLYOK • A sült húst megdarálva vagy apróra vág­va tölteléknek használhatjuk burgonyába, gom­bába, paradicsomba vagy más zöldfélébe, tölthetünk vele palacsintát, de igen jó a kü­lönböző rakott ételekhez is. • A főtt húst ugyancsak felhasználhatjuk töltelékekhez, de készíthetünk belőle pástéto­mot, vagy különböző ízesítéssel friss, önálló ételt, esetleg főzelékre feltétet. Fontos, hogy erőteljesebben ízesítsük, mint a nyers húsból készülteket. • A pörkölt húsát apróra vágva vagy da­rálva tegyük rakott kelbe, rakott káposztába, palacsinta töltelékébe vagy húsos tésztára. A zsírját — tejföllel elkeverve — öntsük az ételre. • A maradék párolt rizst töltelékhez rakott ételekhez használjuk el, de levesbetétnek, vagy rizsgombócnak is megfelel. • A héjában főtt burgonyát használhatjuk fel a legjobban: például rakott és töltött bur­gonyának, köretnek, salátának. Burgonyapüré­ből levest, tojással, liszttel elkeverve krokettet, gombócot, pogácsát készíthetünk. Tört burgo­nyából tojással elkeverve, bundázva főzelékre feltétet süthetünk. • Ha füstölt húst, csülköt főzünk, a levét hűtsük le, a tetejére feljövő zsírt szűrőkanállal szedjük le és süssük ki. Rántás készítéséhez jól felhasználhatjuk. T PULÓVER Szükséges: 30 dkg külön­böző színű pamut fonal (egyből-egyből legalább 3 dkg) és hármas kötőtű. Munkamenet: Lustakötés­sel 54 négyzetet készítünk. 18 szemre kezdjük a mun­kát és 27 sort kötünk. Összeállítás: A kép szerint Patent: Egy sima, egy for­dított. Az elejére és a há­tára külön-külön 68 szem­re kezdjük és 14 sor után befejezzük. Az ujjara 43 szemre kezdjük és 12 sor után fejezzük be. A nyak körül 100 szemet szedünk a tűre és 5 sor magassá­gig folytatjuk a munkát. Mielőtt az oldalait össze­varrnánk illesszük helyükre a hónalj négyzeteket, öt szál fonalból csavarjunk kötőt, ezt fűzzük a nyak­szegély utolsó sorába. KERTÉSZETI TANÁCSADÓ A júniusi hónap utolsó harmadában kezdődik a nyár. Ennek ellenére a kertekben a nyár már jóval előbb jelentkezik. Általában júniusban ma­gasabb a hőmérséklet, ezért a kertészek egyik legfontosabb feladata a föld állandó porhanyósí­­tásával megőrizni a föld nedvességét. A júniusi hónapban szükséges kiadósán öntözni. Az öntö­zést különösen megkívánja a paprika, de ne feledkezzünk meg a zöldségről sem, habár a sárgarépa és a petrezselyem ebben az időszak­ban is hosszabb ideig kibírja öntözés nélkül. Júniusban ültessük a zellert, ajánlatos a kiülte­tés előtt a zellerpalánták gyökereit felében le­vágni, mert ha az egész gyökérzetet meghagyjuk, úgy a zeller kicsire nő meg. Későbbi időben is a zeller felső gyökereit eltávolítjuk. Az ősszel ültetett fokhagyma levelei már júniusban sár­gulni kezdenek, ami azt jelenti, hogy a fokhagy­mát ki lehet szedni. Szedés után felfonva hűvös helyen szárítjuk. Ha szép, nagy karfiolt akarunk termeszteni, ne feledjük el védeni a karfiol rózsáját a napsütés­től, amit úgy érünk el, hogy leveleivel lekötjük. A gyümölcsösben fokozottan szükséges az ön­tözés, mert á nagy meleg fokozza a nedvesség párolgását. Különös gondot kell fordítani a ta­vasszal ültetett gyümölcsfák öntözésére. A na­gyobb szárazság esetében fennáll a veszély, hogy az összes gyümölcs lehullik, ezért a termőfákat alaposan öntözzük és szárazság esetén a júniusi hónapban 80—100 liter vizet öntünk egy-egy fára. A júniusi hónapban érik a cseresznye és a földieper. Ezek termését aszerint szüreteljük, hogy mire akarjuk használni. Ajánlatos a szü­retelést korán reggel végezni. Különleges figyelmet szentelünk a szőlők vé­delmének, a peronoszpóra elleni permetezésen kívül Sulikollal, Novozirral, Kuprikollal vagy bordói keverttel permetezünk. Ugyancsak ajánlatos a gyümölcsfákat 0,2 %-os Foszfotion 50-al permetezni. CSALÁD és nevelés A SZABAD IDŐ HELYES ELTÖLTÉSE A szabad idő világszerte égető kérdés városi és vidéki viszonylatban egyaránt. A legkülönbözőbb tudományágak kutatói foglalkoznak vele a Szovjet­uniótól Amerikáig. Több tudós vallja, hogy a XX. század egyik legfontosabb problémája a szabad idő kérdése. Megdöbbentő adatokat olvashatunk egyes szociológiai felmérések elemzése alapján, hány ember nem tudja szabad idejét helyesen eltölteni. Alkoholizmus, lélektelen, elfecsérelt időtöltés a peri­fériákon, céltalanság, tehetetlen egyoldalúság — ezek a legáltalánosabb kutatási eredmények Nyu­gaton, sajnos, nálunk sem ismeretlen valamennyi ma még. Mindez arra utal, hogy a szabad idő helyes felhasználására való nevelés az ifjúság viszonylatá­ban különösen fontos. A szabad időről csupán a munkával és egyéb elkötelezettséggel kapcsolatban lehet beszélni. Fel­fogható mint időkeret, amely a munkán és a létfenn­tartással járó természetes szükségletek (alvás, étke­zés, tisztálkodás) kielégítésén és egyéb rendszeres elkötelezettségen kívül az egyén rendelkezésére áll. Felfogható mint szabadon választott időtöltés (pihe­nésre, szórakozásra, önként vállalt művelődésre, társadalmi munkára vagy valamilyen sajátos kedv­telésre, sportra fordított idő). Nem könnyű meghatározni a gyermeki szabad idő fogalmát. Minthogy a gyermek fő feladata 6 éves korától a tanulás, ez pedig komoly munka, a gyermek szabad idejéről a beiskolázástól kezdve beszélhetünk. Általában azt az időt minősítjük szabadnak, ami az órarendszerű iskolai oktatáson és ezzel szoros kap­csolatban az otthoni (napközi otthoni, internátusi) tanuláson, házi feladat végzésén kívül van, s amit passzív pihenésre (alvás, heverés) és aktív pihenésre (kulturált szórakozás) tagolhatunk. Persze, ez a meg­jelölés tartalmi jegyeiben nem fedi teljesen a való­ságot, mert van ugyan önként vállalt szakkör, sport­kör, pionírfoglalkozás, de ezeken van kötelező meg­jelenés és kötelező foglalkozás. Ezenkívül van köte­lező olvasás, kötelező kirándulás, társadalmi munka, egy sereg mindennapi kötelességszerűen végzendő házi munka, bevásárlás. Ugyanakkor egy sereg nem kötelező foglalkozás, mint a tv-nézés, rádióhallgatás, olvasás, valamely tantárggyal kapcsolatos „hobby“­­szerű foglalkozás nemcsak szórakozás, de egyben tanulás is. Hogy valami tehát munka-e vagy szóra­kozás, a belső állapottól, beállítottságtól függ, szub­jektív megítélés tárgya. Az iskolai munka és a szabad idő tehát egymással nagyon szorosan összefüggő fogalmak, mert a tanuló személyiségének a fejlesztését szolgálják. A szabad időben kifejtett foglalkozások csak akkor szolgálják a személyiség harmonikus fejlődését, ha összhang­ban vannak az iskolai nevelői tendenciákkal és rá­hatásokkal, erősítik, elmélyítik, gazdagítják azokat. Az iskolásgyermeknek óriási a mozgásszükséglete. Ezt nem tudja kielégíteni sem a heti kétórai test­neveléssel, sem a tanulás közti nyargalásokkal. A mozgásos, sportszerű játékok, az egymás közti versengések fejlesztik a gyermek izmait alkalmaz­kodó képességét, ezért olyan fontos, hogy társadal­munk játékteret és játékfelszerelést biztosít a gyer­mekek szabadban végzett mozgástevékenységére (főképp a nagyvárosokban). A személyiség jó tulajdonságait alakítja, fejleszti és gazdagítja minden olyan kedvtelés is, amely a gyermek intellektuális szükségleteit, természetes kíváncsiságát, az iskolában megalapozott érdeklődé­sét elégíti ki, mint a barkácsolás, gyűjtés és rend­szerezés, kísérletezgetés s a művészkedő hajlamok kielégítését szolgáló tevékenységek. Ezek a szabadidő­felhasználási módok szerencsésen kiegészítik az isko­lai foglalkozásokat, s olyan szükségleteket, érdeklő­dést, igényt elégítenek ki, amelyeket egyfelől az iskola nem tud kielégíteni, másfelől amelyek egyrangúan biztosítják a testi-szellemi fejlődést. Hiszen az iskola nem lehet képes és nem is hivatott minden egyéni érdeklődést és sokféle magasabb fokú teljesítményt (hobbyt) kielégíteni. A fentiekből kitűnik, hogy nem kívánatos a szabad időnek haszontalan semmittevéssel, szöszmötöléssel, káros tevékenységgel való eltöltése éppúgy, mint az egyoldalú, kimerítő szabadidő-foglalkozás sem. A szabad idei tevékenységek irányításában a csa­lád szerepe vitathatatlan. A család anyagi helyzete, kulturális viszonyai, bekapcsolódása a közügyekbe, a szülő személyes példája mintegy modellt képez a gyermek számára, s ennek alapján alakul ki benne az értékskála: hogyan is a legajánlatosabb eltölteni a szabad időt. Dr. SZEBERÉNYI JUDIT 21

Next

/
Thumbnails
Contents