A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-03-12 / 10. szám
KOMPUTER KRIMIK DREZDÁTÓL Az amerikai egészségügyi szervek átdolgoztatták számítógépeik adattárolását a pszichiátriai kezelésben részesült és részesülő betegekről. így csak a titkos kódok birtokában lévő orvosok és ápolók juthatnak hozzá az adatokhoz. Hasonló biztonsági intézkedéseket foganatosított a titkosszolgálat is. Egyik komputerének adatai — itt tárolják mintegy 40 000 potenciális politikai gyilkos nevét — immár csak egy maroknyi titkosszolgálatos számára hozzáférhetőek. A fenti példák is mutatják, hogy a kormányzat növekvő aggodalommal kíséri az újfajta bűnözőtípus fellépését: a szakértőét, aki felhasználja a számítógépet jogtalan előnyök szerzéséhez, lopáshoz, csaláshoz, megvesztegetéshez, szabotáshoz, sőt zsaroláshoz is. A titkos szolgálat a többi között azért is szigorította meg a rendelkezésére álló adatok őrzését, mert nem akarja, hogy potenciális politikai merénylők hozzájutva az adatokhoz, megtudják: figyelik őket. Az egészségügyi szervek pedig részben azért is figyelnek az eddiginél fokozottabban adattárukra, mert attól tartanak, hogy illetéktelenek esetleg kísérletet tesznek pszichiátriai problémákkal kezelt képviselők, szenátorok, sőt miniszterek kórképének megszerzésére, hogy megzsarolhassák őket. A fegyveres erőknél a logisztikai feladatokat ellátó tiszteket kioktatják a számítógépcsalások elkerülésére. Az FBI négyhetes tanfolyamokat rendez, amelyben számítógépcsalásokat mutatnak be, és az FBI-ügynököknek arról kell számot adni, hogyan küzdenék le a gyakorlatban a hasonló problémákat. A hadügyminisztérium számítógépintézetében most nyolc személyt kizárólag annak a megvizsgállására tartanak az állományban, hogy nem veszélyezteti-e bármi is a számítógépek biztonságát. A légierő egyik őrmestere betáplált az egyik számítógépbe egy üzemanyagrendelési adatot a texasi Kelly légitámaszpont üzemanyagellátására. Ezt a rendszert arra használta fel, hogy nemlétező szállítóktól nemlétező üzemanyagot vásárolt. A számítógép pedig szófogadóan kiadta a csekkeket az őrmester és bűntársai nemlétező cégei számára. A csekkeket bankba küldték, ahol az őrmester és társai álvállalataik számára számlákat nyitottak. Az őrmester úgy manipulálta a számítógépet, hogy az nem hiányolta a Kelly támaszpontra be nem érkezett üzemanygot. Mire elkapták az „ügyes“ katonát, már százezer dollárt sikerült eltulajdonítania. Egy középnyugati bank elnökét megzsarolták, miután a zsaroló hozzájutott az egyik számítógép adataihoz, amelyekből kiderült, hogy az elnök annak idején többször megbukott, és nem tudta elvégezni az egyetemet. Az egyik amerikai vállalat ellen bosszút esküdött felmondásban lévő tisztviselője, és olyan programot táplált a számítógépbe, amely hat hónappal távozása után kitörölt a gép memóriájából minden vállalati követelést. A vállalatnál nem tudták, hogy kik tartoznak és mennyivel. Nem tudott számlákat kibocsátani. Hirdetést tett közzé a helyi sajtóban : felkérte adósait, fizessék ki a vállalat követeléseit. Nem fizették, a vállalat csődbe ment. Csaknem egyetlen horizontális vonalban találunk az NDK térképén négy várost, melyeknek legalább részbeni megismerése segít fellebbenteni a fátylat német barátaink országának kulturális történetéről és hagyományairól. ELBAPARTI FIRENZE — így nevezte el Johann Gottfried Herder német humanista az NDK-nak ma harmadik legnagyobb városát, építészeti és műemlékei miatt. Az 1945. február 13-ról 14-re virradó éjszakán azonban a régi Drezda, a szász királyok egykori székvárosa megszűnt létezni a bombazáporban és lángtengerben. A város építészeti ékkövét, a Zwingert az angolszász bombatámadás annyira megsemmisítette, hogy helyreállítása lehetetlennek látszott. A bombák nagy károkat okoztak a világhírű Semper Galériában is. Ám a lehetetlen valósággá lett, s az értékes épületek eredeti szépségükben születtek újjá. Ma a Régi Mesterek Galériája naponta látogatók százait, ezreit fogadja, nem mindennapi élményt kínálva: találkozást Raffael, Botticelli, Tiziano, Rembrandt, Rubens, van Eyck, Dürer, Holbein, Velasquez és sok más híres 15—18. századi festő alkotásaival, A képtár épületébe a Zwinger udvarán át jutunk be. A kiterjedt épületcsoport kiegyensúlyozott harmóniájával és gazdag plasztikai díszítésével valóban a szász barokk tökéletes mintapéldánya. A Zwinger gyöngye az északnyugati szárny ún. Wall-pavilonja; ez csupa pillér és ablak, külső képét semmiféle oldalfal sem „nehezíti". Különleges szépségű az egyik legszebb barokk szökőkút, a „Nimfák fürdője", figyelemre méltó a meisseni porcelánból készült harangjáték a fő pavilonon. A Zwinger híressége, különlegessége a kelet-ázsiai és meisseni porcelánok gyűjteménye. Az isztambuli után a második legnagyobb a világon. A NÉMET KLASSZICIZMUS VAROSA Az Hm folyó völgyében épült, eredetileg kézműves település a 13. század közepén kapta meg a városi rangot. Az Hm folyónak azonban még három évszázadig hömpölygött a vize keresztül a városon, míg a kevéssé jelentős Weimarból a szász-weimari-eisenachi nagyhercegség székvárosa lett. A német reneszánsz festészet legjelentősebb képviselőinek, az idősebb és az ifjabb Cranachnak életműve, a Palmenrodenba tömörült német költők igyekezete, hogy megtisztítsák a német nyelvet az idegen befolyásoktól, az egyik első német operaszínpad megnyitása, Johann Sebastian Bach itteni kilencéves működése jelenti a város művelődéstörténetének bevezető szakaszát s vezet el minket 1722-höz a klasszikus weimari korszak kezdetéhez. II. Ernő Ágost Konstantin herceg művészetkedvelő özvegye, Anna Amália meghívta fia nevelőjének Christoph Martin Wieland költőt, felvilágosult filozófust. Néhány évvel később itt telepedett meg Johann Wolfgang Gothe, a humanista Johann Gottfried Herder és végül Friedrich Schiller. Weimar lett Németország szellemi és kulturális központja. Különösen jelentős volt Weimar számára az 1844-es esztendő, amikor Liszt Ferenc, az akkor mór világhírű zeneszerző és zongoraművész körül, akit a nagyherceg meghívott udvari karmesterének, kialakult jelentős művészeknek: zenészeknek, zeneszerzőknek és képzőművészeknek egy köre. Weimari tartózkodása volt Liszt életének és teremtő erejének legragyogóbb korszaka. Weimar ma olyan hptással van a látogatóra, mint a német művelődéstörténet skanzene, ahol nemcsak tisztelettel óraik, ápolják a nagy szellemi hagyományokat, hanem tovább is fejlesztik. Nincs a városközpontnak talán egyetlen tere, épülete, utcája, amely ne emlékeztetne valamely jelentős személyiségre, eseményre vagy korszakra. A legfigyelemreméltóbb épületek közé tartozik Weimarban a Német Nemzeti Színház. Ennek a 18—19. század 8 Petőfi Sándor mellszobra a weimari Hm parkban Weimar — Goethe és Schiller szobra Részlet a drezdai képtárból — olasz lestők terme
