A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-05-14 / 19. szám
tése, életben tartása, a nyelvművelő és honismereti körök, színjátszó és tánccsoportok irodalmi színpadok munkája mellett az utóbbi években megszaporodott a jól működő énekkarok száma és több helyen képzőművészeti szakkörök fejtenek ki jó munkát. Igen népszerűek a helyi szervezetek rendezte író-olvasó találkozók, valamint a népszerű-tudományos ismeretterjesztő előadások. így sorolhatnám még tovább a különböző évfordulók, állami ünnepek alkalmából rendezett ünnepeségeken, polgári szertartásokon szereplő együtteseink egyre gyakoribb részvételét, de ez így csak a mennyiség számbeli gyarapodását tükrözné, pedig hát örömmel állapíthatjuk meg, hogy rendezvényeink, akcióink színvonala is jelentékenyen emelkedett. Ha végiggondoljuk, hogy szervezeteink, szövetségünk milyen, itt csak szinte jelszavakban vázolt — sokoldalú, sokrétű tevékenységet fejt ki, akkor bátran elmondhatjuk, hogy valóban nagy mértékben hozzájárultunk a csehszlovákiai magyar dolgozók öntudatának, műveltségének, valamint kulturális színvonalának emeléséhez, a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemének elmélyítéséhez, az ország nemzetei és nemzetiségei békés, súrlódásmentes együttélése feltételeinek megteremtéséhez. Megmutatkozott ez sok mindenben, a különböző évfordulókhoz való hozzáállásban, érdeklődésben s mindenekelőtt az elmúlt év legjelentősebb eseményére, a CSKP XV. kongresszusára való felkészülésben, a párt politikájának és a XV. kongresszus határozatainak népszerűsítésében, megvalósításában. A múlt év másik jelentős eseményének, a képviselőtestületi választásoknak előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatban a csehszlovákiai magyarság ismét tanúbizonyságát adta hazafias magatartásának. A CSEMADOK mint társadalmi szervezet, egészében mindent megtett a választások sikere érdekében, a szövetség helyi szervezetei, kulturális programjaikkal a Nemzeti Front jelöltjeinek népszerűsítésével mindenütt jó munkát végeztek. A választásokról szólva szeretném néhány adattal bizonyítani, hogy ez is tükrözi a párt és a kormány lenini nemzetiségi politikájának, internacionalista hozzáállásának helyességét. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban az elmúlt év végén a statisztikai hivatal adatai szerint magyar nemzetiségűnek jelentkezett 595 ezer állampolgár, ebből 574 ezer a Szlovák Szocialista Köztársaságban. Szlovákiában a képviselőtestületeknek a helyi nemzeti bizottságoktól kezdve a legfelsőbb törvényhozó szervekig a szövetségi gyűlést is beleértve — 67 743 tagja van, ebből 8164 képviselő magyar nemzetiségű, 437-tel több, mint az előző megbízatási időszakban. Befejezésül és emlékeztetőül felidéznék egy kegyetlen válság után részünkről megállapított igazságot. Tapasztalatok igazolják, hogy a CSEMADOK akkor ért el sikereket, amikor a párthatározatok szellemében és az össztársadalmi érdekek figyelembe vételével, a marxizmus—leninizmus elvei szerint végezte munkáját, és következetesen hozzájárult Csehszlovákia nemzetei és nemzetiségei közötti barátság elmélyítéséhez. Ez tartós igazság. A CSKP XV. kongresszusa hangsúlyozta a minőségileg jól végzett munkának a színvonal emelésének fontosságát, így a XII. közgyűlést követő öt évben kulturális népművelő munkánkban is a minőség, a színvonal emelését tűzzük ki célul. Éz társadalmunk, dolgozó népünk igénye is, ezzel nyerjük meg bizalmát, segítségét. Ha ezt teljesítjük, bizalommal tekinthetünk a jövőbe. LÖRINCZ GYULA, a CSEMADOK KB elnöke ERŐSEK ÉS GYÖNGÉK A CSEMADOK tevékenysége a Nővé Zámky-i (érsekújvári) járásban Köztudomású dolog, hogy a Nővé Zámky-i (érsekújvári) járás — ami a CSEMADOK tevékenységét illeti — országos viszonylatban is a legjobb, legaktívabb járásaink közé tartozik. Ezúttal ebbe a járásba látogatunk, hogy megnézzük, milyen módszerekkel dolgoznak itt a „csemadokosok“, mi módon érik el sikereiket. Persze, az igazsághoz híven azt is meg kell mondanunk, hogy ebben a járásban sem csupán „erős“, aktív helyi szervezetek működnek: mint mindenütt, az erősebbek mellett itt is léteznek gyöngébbek, sőt egészen gyöngék is. * * * Először is Őszi Irmával, a CSEMADOK járási titkárával beszélgetünk. Csupán néhány kérdésre kérünk választ tőle: — Hogyan biztosítja a járási bizottság az évi terv feladatainak szétdolgozását a helyi szervezetekben és mi módon ellenőrzi a határozatok teljesítését? — Az évi terv elkészítésékor, a plenáris ülésen az egyes helyi szervezetek képviselői is mindig ott vannak. Minden helyi szervezet megkapja a járás tervét, hogy eszerint készítsék el saját tervüket: tehát nem megváltoztathatatlan utasításokat, hanem egy irányelvet adunk a helyi szervezeteknek, hiszen a járás tervét aztán mindenki „hozzáidomíthatja“ az illető helyi szervezet viszonyaihoz és lehetőségeihez, kibővítheti helyi jellegű feladatokkal, például faluszépítési akcióval stb. Félévenként ismét összehívjuk a helyi szervezetek elnökeit és az egyes feladatok teljesítését írásban is számonkérjük tőlük. A járásiban — a tagtoborzáson kívül — nincsenek különösebb problémák. Ami a tagtoborzást illeti, az idén már ezen a téren is szép eredményeket értünk el, 350 új tagot szereztünk, s bizonyára az országos közgyűlés tiszteletére is fellendül majd a tagtoborzás. — Melyek a járás legjobb helyi szervezetei, és miben mutatkozik meg aktivitásuk? — Mindenekelőtt az érsekújvári helyi szervezetet kell megemlítenünk, amely országos viszonylatban is az első helyen áll. Munkájukat a városi szervek is méltányolják: ezt az is bizonyítja, hogy tavaly 100 000 korona támogatást kaptak a városi nemzeti bizottságtól. Ugyancsak rendszeres szervezeti élet folyik a szálkái helyi szervezetben. Az ottani CSEMADOK-tagok saját erejükből építettek szabadtéri színpadot, ahol évente megrendezik az Ipolyparti randevút. Szálkán egyébként éneklő csoport és irodalmi színpad is működik, s a szervezet tagjai rendszeres néprajzi gyűjtést végeznek: az összegyűjtött anyagot Szabó Dénes a CSEMADOK nagykéri helyi szervezetének elnöke minden évben kiállítják. A Hét terjesztésében szintén figyelemre méltó eredményeket érnek el. A nagykéri helyi szervezetet ugyancsak a járás „legerősebb“, legjobb szervezetei között tartjuk számon. Itt is rendszeres szervezeti élet folyik, népi- és moderntánc-csoport, színjátszócsoport és irodalmi színpad működik, a szervezet tagjai itt is saját erejükből — azaz bármiféle támogatás nélkül — építettek szabadtéri színpadot és évente dal-és táncünnepélyt rendeznek, amelyre általában a szomszédos nyitrai járás éneklő és tánccsoportjait is meghívják. A CSEMADOK helyi szervezetének évzáró taggyűlésén a község vezetői is részt vettek és úgy nyilatkoztak, hogy a falu legtevékenyebb tömegszervezete éppen a CSEMADOK. Hát, melyik szervezetet említsem még a legjobbak között? Talán a besenyőit. De Andódon is kezd már föllendülni a munka és az új vezetőség talán Tardoskedden is megteszi majd a magáét. — De ne csak a legjobbakról beszéljünk! Nézzük meg azt is. hány %Ér mi m ■1 i . II 1 1 n 1 ! ' rtíl 1 II 5 " ' 1 : , , ! 1 *11 i - J|t > A .i.i . 1 W| : wl JJWSjgc 3 tSl lufto' 1 lUpí j Az érsekújvári Napsugár Archív és Prandl Sándor felvétele gyenge szervezet van a járásban, és mit tesz a járási bizottság a gyengébbek aktivizálása érdekében. — A gyengébbek között említhetjük a bajtaii, a kisgyarmati, a sárkányi és a kiskeszi helyi szervezeteket. Hogy ml az oka gyengeségüknek? Sok múlik a vezetőségen. Mondhatnánk azt is, hogy minden a vezetőségtől függ. * * * Hogy melyik helyi szervezetet Iá-Szibilla Lászlóné fogatjuk meg most? Természetesen azt, amelyik megérdemli, hogy írjunk róla. Szóval, valamelyiket a legjobbak közül. Olvasóink talán a milanoveeiről (nagykériről) hallottak eddig a legkevesebbet. Tehát őket mutatjuk be. Igaz, Szabó Dénes, a nagykéri helyi szervezet elnöke helytelenítette választásunkat, mivel szerinte inkább a gyöngébb helyi szervezetekkel kellene foglalkoznunk, s el kell ismernünk, hogy bizonyos szempontból neki is igaza van. De miért ne beszélnénk például arról, hogy a nagykériek kiválóan tudnak szervezni, hogy a nyári rendezvényeikről számos járás is példát vehetne, hogy még „utánpótlást“ is biztosítanak a CSEMADOK számára, hiszen Szibilla Lászlóné nemcsak a felnőttek tánccsoportját vezeti; hanem az iskolai tánccsoportot -'is ő irányítja. Nem tarthatjuk tehát a véletlen művének, hogy a CSEMADOK helyi szervezetében nagyon sok fiatal tevékenykedik. Szabó Dénest, aki immár húsz esztendeje CSEMADOK-elnők Nagykéren, az épülő kultúrház tetejéről hívtuk le egy rövid beszélgetésre. Dénes bácsi — egyébként a szövetkezet építőcsoportjában dolgozik — mindjárt földreérkezése pillanatában megkritizálta az újságírót: — Nemcsak a jót kell meglátni, mint azt általában az újságírók teszik. A jól működő szervezeteknél is vannak ám hibák! — Nagykéren például milyen hibák vannak? — Az idén nem tudtuk előadni a színdarabot, pedig hónapokig próbáltuk ... Mondjam azt, hogy a szereplők hibájából? Nem mondhatom, mert a nagykéri fiatalokra igazán nem lehet panasz. — És mit kellene még bírálnunk? — Azt, hogy a központi bizottság dolgozói keveset látogatják a helyi szervezeteket. Nemcsak a nagyként. Higgye el, minden helyi szervezet aktívabb lenne, ha tudná, hogy a központban is érdeklődnek a munkája iránt. Valóban ez lenne a gyöngébb szervezetek aktivizálásának módja? Lehet. Mindenesetre meg kellene próbálni ... VARGA ERZSÉBET 3
