A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1977-03-26 / 12. szám

TŰZ A A Közép-Afrikában levő hatalmas Kivu-tó olyasmiről nevezetes, ami egye­dülálló a tavak esetében: fosszilis fű­tőanyaggal van megtöltve. A tó vize ugyanis 60 milliárd köbméternyi oldott metángázt tartalmaz — a természetes gáz energiamennyisége durván 60 mil­lió tonna kőolajjal egyenértékű. Nyu­gatnémet geológusok megpróbálták megtalálni e különös készlet forrását és a nagy értékű energiahordozó-kész­let legmegfelelőbb hasznosítására ja­vaslatot tenni a Kivu-tó partján levő két ország, Zaire és Rwanda gazdasá­gának fejlesztésére. Úgy tíz esztendővel ezelőtt kísérleti csővezetéket fektettek le a tó északi partján és vezettek Gisenyitől kiindulva 300 méteres mélységbe a vízfelszín alá. A csövön át a mélyből a felszínre szi­vattyúzott vízből — a csökkent nyomás következtében — metángáz szabadult fel a cső felszíni torkolatánál, ez a gáz azonban magas széndioxid tartalma miatt alkalmatlan volt a közvetlen fel­­használásra: a széndioxidot előbb ki kellett vonni az elegyből, s csak az­után fűthették a visszamaradt gázzal a közeli sörgyár kazánjait. 1973-ig össze­sen 60 millió köbméter gázt vontak ki a tó vizéből és 14 millió köbméternyi metánt használtak fel a gázkeverék­ből elkülönítve. A Gisenyi környékén létesített csőve­zeték csak a kezdet kezdete, afféle bá­tortalan kísérlet volt. A nyugatnémet geológusok számításai szerint a „tavi gáz" hasznosításával az egész tó kör­nyékét elláthatnák energiával — az iparosításhoz vagy nitrogénműtrágya gyártáshoz. Az első lépés mindenesetre a kész­letek valós felderítése és azután a leg­célszerűbb gázkivonó eljárások megta­lálása. A világ eddigi egyetlen ilyen gáz­készletének kialakulása nemcsak pusz­tán elméleti szempontból nagyon érde­kes. Eredetének felderítése választ ad­hat arra a kérdésre, hogy megújulhat-e ez a készlet, vagy pedig néhány évnyi intenzív hasznosítás. utón kimerül. Két figyelemreméltó hipotézis van rá, hogy miként került a gáz a Kivu-tó vizébe. Az egyik feltevés szerint a metán bio­lógiai eredetű: tulajdonképpen „mo­csárgáz", amely a szerves anyagban gazdag, de oxigénben szegény meleg vizű tó üledékeiből fejlődik. Ennek a feltevésnek ellene szól a nagy széndi­oxid-koncentráció, amely csak oxigén jelenlétében jöhetett létre. A másik hipotézis szerint a gáz vulkanikus eredetű. Közép-Afrika való­ban intenzíven vulkános terület, lehet­séges, hogy víz alatti vulkánkitörések­ből származik a metán és a széndi­oxid. Meg kell jegyezni azonban, hogy a Kivu-tó metánkoncentrációja jóval nagyobb, mint ahogy oz a vulkáni mű­ködés alapján várható volna. A nyu­gatnémet geológusok hajlamosak a kompromisszumra: a metán a szerves anyagok elbomlása során keletkezik, a széndioxid pedig a vulkáni kitörések alkalmával kerül a tó vizébe. Ha így lenne, a Kivu-tó környéki országok op­timistán tekinthetnének a jövőbe: ener­giaellátásuk nagyrészt biztosítva volna, hiszen a folyamatosan a tóba jutó el­pusztult vegetáció, amely mocsárgázzá alakul át, hosszú időre kimeríthetetlen energiaforrásnak bizonyulna. A FÉMHIOROGÉN NYOMÁBAN A fizikusok több éve kidolgozott spe­kulációja szerint megfelelően alacsony EGY TÖKÉLETES KIPUFOGÓGÁZ-TISZTÍTÓ VÍZBEN hőmérsékleten és megfelelően nagy nyomáson az elemi hidrogénnek csepp­folyós halmazállapotból szilárd fémmé kell kondenzálódnia. L. F. Verescsagin, E. V. Jakovlev, J. A. Tyimofej szovjet fi­zikusok legújabb számításai és kísérle­tei szerint a hidrogén megszilárdulása már egy megabar nyomáson és 4,2 Kel­vin-fokos (mínusz 268,8 Celsius-fokos) hőmérsékleten végbemegy, vagyis jó­val kisebb nyomáson, mint korábban ezt a fázisváltást elméleti számítások és megfontolások alapján lehetőnek tartották. Az ezirányú kísérletek ered­ményei főként a csillagfizikusok számá­ra lehetnek nagy jelentőségűek, mert a hidrogén megszilárdulásához most ki­számított alacsony hőmérséklet és nagy nyomás nem valami rendkívüli dolog az univerzumban. Elképzelhető például, hogy a nagybolygók belső része szi­lárd hidrogénből áll. A „Fecralloy" elnevezésű új angol fémötvözetből készült vékony lemez hul­lámpapírra emlékeztető alakra sajtol­va, platinával bevonva, tekercsbe csé­vélve és az autó kipufogórendszerébe helyezve, a benzinmotor levegőszennye­ző anyagainak 99 százalékát eltávolít­ja. A platinabevonat katalizátorként elősegíti a mérgező gázok oxidálását. Az új ötvözetet az angol atomerőha­­tóság szakértői dolgozták ki és erede­tileg az atomreaktorokban való felhasz­nálásra szánták. A berendezés fő ösz­­szetevőiről — Fe (vas), Cr (króm), AI (alumínium) Y (yttrium) — kapta ne­vét, és minden más anyagnál jobban ellenáll a hő okozta korróziónak. Ellen­tétben a keramikus anyagokkal nem törik. Az új szerkezettel felszerelt kocsi már 80 ezer kilométert tett meg és a tudósok arra számítanak, hogy a „Fec­ralloy" túléli magát a kocsit. EGY NÉGYSZÁZ ÉVES KERÉKFORDULAT­SZÁMLÁLÓ A képen látható berendezés — az úgynevezett kerékfordulat-számláló — segítségével mérte meg 1550-ben Fér­nél francia orvos a Párizs és Amiens közötti távolságot. A műszer pontossá­ga ma is tiszteletre méltó. ULTRAHANGOS SEBÉSZKÉS A MÚMIA UJJLENYOMATAI A manchesteri rendőrség ujjlenyo­mat-szakértője ezúttal nem bűnügyben tevékenykedik: egy 3000 éves egyipto­mi múmia ujjlenyomatait vizsgálja a Manchesteri Egyetem múzeumában, amelynek múmiagyűjteménye Londonon kívül a legnagyobb. A koporsófelirat szerint Asru nevet viselő hajdani hölgy­ről a vizsgálat azt állapította meg, hogy 40 éves korában hunyt el kezei­nek és lábainak ápoltsága arra vall, hogy előkelőség volt, feltehetően temp­lomi énekesnő. Más szakértőket is be­vontak a másfél évre tervezett kuta­tásba, amelynek eredményét könyvben és egy egész estét betöltő filmben kí­vánják nyilvánosságra hozni. Remélik továbbá, hogy a rendőrség és az egye­tem együttműködése a múmiák ujjle­nyomat-világbankjának létrehozásához vezet. Valentyin Poljakov professzor vezeté­sével az élő szövetek vágásának és egyesítésének új, ultrahangos módsze­rét dolgozták ki a moszkvai 50-es szá­mú kórházban. Az ultrahangos műtő­kés csaknem fájdalommentesen vágja és egyesíti a bőrt, az izmokat, a cson­tokat és a belső szerveket. Az ultra­hangos „hegesztésnek" nagy jelentősé­ge van például a szívműtétekben: új­szerűén oldható meg vele a szívbillen­tyűk gyógyítása vagy cseréje, az erek trombózisának és sok más betegségnek a gyógyítása. Jó szolgálatot tehet olyan esetekben is, amikor a hagyományos sebészet már tehetetlen: példáiul csak ezzel a módszerrel lehet gyorsan, köny­­nyen, megbízhatóan egyesíteni c' máj erősen vérző, sérült részeit. 22

Next

/
Thumbnails
Contents