A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1977-04-16 / 15. szám

FTTWm Következő számunk tartalmából: Varga Erzsébet: SZEMBESÍTÉS III. Peter Mariot: TUT-ANCH-AMEN ÉS A TÖBBIEK Fister Magda: KORSZERŰ SERTÉSTELEP Varga János: CSALÓK ÉS HAMISJATÉKOSOK Keszeli Ferenc: TANYAVILAG II. r Címlapunkon és a 24. oldalon PRANDL SÁNDOR felvételei A CSEMADOK Központi Bizottsá­gának képes hetilapja. Megjele­nik az Obzor Kiadóvállalat gon­dozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő:, Varga János. Telefon: 341-34, fő­szerkesztő-helyettes: Ozsvald Ár­pád. Telefon: 328-64. Grafikai szerkesztő. Král Péterné. Szer­kesztőség : 890 44 Bratislava, Ob­­chodná u. 7. Telefon: 328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket el­intéz: PNS — Ústredná expedí­ció tlace, 884 19 Bratislava, Gott­­waldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne n. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkéz­besítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. In­dex: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. A többnemzetiségű Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság politikájának egyik alapvető vonása, hogy az anyagi javak létrehozása és elosztása mellett teljes egyenjogúságot biztosít a nemzetek és nemzetiségek szellemi kibontakozásá­nak, kulturális felemelkedésének is. Nemzetiségi kulturális életünkről már szinte közhelyként mondjuk, hogy szer­ves részét képezi az egész csehszlovák szocialista kulturális életnek, miközben magában hordja sajátos kisebbségi mi­­voltját, beleértve az irodalmak közti összekötő szerep fontos feladatát is. Vajon e sokrétű feladatkör teljesítésé­hez megvan-e a csehszlovákiai magyar kultúrának minden tárgyi és személyi feltétele? A NEMZETISÉGI KULTÚRÁK FEJLŐDÉSÉNEK ÚJ KONCEPCIÓJA A CSKP lenini nemzetiségi politikája az állami szervek munkájában konkrét határozatok, intézkedések foganatosítá­sában nyilvánul meg, amelyek minde­nekelőtt arra irányulnak, hogy a nem­zetiségek gazdasági és szellemi fejlő­dése teljes összhangban legyen szocia­lista társadalmunk sokoldalú növekedé­sével. Ezen belül a kulturális élet sa­játosságainak biztosítása megkülönböz­tetett figyelmet kíván az irányító szer­vek részéről. Ezért az SZSZK kormánya a Nemzetiségi Tanács javaslatára még 1973-ban utasította a Kulturális Minisz­tériumot, hogy dolgozza ki a nemzeti­ségi kultúrák továbbfejlesztésének és a nemzetiségi kulturális szövetségek tevé­kenységének koncepcióját. A miniszté­rium által kidolgozott és a kormány által elfogadott koncepció rögzíti az állami szervek, a társadalmi szervezetek és intézmények feladatát a magyar és ukrán nemzetiségi kultúra fejlesztése terén. A felszabadulás óta ez az első ilyen átfogó dokumentum, amely a legfel­sőbb államigazgatási szerv részéről tételesen felsorolja a nemzetiségi kul­túrák zavartalan fejlődésének biztosítá­sára irányuló intézkedéseket. Ezek közé sorolja mindenekelőtt a nemzetiség tagjainak a proletár internacionalizmus, a szocialista hazafiság és a csehszlovák államiság szellemében való nevelését, továbbá a műkedvelő művészeti tevé­kenység fejlesztését, valamint a haladó történelmi hagyományok ápolását, nép­szerűsítését. Külön fejezet foglalkozik a nemzetiségi kulturális szövetségek, köztük a CSEMADOK feladataival. Azonban minden intézkedés csak annyit ér, amennyit megvalósítanak be­lőle. Ezért a kormány 1974-ben és 1976-ban megvitatta a minisztérium által beterjesztett ellenőrző jelentéseket és megvizsgálta, vajon a határozatban megjelölt központi szervek és intézmé­nyek, .valamint az egyes ágazati szer­vezetek mindent megtettek-e kitűzött feladatok végrehajtásáért. Megállapí­tást nyert, hogy általában javult ugyan a nemzetiségi kulturális tevékenység irányítása, az érdekelt szerveknek és szervezeteknek azonban továbbra is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a nemzetiségek sajátos kultúrájának fej­lesztésére. Mindez teljes mértékben vonatkozik az alsóbb szintű irányító szervekre, beleértve a nemzeti bizott­ságokat valamennyi szinten. Ezzel kapcsolatban el kell oszlatni egy gyakorta előforduló téves nézetet, mintha a nemzetiségek lakta területe­ken a magyar kulturális tevékenységért csupán a CSEMADOK lenne felelős, jóllehet ez az önkéntes, ugyanakkor nagy tapasztalatokkal rendelkező kul­turális szövetség csupán segítőtársa az állami szerveknek és társadalmi szer­vezeteknek a magyar nemzetiségű dol­gozók körében végzett eszmei nevelő és kulturális munkában. Szükséges azonban, hogy az eddiginél jobb össz­hang és szorosabb együttműködés jöj­jön létre az illetékes járási és helyi szervek, valamint a CSEMADOK-szerve­­zetek között. EGYUII, EGYMÁSÉRT! ismerete, az egymásra hatás eddigi folyamata. Más szóval, sokkal többet kell tennünk azért, hogy minden eszközt és lehetőséget felhasználjunk egymás történelmének, kultúrájának, haladó hagyományainak megismerésére. A kö­zelmúltban Magyarországon lezajlott csehszlovák kulturális napok, majd a Csehszlovákiában megrendezésre került magyar kulturális napok rendezvényei iránt megnyilvánult hatalmas érdeklő­dés is bizonyítja, milyen nagy az igény egymás kultúrájának megismerése iránt. NÉHÁNY A KÖNYV MINT ÉRTÉKMÉRŐ GONDOLAT NEMZETISÉGI KULTURÁLIS ÉLETÜNKRŐL EGY KITERJEDT FELMÉRÉS A modern irányítás alapfeltétele az alapos helyzetismeret. Ez a megállapí­tás teljes mértékben vonatkozik a nem­zetiségi kultúra területére is, ahol elő­ször tudományos felmérést kellett vé­gezni, hogy melyek a legsürgősebb megoldásra váró kérdések. Ezért a Kul­turális Minisztérium megbízásából 1971 - ben az állami kutatási feladat kereté­ben sor került egy hazánkban eddig páratlan méretű felmérésre. „A nemze­tiségi kultúrák szocialista fejlődése Csehszlovákiában“ kijelölt feladat so­rán külön-külön, az egyes nemzetiségek sajátosságait figyelembe véve vizsgál­ták a magyar, az ukrán, a lengyel és a német nemzetiségek kultúráját. A bratislavai Kulturális Kutató Intézet által végzett felmérés összesített záró­­jelentése az elmúlt hetekben került az illetékes intézmények és szervezetek elé. Mi volt a kutatás célja, s milyen eredménnyel zárult? Az aránylag köny­­nyűnek tűnő kérdésre meglehetősen ne­héz egyértelmű választ adni. A fő cél annak a megállapítása volt, hogy a szocialista építés eddigi időszaka mi­képp hatott a magyar nemzetiségi kul­túra formálására és fejlődési szintjének emelésére. Dél-Szlovákia 6 vegyes nemzetiségű járásában (a galántai, komáromi, lévai, losonci, rimaszombati, tőketerebesi) összesen 57 községben mintegy 2000 embert kérdeztek meg. Ebbe a nagy­arányú akcióba bevonták a CSEMADOK tisztségviselőit is; többnyire a járási titkárok, illetve a helyi szervezetek el­nökei mondták el véleményüket a nemzetiségi kultúra és népművelés si­kereiről, gondjairól. Rajtuk kívül meg­szólaltak a járási nemzeti bizottságok kulturális szakosztályainak vezetői, a népművelési központok, a járási nép­könyvtárak igazgatói és más kultúr­­munkások. Az anyanyelven történő művelődésre, a kulturális szükségletek kielégítésének lehetőségére, az öntevékeny mozgalom fejlődésére és még sok-sok más terü­letet érintő kérdésre adott válaszok úgy összegezhetők, hogy a csehszlová­kiai magyar nemzetiségi kultúra magas fejlettségi foka ellenére még mindig nem kielégítő az ország nemzetei és nemzetiségei kultúrájának kölcsönös Valamikor egy nép kulturáltságának fokmérője az egy főre jutó mosdószap­pan mennyisége volt. Bár ez a mutató ma sem lebecsülendő, mégis örvende­tes, hogy napjainkban a személygép­kocsi vagy a tv-készülék mellett egyre inkább előtérbe kerül az egy főre jutó könyv vagy egyéb kultúrtermék mennyi­ségének kimutatása mint fejlettségi értékmérő. A csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális igényeinek kielégítése részben hazai forrásból, jórészt azonban a Ma­gyar Népköztársasággal való szoros együttműködéssel biztosított. Egyetlen nemzetiségi kiadónk, a Madách Könyv- és Lapkiadó évi 40—45 kiadványával és a hazai szükségletre szánt példá­nyok meglehetősen alacsony számával távolról sem tudja kielégíteni az egyre nökvevő igényeket. Ezért a két ország közt érvényes kulturális egyezmény ér­telmében évente mintegy 11 —12 millió korona értékben hozunk be könyveket, újságokat, folyóiratokat, hanglemezeket Magyarországról. Ha devizalehetősé­geink engednék, ennél jóval nagyobb mennyiség is elfogyna, hiszen szépiro­dalmi alkotásokból hiány mutatkozik könyvesboltjainkban. Évekkel ezelőtt a járási és helyi nép­könyvtárakban bizonyos aránytalansá­gok mutatkoztak a könyvállomány nyelvi összetételében. Sok helyütt nem a lakosság nemzetiségi összetételének megfelelően szervezték a könyvtárakat. A Nemzetiségi Tanács javaslatára a a könyvtárak szakmai és módszertani irányításáért felelős Matica slovenská a statisztikai kimutatásokban már figye­lembe veszi egy-egy könyvtár állomá­nyának nyelvi összetételét is. így a já­rási szerveknek alkalmuk van időben megtenni a megfelelő intézkedéseket az arányosság betartására. Lényeges javulás észlelhető a nemze­tiségek lakta területeken az egy lakosra jutó könyvállomány bővítésében is. Míg a szlovákiai átlag 1,9 kötet, a vegyes járásokban eléri a 2,3 kötetet. Míg ez az arány sem egészen kielégítő, hiszen ahol együtt élnek szlovák és magyar dolgozók, szükséges, hogy mindenki anyanyelvén olvashasson, művelődhes­sen. Ebben az esetben sok múlik az illetékes szerveken és társadalmi szer­vezeteken, miként teremtik elő, egye­bek között az ehhez szükséges anyagi feltételeket. * * * A teljesség igénye nélkül próbáltam áttekinteni nemzetiségi kulturális éle­tünk néhány olyan területét, amelyen az elmúlt években az állami szervek és a nemzeti bizottságok következetes munkája nyomán sikerült javulást, ha­ladást elérnünk. A további előrehala­dás anyagi és személyi feltételei nem­zetiségi vonalon is egyre kedvezőbbek. Sok múlik tehát a kultúra és népműve­lés sok ezer dolgozóján, miként élünk a szocialista társadalom nyújtotta lehe­tőségekkel. A szinte felmérhetetlen energiát kö­vetelő és sok-sok lemondással járó kulturális munka a mi feltételeink kö­zött történelmi küldetés is: hozzájárul az ország nemzetei és nemzetiségei kölcsönös megismeréséhez, barátságuk és összetartozásuk állandó elmélyítésé­hez. TÓTH GÉZA 2

Next

/
Thumbnails
Contents