A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-02 / 13. szám
Következő számunk tartalmából: Mihály Géza: DÉL-SZLOVAKIA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS ÚTJÁN Varga Erzsébet: SZEMBESÍTÉS I. Mács József: DOMBRA MENEKÜLT HÁZAK Peter Mariot: KORZIKA - TURISTASZEMMEL Keszeli Ferenc: LÁTOGATÓBAN AZ ADYEMLÉKMÚZEUMBAN S----------------------------------------------\ Címlapunkon E. Absolon, a 24. oldalon Prandl Sándor felvételei r----------------------------------n A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs, armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 328-64. Grafikai szerkesztő. Kral Petemé. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedíció tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám, 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne n. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,-— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. A mai negyvenévesek és az idősebbek korosztálya emlékszik még 1945. április 4-re, amikor a lakosság virágokkal s örömteli mosollyal fogdta a Bratisiavába érkező, felszabadító szovjet seregeket. A szovjet katonák áldozatkész segítségének is jelentős érdeme volt abban, hogy a dolgozók tízezrei már a szabadság első napjaiban újra munkához kezdhettek; újra termelni kezdtek a gyá-. rak, a városban új élet indult. Ma, harminckét esztendő távlatából pedig örömmel állapíthatjuk meg: ez elmúlt több mint három évtized alatt Bratislava nemcsak hazánk, de Közép- Eurőpa egyik legszebb, legismertebb nagyvárosa lett. Szerkesztőségünk Szlovákia fővárosa felszabadulásának 32. évfordulója kapcsán hívta meg a HÉT vendégeinek körébe Gejza 5lapka elvtársat, az SZLKP KB Elnökségének tagját és Bratislavai Városi Bizottságának vezető titkárát. A HÉT VENDÉGE: 0 Beszélgetésünk bevezetőjében arra kérnénk, hogy az elmúlt több mint három évtized eredményeinek tükrében összegezze röviden azt a jelentős ipari, társadalmi és kulturális fejlődést, amelyet Szlovákia fővárosának a felszabadulástól sikerült elérnie! — Április 4-én lesz 32 éve, hogy o hősi Vörös Hadsereg fölszabadította Bratislavát, mely azóta a kereskedelmi, közigazgatási, kulturális és társadalmi élet minden szakaszán valóban nagyarányú fejlődésen ment át. Mindez elsősorban a lakosság számának gyarapodásában; a lakásépítés, az ipar és a tudományos-kutatói bázis, továbbá az iskolaügy, az egészségügyi ellátottság, a közlekedés és még több más fontos ágazat gyors ütemű fejlődésében tükröződik. Bratislavát ma kereken 350 ezren lakják, ami csaknem kétszerese az 1945- ben itt élő lakosság számának. Számszerint csaknem 80 000 új, korszerű lakás épült a felszabadulás óta, ami a jelenlegi lakásállománynak mintegy három negyedét képezi. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy vadonatúj lakótelepek és városnegyedek nőttek föl, és a lakásépítés Bratislava II., Il{. és IV. körzetében továbbra is eredményesen folytatódik. Ezzel arányos ütemben fejlődik az iskolaügy is, hiszen az elmúlt három évtized alatt nemcsak a diákok száma növekedett, hanem az új iskolák, diákotthonok, szaktanintézetek egész sorát adtuk át rendeltetésüknek. Ezekben a korszerű oktatási intézményekben nemzetgazdaságunk továbbfejlesztését szorgalmazó szocialista szakemberek készülnek leendő hivatásukra. A szocialista országépítés éveiben nagy figyelmet fordítottunk az ipar fejlesztésének is, ami lehetővé tette, hogy a munkásság megfelelő munkalehetőségekhez jusson. A felszabadulás óta olyan jelentős ipari üzemek létesültek Bratislavában, mint a Slovnaft, a Béke üzem, a Szlovák Műszaki üveggyár, a Tesla Elektroakusztika, a Bratislavai Villamossági Művek új üzeme és még számos más ipari vállalat. Nagyon imponáló a tudományos-kutatói bázis fejlődése, mely a felszabadulás előtt tulajdonképpen egyáltalában nem létezett Bratislavában. Napjainkban viszont több mint 140 különböző tudományos és kutatóintézet működik Szlovákia fővárosában. Számszerint ez az összes szlovákiai kutatóintézetnek mintegy felét jelenti! A mindennapi élet más vonatkozásaiban is sokban megváltozott Bratislava arculata. Bizonyításképpen elég talán a kereskedelmi hálózat bővülését, a kulturális vagy egészségügyi és sportlétesítmények számának gyarapodását említeni, összegezésképpen elmondható, hogy az utóbbi években Bratislava Szlovákia politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi életének jelentős központja lett; így az SZNT 1968-ban hozott 43-as számú rendeleté — mellyel Bratislavát az SZSZK fővárosának rangjára emelte — tulajdonképpen már csupán logikai kicsúcsosodása volt e Duna-parti város minden tekintetben tapasztalható, gyors ütemű fejlődésének. 0 E fontos társadalmi és politikai változás értelmében Bratislava a CSKP XIV. kongresszusán a beruházási építkezések tekintetében fontos elsőbbséget kapott. E változás adta újszerű politikai és társadalmi viszonyok mennyiben módosították a város fejlődésének feltételeit? — Bátran leszögezhető, hogy Bratislava továbbfejlesztésének feltételei a CSKP XIV. és XV. kongresszusa határozatainak értelmében lényegesen kedvezőbbé váltak. A párt- és állami szervek megkülönböztetett figyelmet fordítanak Szlovákia fővárosa sokoldalú fejlődésének. Ez a nagyarányú gondoskodás azonban nemcsak Bratislava fővárosi jellegéből ered, hanem abból a tényből is, hogy Bratislava — Szlovákia legnagyobb városaként — a múltban nagyon összetett fejlődésen ment át s ennek során sok különböző probléma gyülemlett föl, Megoldásuk jelenti egyben annak feltételét is, hogy Bratislava minden tekintetben elláthassa fővárosi jogkörét s küldetését és egyúttal megoldódjanak az itt élő lakosság problémái is. Ez a gyakorlati szükséglet indokolta a CSKP XIV. kongresszusának a beruházási építkezések tekintetében Bratislavónak elsőbbségi jogot biztosító határozatát. Persze, ez nagyban befolyásolta az ötödik ötéves tervidőszakra kitűzött feladatainkat is, aminek eredményeképpen a lakásépítésre, valamint a központi fontosságú ipari és kulturális létesítmények fejlesztésére összpontosíthattuk erőinket. A hatodik ötéves tervben, amint azt a CSKP XV. kongresszusán jóváhagyott 2 GEJZA SLAPKA, az SZLKP KB Elnökségének tagja és az SZLKP Bratislava'! Városi Bizottságának vezető titkára
