A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-05-14 / 19. szám
Két tavaszi kosztüm. Lehet kombinálni! ÜJ IZEK SAJTOS KOLBASZKAK RANTVA Hozzávalók: 2 tojás, 1 tojássárgája, 7 dkg vaj, 3 evőkanál liszt, 25 dkg reszelt sajt, só, tojás, zsemlemorzsa, olaj a kisütéshez. A tojást meg tojássárgáját elkeverjük a vajjal, hozzáadjuk a lisztet, a reszelt sajtot, megsózzuk, és jól eldolgozzuk. Lisztezett deszkán kis kolbászkákat formálunk. Tojásba és zsemlemorzsába mártjuk, és forró olajon szép pirosra kisütjük. HARULA Hozzávalók: 40 dkg burgonya, 10 dkg sima liszt, egy kevés tej, só, egy darabka hagyma, 1 gerezd fokhagyma, zsír vagy olaj a kisütéséhez. A burgonyát és a hagymát meghámozzuk és lereszeljük (vagy mixeljük). Elkeverjük a liszttel, a sóval szétdörzsölt fokhagymával és egy kevés tejjel. Palacsintasütőn megforrósítjuk a zsírt vagy az olajat, beleteszünk egy kanálnyi tésztát, szétteregetjük, és mindkét oldalon szép pirosra és ropogósra megsütjük. DÁLIA A dália igényes növény. Ha jól munkálható kertünk földje, trágyázni és öntözni is tudunk, csak akkor telepítsük. Mind a magas és nagy virágú, mind az alacsony, kis virágú ún. mignondáliáknak számtalan I fajtája van: színük lehet a piros, a rózsaszín, a sárga, a lila minden árnyalata és a fehér, de akad több színű is. A virág lehet egyszerű és telt virágú, keskeny és széles szirmú, kis és nagy virágú, lapított és gömb alakú. Az egyes fajták igénye és gondozása megegyező. Vágott virágnak napjainkban a kaktuszdáliák divatosak; kertekbe a kis virágú pompon- és mignondáliákat ültessük vegyes virágágyba, a magas fajtákat szoliternek. Nyár közepétől késő őszig virágoznak. A régen divatos, nagy virágú fajták kiskertekbe nem valók. A dália gumós növény. Ha ősszel szerezzük be a gumókat, fagymentes helyen, pl. pincében, homokba ágyazva teleltessük őket, mint a télre tárolt sárgarépát. Egér, patkány ne legyen a helyiségben, mert megrágja a gumókat. Kora tavasszal, március végén, április elején szedjük ki a homokból, és az ősszel mélyen felásott, megtrágyázott földbe ültessük el úgy, hogy a keskenyebb, hegyesebb vége legyen alul s legalább 10 cm föld legyen a gumó felső vége fölött. Ha a hajtások kibújnak a földből, rendszeresen kapáljuk és öntözzük a dáliákat, mert gazdag, szép virágzást csak így kapunk. Az elvirágzott részeket is rendszeresen vágjuk vissza. A gumókat a fagyok beállta előtt szedjük föl, a szárrészeket vágjuk le, a ráragadt földtől tisztítsuk meg, s úgy vigyük a teleltető helyre. MIGNONDAüA • (Kontár Gy. felvétele) CSALÁD ÉS NEVELÉS OLVASÁS, IRODALMI ÉREDKLŐDÉS Korábbi írásunkban már érintettük azt a kérdést, hogy a gyermek viszonya a könyvhöz, az olvasáshoz több egymásba kapcsolódó, de ugyanakkor eltérő fejlődési szakaszban alakul ki. Nagy utat tesz meg a gyermek, míg az ún. előkészítő szakasztól az olvasási készség elsajátítása segítségével eljut az önálló, illetve az igazi, a felnőttre jellemző olvasásig. Mi jellemzi az olvasási érdeklődés egyes fejlődési szakaszait? A kisiskolásoknál az olvasmányok túlnyomó többségét a mese teszi ki, de már harc folyik a mese és a valós tartalmú olvasmányanyag népszerűsége, sőt a gyermekeknek szánt irodalom és a serdülők olvasmányai között is. Az elsőosztályos fiúk és lányok olvasmányai általában megegyeznek. Legszívesebben tündér- és népmeséket olvasnak, utána következnek az állatmesék és történetek, majd a gyerekek életéről szóló művek. A második osztályos fiúknál ugrásszerűen megnő a harcos és kalandos témák iránti érdeklődés, s ez a következő években egyre fokozódik. A serdülők olvasói érdeklődése a cselekménydús, izgalmas történetekkel kelthető fel. A 14. év után az esztétikai igény is erősödik, a cselekmény mellett a forma és a tartalom is hangsúlyt kap. Az általános iskola végére szembetűnően fellendül a történeti tárgyú és fantasztikus, valamint az ismeretterjesztő könyvek olvasása. A történelem iránti érdeklődés felerősödésében a gyermek valóságérzékének is szerepe van, hiszen a múlt is a valóság egyik területe, amelyről a gyermek még csak keveset tud. Érdekes, hogy a szlovák gyermekeknél még a középiskolában sem olyan intenzív a történelmi témák iránti érdeklődés, mint a cseh, a lengyel vagy a magyar ifjúságnál, viszont az olvasmányok rangsorolásában sokkal előkelőbb helyet kapnak a legújabb, a felnőttek számára írt prózai alkotások. A magyarországi kutatások szerint különösen a lányok olvassák nagy előszeretettel a múltban élt írók műveit, a romantikus történeteket. Vajon hogy van ez a szlovákiai magyar gyermekeknél? Az elmúlt években a nyitrai Tanárképző Főiskola hallgatói segítségével több felmérést végeztünk az általános iskola végzős tanulói irodalmi érdeklődéséről főként a nyugat- illetve a közép-szlovákiai kerületben, falvakon és kisvárosokban. Ezen eredményekből közlünk néhányat. A mennyit olvasnak a tanulók kérdésre kapott válaszok nem túl megnyugtatóak, ugyanis a tanulók többsége rendkívül keveset olvasnak! Havonta átlag egy könyvet, s ez nagyon kevés, hiszen a magyar és a hazai kutatások szerint havi 3—6 könyvet is olvasnak a hasonló korúak. Ehhez persze legalább napi egy óra olvasás szükséges. A mennyiségnél is fontosabb a minőségi tényező, vagyis az, hogy mit olvasnak a tanulók? Felméréseink eredményei általában megegyeznek e téren a szakirodalomból ismert adatokkal. Sajnos, a kalandregények, a bűnügyi témájú és általában a könnyebb fajsúlyú könyvek olvasásában nem maradunk el lényegesen a magyar főváros hasonló korú tanulóitól (Tóth Béla adatai szerint 45,4 %, a mi adataink szerint 42,5 %)• Különösen szembetűnő az ilyen jellegű könyvek leányolvasóinak a száma. 273 lány közül 131 a kaland- és detektívregényeket (néha ponyvát) jelölte meg legkedvesebb olvasmányaként. Ez pedig még életkori sajátosságokkal sem indokolható, mint pl. a fiúknál, hiszen a lányok érdeklődése ebben a korban — jövendőbeli társadalmi, biológiai funkcióikból adódóan — már más irányú. Különben a lányok olvasási kedve nagyobb a fiúkénál. Az olvasni egyáltalán nem szeretők 80 %-a fiú, csak 20 %-a lány. Melyek a legolvasottabb müvek? A kőszívű ember fiai, Az egri csillagok, Az Ezüst-tó kincse, Az aranyember, Légy jó mindhalálig, Piszkos Fred a kapitány (a ponyva-parodista Rejtő Jenő hihetetlenül népszerű, számos rangos írót megelőz). A címekből kitűnik, hogy a legolvasottabb könyvek túlnyomó többsége a 8—9. osztályban kötelező olvasmány, tehát elolvasásukkal a tanuló nem minden esetben irodalmi érdeklődését elégítette ki, hanem tanulmányi kötelességének tett eleget. A témaválasztás kutatásának legmegdöbbentőbb adata: a pályaválasztás gondjaival küszködő megkérdezetteknek csak 3 %-a! olvas szívesen ismeretterjesztő, tudományos felfedezésekről szóló könyvet, műszaki irodalmat. Gondoljuk meg: ifjúságunk jelentős hányada kerül műszaki pályára, ipari szakmákba, s érdeklődésük homlokterében távolról sem a majdani életpályán az előrehaladást elősegítő olasmányok állnak. Az iskola mellett a szülőknek is feladatuk, hogy legjobb lehetőségeik szerint gyermekeik irodalmi érdeklődését a helyes irányba tereljék. Dr. SZEBERÉNYI JUDIT 21
