A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-16 / 15. szám
FTTWm Következő számunk tartalmából: Varga Erzsébet: SZEMBESÍTÉS III. Peter Mariot: TUT-ANCH-AMEN ÉS A TÖBBIEK Fister Magda: KORSZERŰ SERTÉSTELEP Varga János: CSALÓK ÉS HAMISJATÉKOSOK Keszeli Ferenc: TANYAVILAG II. r Címlapunkon és a 24. oldalon PRANDL SÁNDOR felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő:, Varga János. Telefon: 341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 328-64. Grafikai szerkesztő. Král Péterné. Szerkesztőség : 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedíció tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne n. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. A többnemzetiségű Csehszlovák Szocialista Köztársaság politikájának egyik alapvető vonása, hogy az anyagi javak létrehozása és elosztása mellett teljes egyenjogúságot biztosít a nemzetek és nemzetiségek szellemi kibontakozásának, kulturális felemelkedésének is. Nemzetiségi kulturális életünkről már szinte közhelyként mondjuk, hogy szerves részét képezi az egész csehszlovák szocialista kulturális életnek, miközben magában hordja sajátos kisebbségi mivoltját, beleértve az irodalmak közti összekötő szerep fontos feladatát is. Vajon e sokrétű feladatkör teljesítéséhez megvan-e a csehszlovákiai magyar kultúrának minden tárgyi és személyi feltétele? A NEMZETISÉGI KULTÚRÁK FEJLŐDÉSÉNEK ÚJ KONCEPCIÓJA A CSKP lenini nemzetiségi politikája az állami szervek munkájában konkrét határozatok, intézkedések foganatosításában nyilvánul meg, amelyek mindenekelőtt arra irányulnak, hogy a nemzetiségek gazdasági és szellemi fejlődése teljes összhangban legyen szocialista társadalmunk sokoldalú növekedésével. Ezen belül a kulturális élet sajátosságainak biztosítása megkülönböztetett figyelmet kíván az irányító szervek részéről. Ezért az SZSZK kormánya a Nemzetiségi Tanács javaslatára még 1973-ban utasította a Kulturális Minisztériumot, hogy dolgozza ki a nemzetiségi kultúrák továbbfejlesztésének és a nemzetiségi kulturális szövetségek tevékenységének koncepcióját. A minisztérium által kidolgozott és a kormány által elfogadott koncepció rögzíti az állami szervek, a társadalmi szervezetek és intézmények feladatát a magyar és ukrán nemzetiségi kultúra fejlesztése terén. A felszabadulás óta ez az első ilyen átfogó dokumentum, amely a legfelsőbb államigazgatási szerv részéről tételesen felsorolja a nemzetiségi kultúrák zavartalan fejlődésének biztosítására irányuló intézkedéseket. Ezek közé sorolja mindenekelőtt a nemzetiség tagjainak a proletár internacionalizmus, a szocialista hazafiság és a csehszlovák államiság szellemében való nevelését, továbbá a műkedvelő művészeti tevékenység fejlesztését, valamint a haladó történelmi hagyományok ápolását, népszerűsítését. Külön fejezet foglalkozik a nemzetiségi kulturális szövetségek, köztük a CSEMADOK feladataival. Azonban minden intézkedés csak annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Ezért a kormány 1974-ben és 1976-ban megvitatta a minisztérium által beterjesztett ellenőrző jelentéseket és megvizsgálta, vajon a határozatban megjelölt központi szervek és intézmények, .valamint az egyes ágazati szervezetek mindent megtettek-e kitűzött feladatok végrehajtásáért. Megállapítást nyert, hogy általában javult ugyan a nemzetiségi kulturális tevékenység irányítása, az érdekelt szerveknek és szervezeteknek azonban továbbra is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a nemzetiségek sajátos kultúrájának fejlesztésére. Mindez teljes mértékben vonatkozik az alsóbb szintű irányító szervekre, beleértve a nemzeti bizottságokat valamennyi szinten. Ezzel kapcsolatban el kell oszlatni egy gyakorta előforduló téves nézetet, mintha a nemzetiségek lakta területeken a magyar kulturális tevékenységért csupán a CSEMADOK lenne felelős, jóllehet ez az önkéntes, ugyanakkor nagy tapasztalatokkal rendelkező kulturális szövetség csupán segítőtársa az állami szerveknek és társadalmi szervezeteknek a magyar nemzetiségű dolgozók körében végzett eszmei nevelő és kulturális munkában. Szükséges azonban, hogy az eddiginél jobb összhang és szorosabb együttműködés jöjjön létre az illetékes járási és helyi szervek, valamint a CSEMADOK-szervezetek között. EGYUII, EGYMÁSÉRT! ismerete, az egymásra hatás eddigi folyamata. Más szóval, sokkal többet kell tennünk azért, hogy minden eszközt és lehetőséget felhasználjunk egymás történelmének, kultúrájának, haladó hagyományainak megismerésére. A közelmúltban Magyarországon lezajlott csehszlovák kulturális napok, majd a Csehszlovákiában megrendezésre került magyar kulturális napok rendezvényei iránt megnyilvánult hatalmas érdeklődés is bizonyítja, milyen nagy az igény egymás kultúrájának megismerése iránt. NÉHÁNY A KÖNYV MINT ÉRTÉKMÉRŐ GONDOLAT NEMZETISÉGI KULTURÁLIS ÉLETÜNKRŐL EGY KITERJEDT FELMÉRÉS A modern irányítás alapfeltétele az alapos helyzetismeret. Ez a megállapítás teljes mértékben vonatkozik a nemzetiségi kultúra területére is, ahol először tudományos felmérést kellett végezni, hogy melyek a legsürgősebb megoldásra váró kérdések. Ezért a Kulturális Minisztérium megbízásából 1971 - ben az állami kutatási feladat keretében sor került egy hazánkban eddig páratlan méretű felmérésre. „A nemzetiségi kultúrák szocialista fejlődése Csehszlovákiában“ kijelölt feladat során külön-külön, az egyes nemzetiségek sajátosságait figyelembe véve vizsgálták a magyar, az ukrán, a lengyel és a német nemzetiségek kultúráját. A bratislavai Kulturális Kutató Intézet által végzett felmérés összesített zárójelentése az elmúlt hetekben került az illetékes intézmények és szervezetek elé. Mi volt a kutatás célja, s milyen eredménnyel zárult? Az aránylag könynyűnek tűnő kérdésre meglehetősen nehéz egyértelmű választ adni. A fő cél annak a megállapítása volt, hogy a szocialista építés eddigi időszaka miképp hatott a magyar nemzetiségi kultúra formálására és fejlődési szintjének emelésére. Dél-Szlovákia 6 vegyes nemzetiségű járásában (a galántai, komáromi, lévai, losonci, rimaszombati, tőketerebesi) összesen 57 községben mintegy 2000 embert kérdeztek meg. Ebbe a nagyarányú akcióba bevonták a CSEMADOK tisztségviselőit is; többnyire a járási titkárok, illetve a helyi szervezetek elnökei mondták el véleményüket a nemzetiségi kultúra és népművelés sikereiről, gondjairól. Rajtuk kívül megszólaltak a járási nemzeti bizottságok kulturális szakosztályainak vezetői, a népművelési központok, a járási népkönyvtárak igazgatói és más kultúrmunkások. Az anyanyelven történő művelődésre, a kulturális szükségletek kielégítésének lehetőségére, az öntevékeny mozgalom fejlődésére és még sok-sok más területet érintő kérdésre adott válaszok úgy összegezhetők, hogy a csehszlovákiai magyar nemzetiségi kultúra magas fejlettségi foka ellenére még mindig nem kielégítő az ország nemzetei és nemzetiségei kultúrájának kölcsönös Valamikor egy nép kulturáltságának fokmérője az egy főre jutó mosdószappan mennyisége volt. Bár ez a mutató ma sem lebecsülendő, mégis örvendetes, hogy napjainkban a személygépkocsi vagy a tv-készülék mellett egyre inkább előtérbe kerül az egy főre jutó könyv vagy egyéb kultúrtermék mennyiségének kimutatása mint fejlettségi értékmérő. A csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális igényeinek kielégítése részben hazai forrásból, jórészt azonban a Magyar Népköztársasággal való szoros együttműködéssel biztosított. Egyetlen nemzetiségi kiadónk, a Madách Könyv- és Lapkiadó évi 40—45 kiadványával és a hazai szükségletre szánt példányok meglehetősen alacsony számával távolról sem tudja kielégíteni az egyre nökvevő igényeket. Ezért a két ország közt érvényes kulturális egyezmény értelmében évente mintegy 11 —12 millió korona értékben hozunk be könyveket, újságokat, folyóiratokat, hanglemezeket Magyarországról. Ha devizalehetőségeink engednék, ennél jóval nagyobb mennyiség is elfogyna, hiszen szépirodalmi alkotásokból hiány mutatkozik könyvesboltjainkban. Évekkel ezelőtt a járási és helyi népkönyvtárakban bizonyos aránytalanságok mutatkoztak a könyvállomány nyelvi összetételében. Sok helyütt nem a lakosság nemzetiségi összetételének megfelelően szervezték a könyvtárakat. A Nemzetiségi Tanács javaslatára a a könyvtárak szakmai és módszertani irányításáért felelős Matica slovenská a statisztikai kimutatásokban már figyelembe veszi egy-egy könyvtár állományának nyelvi összetételét is. így a járási szerveknek alkalmuk van időben megtenni a megfelelő intézkedéseket az arányosság betartására. Lényeges javulás észlelhető a nemzetiségek lakta területeken az egy lakosra jutó könyvállomány bővítésében is. Míg a szlovákiai átlag 1,9 kötet, a vegyes járásokban eléri a 2,3 kötetet. Míg ez az arány sem egészen kielégítő, hiszen ahol együtt élnek szlovák és magyar dolgozók, szükséges, hogy mindenki anyanyelvén olvashasson, művelődhessen. Ebben az esetben sok múlik az illetékes szerveken és társadalmi szervezeteken, miként teremtik elő, egyebek között az ehhez szükséges anyagi feltételeket. * * * A teljesség igénye nélkül próbáltam áttekinteni nemzetiségi kulturális életünk néhány olyan területét, amelyen az elmúlt években az állami szervek és a nemzeti bizottságok következetes munkája nyomán sikerült javulást, haladást elérnünk. A további előrehaladás anyagi és személyi feltételei nemzetiségi vonalon is egyre kedvezőbbek. Sok múlik tehát a kultúra és népművelés sok ezer dolgozóján, miként élünk a szocialista társadalom nyújtotta lehetőségekkel. A szinte felmérhetetlen energiát követelő és sok-sok lemondással járó kulturális munka a mi feltételeink között történelmi küldetés is: hozzájárul az ország nemzetei és nemzetiségei kölcsönös megismeréséhez, barátságuk és összetartozásuk állandó elmélyítéséhez. TÓTH GÉZA 2
