A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-08-02 / 23. szám
TÖRTÉNELMI TAIÁIKOZÚ Az európai kommunista- és munkáspártok berlini értekezletét záró..banketten Leonyid Brezsnyev elvtárs pohárköszöntőt mondott „Az európai békéért, biztonságáért, együttműködésért és társadalmi haladásért" — jelszó jegyében tartották meg 1976. június 29—30-án a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában, Berlinben az európai kommunista és munkáspártok értekezletét, amelyen huszonkilenc európai marxista-leninista párt képviselői sok millió kommunista és haladó szellemű ember nevében állást foglaltak a nemzetközi politikai élet további enyhülésé, a leszerelés és Helsinki szellemének gyakorlati megvalósítása mellett. A történelmi jelentőségű konferencia, mely Helsinki után az európai politikai élet legjelentősebb eseménye volt, dokumentumában megfogalmazta azokat a feladatokat, amelyek az európai kommunista és munkáspártokra várnak az elkövetkező időszakban. Jelentősége, ezen túlmenően, abban is kidomborodik, hogy az értekezlet küldöttei ismét tanúbizonyságot tettek az európai kommunista- és munkásmozgalom egységéről, a békéért, o társadalmi haladásért folytatott harc létfontosságú problémáit érintő valamennyi kulcsfontosságú kérdésben. Az értekezlet dokumentumaiban foglaltak közül kiemelésre kívánkozik az a megállapítás, hogy „a résztvevő pártok képviselői teljes határozottsággal kinyilvánítják, hogy a békés egymás mellett élés politikája az országoknak a 'társadalmi rendszerüktől függetlenül kifejtett tevékeny együttműködése és a nemzetközi enyhülés összhangban van valamennyi nép érdekeivel, az egész emberiség haladásának ügyével és semmiképpen sem jelenti a különböző országok politikai és társadalmi status quóját, hanem ellenkezőleg, megteremti a legjobb feltételeket a munkásosztály és valamennyi demokratikus erő harcának kibontakoztatásához, minden nép azon elidegeníthetetlen jogának érvényesítéséhez, hogy szabadon döntsön fejlődésének útjáról és haladhasson ezen az úton, továbbá a monopóliumok uralma ellen, a szocializmusért vívott harchoz." A dokumentum tehát világosan kifejti, hogy az Európa békéjéért és biztonságáért folytatott küzdelem nem jelenti a kapitalista társadalmi rendszerek konzerválását. Nem jelenti a nemzetközi és hazai monopoltőke elleni harc feladását, ellenkezőleg, az Európa biztonságáért és a békéért folyó harc összekapcsolódik a társadalmi haladásért folytatott harccal, amelynek szocialista jellegét bizonyítják egyes déleurópai országban, például Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban és másutt lejátszódó események. Európa, de a világ népei is hovatovább egyre jobban felismerik, hogy az Európa és ezzel együtt a világ békéjéért és biztonságáért folytatott harc egyben törvényszerűen harcot jelent a háborús veszély hordozói, az imperializmus ellen, a nemzetközi monopoltőke ellen, amely az imperializmust szülte. Ezért teljesen világos, hogy mindenki, aki a békéért és a biztonságért küzd, egyben aktív résztvevője az imperializmus és a nemzetközi tőke elleni harcnak, tehát a társadalmi haladásért vívott harcnak is. Ez a tény adja meg jelenleg az alapját Európa kommunista- és munkáspártjai aktív egységének is. Az értekezlet dokumentuma megállapítja. hogy az imperializmus lényege nem változik. Ennek dokumentálásához kétségkívül bizonyítékot szolgáltat a vietnami, laoszi, kambodzsai és angolai imperialista agresszió és nem utolsósorban azok az események, amelyeknek a Közel-Keleten és Libanonban vagyunk tanúi, azonban, mint ahogy a dokumentum kifejti, a megváltozott erőviszonyok következtében az imperializmus pozíciói gyengébbek, ami kifejezésre jut abban, hogy agresszív magatartása ellenére sem képes megállítani a nemzeti felszabadító mozgalmak előretörését és nem képes felszámolni a szocializmus vívmányait. Az imperializmus létezése azonban ma is potencionólis háborús veszélyt jelent az európai és a világbéke számára. És ha az enyhülési politikában értünk is el eredményeket, az egyetemes béke még távolról sincs szavatolva. Az egyetemes béke és az enyhülés útjai még nem szilárdultak meg, s a tartós biztonsághoz és az együttműködéshez vezető úton még sok nehéz akadályt kell leküzdeni. Ezen az úton a legfontosabb lépés kell hogy legyen a nagy fegyveres erők koncentrálásának megszüntetése az európai kontinensen. Továbbá a fegyverkezési hajsza csökkentése és a tömegpusztító fegyverek gyártásának és tárolásának beszüntetése. Ezzel párhuzamosan szükséges, hogy minden ország lemondjon a más államok belügyeibe való beavatkozásról. Ezek tehát a nemzetközi enyhülés és a tartós béke megszilárdításának legaktuálisabb kérdései és egyben előfeltételei is. A harc tehát, amely Helsinkiben a záróokmány aláírásával elkezdődött, tovább folyik, a fegyverzetcsökkentésnek és a tömegpusztító fegyverek betiltásának, valamint a fegyverkezési verseny beszüntetésének szférájában. Ezeknek a céloknak valóraváltása érdekében fogtak össze Berlinben a szocialista internacionalizmus elveinek alapján Európa kommunista- és munkáspártjai, Európa népeinek és az egész világ emberiségének érdekében. Berlinben, az NDK fővárosában tartotta meg XXX. jubileumi ülésszakát a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. A tagországok kormányfői olyan időszakban találkoztak, s fejtették ki pártjaik és kormányaik álláspontját, amikor már számot adhattak az 1971— 1975-ös ötéves tervek teljesítéséről, a tervidőszak tapasztalatairól. A jubileumi ülésszak mégsem a múlttal, nem az elért eredményekkel, hanem a jövővel, a tervekkel, a konkrét tennivalókkal foglalkozott. A Berlinben elfogadott határozatok újabb lendületet adnak a tagországok együttműködésének, előbbre viszik, elmélyítik, s továbbfejlesztik a szocialista gazdasági integrációt és az ennek megvalósítására irányuló komplex programot. A közép-szlovákiai kerületben megkezdődött a korai őszibarack szüretelése. A rendkívüli száraz időjárás miatt az idei termés nem éri el az átlagot, az őszibarack cukortartalma azonban nagy, a gyümölcs ízletes. A képen: Gömörben, a šuricei (sőregi) szövetkezetben Mihály Aliz és Albán Éva szüreteli az első termést (ČSTK lelvételek) Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov szovjet űrhajósok a Szaljut—5 tudományos űrállomás fedélzetén különböző műveleteket, tudományos kísérleteket végeztek. A TASZSZ hírügynökség tudományos hírmagyarázója szerint annak ellenére, hogy az űrállomás műszerei minden tekintetben tökéletesek, kifogástalanul működnek, az űrállomáson az ember jelenléte nélkülözhetetlen, mert menet közben rendkívüli helyzetek adódhatnak, pmikor az ember rugalmas gondolkodása, tudása és ügyessége pótolhatatlan. A TASZSZ hírügynökség tájékoztatása szerint a Szaljut—5 űrállomás súlya a hozzácsatolt űrhajóval együtt meghaladja a 25 tonnát. Átmérője négy méter és tizenöt centiméter, térfogata 100 köbméter. Az állomás egy műszer, — egy parancsnoki — és egy hálófülkéből áll KEPES KRÓNIKA 3
