A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-02-26 / 8. szám
TETTÜNK MÄR VALAMIT Járásunk gazdog kulturális és munkásmozgalmi hagyományokban. Szülőföldünk múltjának és jelenének megismertetése a honismereti körök tagjaira, aktivistáira vár. A CSEMADOK roznavai (rozsnyói) járási bizottságának hattagú történelmi és honismereti albizottsága folyomatos munkát végez és mindent megtesz azért, hogy küldetésének megfeleljen. 1975. június 6-tól a néprajzi albizottsággal közösen fejt ki tevékenységet. A történészek és a helyismereti aktivisták számára nélkülözhetetlenek a történelmi források. A gyűjtést tehát el keltett kezdeni. A munka azóta is folyik. Figyelmünket nem kerüli el egyetlen olyan irodalmi és sajtótermék sem, amelynek köze van Rozsnyóhoz, a járáshoz, a város történelméhez, múltjához és jelenéhez, ugyanakkor számításba vesszük a járásunkból elszármazott híres embereket is, foglalkozunk életükkel és műveikkel. Munka közben jöttünk rá, hogy körlevelekkel nem sokra megyünk. Csupán a személyes gyűjtés járt eredménnyel. Rengeteg kincs rejtőzik még a padlásokon és a pincék mélyén, ezért megtevő állományunkat tovább gazdagíthatjuk, nemcsak eredeti, de másolt anyagokkal is. Elég belelapozni a lexikonokba, irodalmi művekbe, s máris látjuk, hogy a művelődéstörténet, a politika és a tudomány néhány nagy alakjának járásunkhoz is köze volt. Itt születtek, tanultak, élték. így állítottuk össze járásunk neves szülötteinek a névsorát. Fél is sorolom a legismertebb neveket: Czalbán Samu, Gyöngyösi István, Cházár András, Madarász Viktor, Erdélyi János, Pákh Albert, Rudnay Gyula. Ennek a jegyzéknek az alapján álllítjük össze évről évre járásunk neves személyiségeinék a kultúrpolitikai naptárát. A CSEMADOK XII. ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉSÉRE KÉSZÖL. A SZÖVETSÉG LAPJA, A HÉT AZ ESEMÉNY JELENTŐSÉGÉT ÚGY KÍVÁNJA NÖVELNI, HOGY HOGYAN TOVÁBB? CÍMMEL HASÁBJAIN MEGSZÓLALTAT ÉRDEMES KULTÚRMUNKÁSOKAT, CSEMADOK-TISZTSÉGVISELÖKET, ÉS HELYET AD A SZLOVÁKIAI MAGYAR KULTÚRA ISMERT SZEMÉLYISÉGEI ÍRÁSAINAK IS. TESZI EZT AZZAL A CÉLLAL, HOGY A KULTURÁLIS MUNKA SZÍNVONALA TOVÁBB JAVULJON. MAI SZÁMUNKBAN KRAJCSI LASZLÓNÉÉ ÉS PÉTER IMRÉÉ A SZÓ. HOGYAN TOVÁBB? Czabán Samu szobra A baracskai asszonykórus A honismereti albizottság egyik fő feladatának tartja a járás munkásmozgalmi anyagának összegyűjtését és feldolgozását. Ilyen jellegű munkánkhoz segítséget nyújtanak az idős kommunisták és azok a dokumentumok, amelyek a Szlovák Nemzeti Felkeléssel kapcsolatosak. Az összegyűjtött anyagot már rendszereztük, s a feldolgozást kartotékrendszerrel oldjuk meg, ez megfelel a nemzetközi előírásoknak, megkönnyíti a feljegyzések kicserélését más intézményekkel. Ugyanis az eredményes munka egyik fő feltétele éppen az együttműködés honismereti múzeumokkal, levéltárakkal, különböző intézményekkel. Itt említeném meg, hogy a hajdani Gömör vármegye területén (a mai rozsnyói és rimaszombati járás) működik egy honismereti társaság (Gemerská vlastivedná spolocnost’), amely időszaki kiadványok megjelentetésén kívül további széleskörű tevékenységet fejt ki. A honismereti albizottság tagjai ennek a társaságnak a munkájából is kiveszik részüket. Ami az állományunk gyarapítását, a rendezvények szervezését, a kiadványokat és a szaktanácsadást illeti, elkerülhetetlen a más intézményekkel való együttműködés. Ennek az együttműködésnek volt egyik szép példája 1969-ben a Czabán Samu szobrának leleplezése alkalmából rendezett ünnepély és kiállítás. Ha nem is dicsekedhetünk még kimagasló eredményekkel, de azt nyugodtan állíthatjuk, hogy teltünk már valamit. Jó néhány lapban jelentettünk meg cikket, ismerettük a járás községeinek és munkásmozgalmának történetét a Hétben, elkészítettük a járásunk területére vonatkozó tüntetések és sztrájkok naptárát, portizánharcökról számoltunk be a Gömöri Hajnal hasábjain, részt vettünk különböző vetélkedőkön stb. Mindez azt bizonyítja, hogy eddigi munkánk eredményes volt. Ma már ott tartunk, hogy háttérbe szorulnak a tervszerűtlen alkalmi rendezvények, több igényes kiadványt jelentetünk meg és nagyobb részt vállalunk más intézmények rendezvényeiből is. Állandóan nő az érdeklődés szülőföldünk tökéletesebb megismerése iránt, ezért a jövőben még körültekintőbben végezzük munkánkat. Szeretnénk helyismereti könyvtárat létesíteni, amelyben az érdeklődő megtalálhatná a járásunk terülétén megjelent valamennyi kiadványt. KRAJCSI LASZLŰNE MUNKÁSSÁGUNK NEM ÖNCÉLÚ Az ötvenes évek közepén részt vettem Ersekújvárott (Nővé Zámky) a honismereti körök tagjai számára rendezett iskolázáson. A CSEMADOK KB által rendezett tanfolyam rádöbbentett, hogy a Bodrogköz múltjának és jelenének feldolgozása ránk vár. Meg is alakítottuk a CSEMADOK helyi szervezetének honismereti körét, s elosztottuk magunk között a munkát. Feldolgoztuk Királyhelmec (Krát. Chlmec) múltját, jelenét, szocialista arculatának kialakulását, a munkásmozgalmi hagyományokat, a város és a Bodrogköz irodalmi múltját, jelenét, népművészeti hagyományait, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és a duklai harcokban részt vettek visszaemlékezéseit, az egészségügyi szolgáltatás fejlődésével kapcsolatos kutatások eredményeit, az ipar és a kereskedelem fejlődését, a Bodrogköz termőföldjéért vívott százéves harc történetét, az egyes községek történelmét. Bodrogközi táj A honismereti kör tagjainak két évig tartott ez a munka, s a tennivalók sorában a munkásmozgalmi hagyományokra irányították figyelmüket. Hamarosan elkészült az „Adalékok Királyhelmec munkásmzogalma történetéhez" c. munka. Ennek főbb részei: Munkásmozgalom az első világháború előtt; A Magyar Tanácsköztársaság; A CSKP helyi szervezetének megalakulása; A pártszervezet tömegmunkája; Az illegális és a felszabadulási időszak. Ezt követően készült el a „Bodrogköz természeti adottságai és jelene" c. munka. Főbb témakörei: A Bodrogközről általánosságban; A Bodrogköz földtörténeti múltja, arculata, vízhálózata; Királyhelmec 1971. évi népszámlálási adatai; Az ember mint földfelszín és talajjavító tényező; valamint A Bodrogköz növény- és állatvilága. A honismereti kör tagjainak munkássága nem öncélú. ]ó a kapcsolatuk a város párt- és állami szerveivel, a tömegszervezetekkel stb. A városi nemzeti bizottság pénzügyi támogatásával jelent meg a „700 éves Királyhelmec" c. könyv, készült el az első és a második világháború ellenállási harcosainak a tablója. Ugyancsak most készül a Bodrogköz munkásmozgalmi úttörői és a szocializmus építői című tabló. Mindkettő a forradalmi hagyományok szobája számára. S ezzel nagyjából el is mondtam mindent. Rendszeresen, folyamatosan végezzük munkánkat. Hogy mit teszünk a továbbiakban? Tennivaló van elég. PÉTER IMRE Molnár János felvétele 6
