A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-03-12 / 10. szám
KÉPES KRÓNIKA Befejeződött az ország legnagyobb víz-^ gazdálkodási és energetikai komplexumának a Liptovská Mora-i vizi erőműnek építése. Ebből az alkalomból az építők aktívaértekezletet tartottak, amelyen párt- és kormányküldöttség vett részt Jozef Lenártnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP KB első titkárának vezetésével. A februári győzelem 29. évfordulója alkalmából Prágában 30 kiváló kollektívának és művésznek eredményes kulturális-népnevelő munkásságuk elismeréseképpen Antonin Zápotocky dijat adományoztak. A dijakat Karel Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke adta át. Képünkön: Eudovit Korkos szobrász (jobbra), a Szlovák Tanácsköztársaság emlékmű alkotója. Prágában megtartották a csehszlovák—szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési kormányközi bizottság XVII. ülésszakát. A szovjet tagozat vezetője Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese (jobbról a második) a csehszlovák tagozat vezetője Václav Hűla szövetségi miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke (balról a negyedik). Az idén több mint 250 új termékkel jelentkezik a Banská Bystrica-i Slovenka kötőipari vállalat. A főleg műszállal kevert pamutfonálból készülő rövid ujjú, nagymintás, élénk színű pulóverek bizonyára az idei nyár „slágerei" lesznek. Képünkön: Éva Masárová műhelyvezető Ruzena Hámorskával, a Május 1. brigád vezetőjével. Felvételek: CSTK HARMINC ÉVA PÁRT ÉS A NÉP SZOLGÁLATÁBAN A KASSAI MUNKÁS MEGJELENÉSÉNEK 70. ÉVFORDULÓJÁRA Hetven évtizeddel ezelőtt, 1907. március 16-án az első orosz forradalom visszhangjának időszakában jelent meg a Kassai Munkás. Az első orosz forradalom nagy befolyással volt a magyarországi munkásmozgalomra. Az országban napirenden voltak a sztrájkok és tüntetések. Kassa osztályöntudatos dolgozói 1905, augusztus 14-én nagy népgyűlésen fejezték ki szolidaritásukat a forradalmi orosz néppel. A gyűlés szónoka. Porosz Mihály kassai nyomdász méltatta az orosz nép felkelését a cári önkényuralom ellen, s harcba szólította a munkásságot legelemibb joga, az általános titkos választójog kivívásáért. Ebben a mozgalmas légkörben született meg a Kassai Munkás, a Szociáldemokrata Párt hetilapja. A Kassai Munkás harminc éven át, 1907-től 1937-ig hűen szolgálta Kassa és környéke, majd 1921-től a CSKP megalakulása után, mint a párt hivatalos sajtószerve, Szlovákia magyar nemzetiségű dolgozóinak érdekeit. Tanított, szervezett, lelkesített, utat mutatott. Mór az első világháború kitörése után 1914-ben, eltérően a Szociáldemokrata Párt hivatalos lapjától, a Népszavától, élesen szembehelyezkedett az imperialista háborúval. A Tisza-kormány a lapot betiltotta, s ez a világháború befejezése után 1918. november 9-én jelent meg ismét. 1920—1921-ben a Szociáldemokrata Párton belül harcot vezetett a Kommunista Párt megalapításáért. Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalapítása (1921. május 16) után a párt magyar nyelvű központi lapja lett. Hogy ezzel is kifejezze országos jellegét, 1922. március 1-től elhagyta a kassai jelzőt, és mint Munkás jelent meg. A lap következetesen síkra szállt a CSKP forradalmi programjának megvalósításáért, s ezért a hatóságok kíméletlenül üldözték. Ennek következtében a Munkás 1922-től megszűnt napilap lenni, s csak havonként háromszor jelent meg. 1924-ben a hatóságok az „állam érdekeit sértő" cikkei miatt több hónapra betiltották. Mivel a pártsajtó üldözése Szlovákiában napról napra nagyobb mértéket öltött, 1926 novemberében a kassai Munkás és a bratislavai Pravda szerkesztősége Moravská Ostravába költözött. Ez időben a Munkás főszerkesztője Zamek Ferenc, szerkesztője pedig Moskovitz Kálmán volt. Ostravában kedvezőbbek voltak a feltételek a lap megjelenéséhez. A szerkesztőség rendszeres összeköttetést létesített a moszkvában élő magyar emigráns írókkal, akik írásaikkal hatékonyan támogatták a lapot. Az írógárda gerincét Gábor Andor, Gergely Sándor, Illés Béla, Zalka Máté, Karikás Frigyes, Sarló Sándor és mások alkották. A Munkás szerkesztősége évről évre megjelentette a Munkás- és parasztnaptárt. A Munkás figyelemre méltó további kiadványa volt a minden május 1-én megjelenő „Májusi emléklap". A Munkás hasábjain a nemzetközi proletárszolidaritás ragyogó példáival találkozunk. A két világháború között a szomszédos államokban a kommunista pártokat illegalitásba kényszerítették, lapjaikat betiltották. A Munkás tiltakozó cikkeivel és az elnyomás elleni harcra mozgósításával nyilvánította ki szolidaritását a reakciós szomszédállamok dolgozóival. Különösen kiemeljük a félfasiszta Horthy-rendszer elnyomása alatt szenvedő magyarországi dolgozók iránt tanúsított szolidaritást és a fehérterror elleni harcra mozgósító cikkeit. A Munkás számos példánya illegális úton Erdély, a Bánság és Magyarország dolgozóihoz is eljutott. A munkás- és parasztlevelezők, valamint a kommunista lapterjesztők nagy mértékben hozzájárultak a Munkás népszerűségéhez. A lap hűen tájékoztatta olvasóit a belpolitikai és nemzetközi helyzetről, a nyomorból kivezető útról. 1935-ben ülésezett Moszkvában a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa, amelynek határozata értelmében a kommunista pártok feladata kiépíteni a valamennyi haladó erőt összefogó egységes népfrontot a háborús veszély és a fasizmus ellen. Az egységfront érdekeinek megfelelően a Munkás, mint a párt lapja, 1937-ben megszűnt, a szerepét az 1936- ban alapított Magyar Nap vette át. A Kassai Munkás megalapításának 70. évfordulója egybeesik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójával, amelyet dolgozóink számos értékes szocialista vállalással, felajánlással üdvözölnek. E kettős jubileum alkalmából mi, a párt szlovákiai magyar nemzetiségű veteránjai szeretettel és hálával gondolunk vissza arra a lapra, amely harminc éven át hűséges harcostársunk volt s a burzsoá köztársaság idején utat mutatott a munkásság, a dolgozó nép nemzeti és szociális felszabadulásért vívott küzdelmében. RÓJAK DEZSŐ 5
