A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-02 / 13. szám
A KULTÚRA MŰHELYEI NÉPMŰVELÉSI INTÉZET 1953. július elsején Bratislavában két fontos intézmény jött létre: a Népművelési Központ és a Szlovák Népművészeti Központ. E két intézmény egyesítéséből alakult meg 1958 augusztus elsején a Népművelési Intézet, Bratislava székhellyel. Az Intézet tevékenysége sokoldalú és szinte pótolhatatlan. Fennállásának huszonhárom esztendeje alatt több ezer tanulmányt, módszertani kézikönyvet, műsorfüzetet adott ki — a kerületi, járási és községi népművelési intézmények szükségleteinek megfelelően. Mind a népművelés, mind pedig a műkedvelő tevékenység területén több száz különféle értekezletet, szemináriumot, konferenciát, szimpóziumot és kollekviumot rendezett, nem beszélve a népművelési intézményeknek nyújtott közvetlen szakmai tanácsadásról és útmutatásról. A Népművelési Intézet legfontosabb feladatai közé tartozik a hivatásos népművelési dolgozók képzése és nevelése. Az Intézet ezt a sokrétű tevékenységét természetesen hazánk magyar és ukrán nemzetiségű dolgozói között is végzi. Tóth Sándor, a Népművelési Intézet magyar-ukrán tagozatának vezetőjét kértük meg, vázolja fel azt a tevékenységet, amelyet az Intézet a magyar, és az ukrán dolgozók között folytat. — Intézetünk rendszeres figyelmet szentel a magyar és az ukrán dolgozók kulturális és társadalmi tevékenysége kibontakozásának. Egyrészt mi végezzük a szakkörök módszertani irányítását, másrészt központilag kitűzött művelődési feladatok szervezett megvalósításával foglalkozunk. Az első feladat a magyar (és ukrán) lakosság gyakorlati igényeinek a kielégítése varró, főző, szabászati stb. tanfolyamok szakmai irányítása. Ez lényegében nem különbözött a szlovák lakosság körében végzett népművelési tevékenységtől Módszertani segítséget, útmutatást nyújtunk a különféle tanfolyamok megrendezéséhez, magyar nyelven is adtunk ki módszertani anyagot a népművelési intézmények szervezésében vagy társszervezésében megvalósuló tanfolyamok részére. Másik feladatunknak tekintettük és tekintjük a magyar (és ukrán) nemzetiségű dolgozók általános kulturális, művelődési szintjének emelését. E területen a Népművelési Intézet szorosan együttműködik a vegyes nemzetiségű járásokban működő népművelési intézményekkel, a CSEMADOK és az UDKSZ szervezeteivel, valamint g Szocialista Akadémiával, A Szocialista Akadémia Központi Bizottsága szakbizottságot hozott létre a magyar (és ukrán) dolgozók között végzett felnőttoktatás irányítására. A Népművelési Intézet e bizottságon keresztül szorosan együttműködött a Szocialista Akadémiával, főleg a lektorok fölkészítésében. (Sajnos a bizottság 1968-ban megszűnt.) A járási szervek tevékenységének irányítása érdekében országos szemináriumokat rendeztünk különböző témákról (pl: Az ateista nevelés problémái, Hazafiságra való nevelés, A nemzetek és nemzetiségek együttélése, Népi akadémiák szervezésének problémái stb.). A lektoroknak és általában a széles nagyközönségnek is igen jó szolgálatot tesz a Természet és Társadalom című ismeretterjesztő folyóirat. Ezenkívül a Szocialista Akadémiával közösen más segédanyagokat is adtunk ki a lektorok részére. A segédanyagok kiadásának anyagi költségeit 1968-ig a Népművelési Intézet fedezte. Intézetünk már 1954 óta ad ki különféle mintaelőadáso- - kát magyar és ukrán nyelven, úgyhogy a lektorok évente többszáz előadást tarthattak a legkülönbözőbb témákról. Például, hogy csak két évet vegyek: 1964-ben, és 65-ben több mint 8000 előadást tartottak magyar nyelven, főként a CSEMADOK-szervezetek rendezésében. A népművelési intézményeket módszertani és szakmai tanácsokkal segítettük, irányítottuk a felnőttoktatás területén. Ezen a téren a célunk elsősorban az, hogy emelkedjék a magyar nemzetiségű dolgozók általános kulturális színvonala, és hogy megszerezzék a továbbtanuláshoz szükséges (elsősorban természettudományos és műszaki) ismereteket, elsajátítsák a szakterminológiát stb. Aktíva értekezleteket és tanácskozásokat szerveztünk a magyar és ukrán népművelők részére. A vegyes lakosságú járások népművelési intézményei a kulturális, társadalmi szervezetekkel előkészítő tanfolyamokat szerveztek a dolgozók továbbtanulása érdekében, szlovák nyelvtanfolyamokat szerveztünk elsősorban a szakterminológia elsajátítása érdekében. Tekintettel a déli és keleti járások mezőgazdasági jellegére, tanfolyamokat szerveztünk a mezőgazdaság feladatairól, Dél-Szlovákia iparosításáról. Igen sikeres volt a CSKP nemzetiségi politikája című előadás. Igen lényegesnek tartjuk a magyar és az ukrán nemzetiségű dolgozóknak a csehszlovák szocialista hazafiság szellemében való nevelését. Intézetünk a népművelési munka különböző formáival úgy igyekezett hatni, hogy a magyar és az ukrán nemzetiségű dolgozók megszeressék szülőföldjüket, községüket, a népet, amellyel közös hazában élnek. Ezért támogattuk a honismereti körök létrejöttét a magyar vidékeken, főleg a CSEMADOK helyi szervezeteknek keretében. E körök ösztönzésére ma már az egységes földművesszövetkezetek is rendszeres, honismereti kirándulásokat szerveznek cseh és szlovák vidékekre. A Népművelési Intézet sok magyar nyelvű módszertani anyagot és műsorfüzetet adott ki a népművelési intézmények és társadalmi szervezetek részére. Különösen a jelentős jubileumok, évfordulók — elsősorban a februári győzelem, Csehszlovákia felszabadulása, a Csehszlovák Köztársaság megalakulása, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója — alkalmából. A magyar nemzetiségű lakosság között tevékenykedő népművelők számára az Intézet 1956 óta Népművelés címen módszertani folyóiratot ad ki. AZ AMATÖR MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉG IRÁNYÍTÁSA A Népművelési Intézet elsősorban a CSEMADOK Központi Bizottságával együttműködve mindent elkövet a magyar nemzetiséglakta területeken a műkedvelő tevékenység fejlesztése érdekében — folytatja Tóth Sándor, — déli és keleti járásainkban öntevékeny színjátszó együttesek, esztrádcsoportok, irodalmi színpadok, tánccsoportok, énekkarok százai működnek, főleg a CSEMADOK helyi szervezeteiben. Munkánk elsősorban e csoportok és együttesek tevékenysége eszmei és esztétikai hatékonyságának fokozására irányul. Különös figyelmet szentelt intézetünk az együttesek és csoportok vezetőinek kiválogatására és politikai-szakmai nevelésére a népművelési dolgozók nevelésének egységes rendszerének keretében, s ugyanakkor igyekeztünk őket szakmailag lektori tevékenységre is felkészíteni. Szakmai felkészültségüket hároméves tanfolyammal igyekeztünk növelni. Akik ezt elvégezték, azok általában az együttesek instruktoraiként működnek. Az amatőr-művészeti tevékenység elmélyítése érdekében Intézetünk a különféle szemináriumokon, tanfolyamokon, módszertani segítségen kívül a kulturális szövetségekkel együttműködésben népművészeti seregszemléket, fesztiválokat, versenyeket is rendezett. Az öntevékeny színjátszás területén Intézetünk rendszeresen szervez szakmai értekezleteket, szemináriumokat, tanfolyamokat a színjátszó csoportok vezetői és rendezői részére. A hároméves távtanfolyamok eredményei a csoportok tevékenységének minden területén lemérhetők. Évről-évre javul a csoportok műsorpolitikája, az utóbbi években a csoportok eszmeileg és társadalmilag egyre igényesebb darabokat játszanak. Az utóbbi időben egyre-másra alakulnak színvonalas — elsősorban ifjúsági — irodalmi színpadok. 1956 óta a CSEMADOK szerveivel és szervezeteivel karöltve évente rendszeresen megrendezzük a magyar vers- és prózamondók versenyét, 1964 óta a komáromi Jókainapok keretében kerül megrendezésre; a Jókai-napok egyébként a magyar amatőr színjátszók és irodalmi színpadok fesztiváljává bővült. Az öntevékeny színjátszó csoportok műsorpolitikájának megjavítása érdekében Intézetünk a LITA (Szlovákiai Színházi Ügynökség) gondozásában színdarabokat és esztrádfüzeteket ad ki. A színdarabok és esztrádfüzetek eszmei-művészi színvonalát a Népművelési Intézet dramaturgiai tanácsa biztosítja. A Népművelési Intézet megalakulása óta a CSEMADOK-kal együttműködve nagy figyelmet szentel a néptánc-csoportok irányításának, művészi színvonaluk emelésének. A tánccsoportok vezetői számára szakmai értekezleteket, hároméves tanfolyamokat szervez, gondoskodik módszertani anyagok és műsorfüzetek kiadásáról (évente kettő-három ilyen jelenik meg. A tánccsoportok vezetőinek, koreográfusainak szakmai felkészültsége jól megmutatkozik a CSEMADOK által rendezett gombaszögi és zselizi dal- és táncünnepélyek műsorának egyre emelkedő színvonalán. Hasonló munka folyik a kórusmozgalom területén is. Az Intézet hároméves tanfolyamot szervezett karvezetők számára, (ezt 15—20-án végezték el.) A Népművelési Intézet a CSEMADOK szerveivel és szervezeteivel szorosan együttműködve rendezte meg 1976-ban a komáromi énekkari fesztivált, 1969-ben pedig az első Kodály-napokat — Galántán a felnőtt magyar női, férfi kórusok és vegyeskarok fesztiválját. Ez azóta háromévenkét rendszeres megrendezésre kerül. A Népművelési Intézet és a CSEMADOK KB többéves közös igyekezetének eredményeképpen 1964-ben megalakult a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara. Ezt a CSEMADOK KB tartja fenn. Küldetése az énekkari kultúra ápolása, megkedveltetése, terjesztése, továbbá karvezetők nevelése az énekkar tagja közül. Az énekkar mindkét küldetését kiválóan teljesíti. A Népművelési Intézet kilencvenhét magyar — 58 felnőtt és 61 gyermek-énekkart tart számon, ezeknek zöme a CSEMADOK keretében működik. Az ifjúsági énekkarok számára is három évenként rendezünk országos seregszemlét Nővé Zámkyban (Érsekúj várott). 1974—75-ben a Jókai-napok keretében megrendeztük a bábcsoportok fesztiválját, melyből önálló fesztivál alakult a báb- és gyermekszínjátszó csoportok részére (1976-tól minden évben megrendezzük „Dunaparti tavasz“ címmel Dunaszerdahelyen). — Köszönöm a beszélgetést. —zsnl— Tóth Sándor (balról) a Jókai-napok eredményhirdetésénél 14
