A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-12-27 / 39. szám
Jelenet - Személyek: Doktor, Furulyáz ORVOSI RENDELŐBEN Doktor: (íróasztala mögött ül, kopogás az ajtón). Igen! Furulyás. Jó napot kívánok, doktor úr! Doktor: Jó napot! Tessék! (A páciens elé megy). Furulyás: (körbe-körbe járja, mustrálgatja). Hány évesnek tetszik lenni, doktor úr? Doktor: Nem tetszik, de már ötven vagyok. Furulyás: Szép kor... Azt mondják, ötvenéves korában jut el az ember élete delelőjére ... (Ismét jól megmustrálja). Doktor. Mi a csudát néz rajtam, hallja-e? Furulyás: Egészséges ember a doktor úr? Doktor: Mint a makk — hogy lekopogjam. Furulyás: Igen? ... És nem is hibás? Doktor: Hogy érti ezt? Furulyás: Hát hogy valami rejtett hibája nincs-e a doktor úrnak7 Doktor: Mondja, társalogni jött ide, vagy vizsgálatra!?... Azt hiszi,lopom én az időmet?... Különben, miért érdekli magát annyira az én egészségi állapotom? Talán valami gyanúsat lát rajtam? Furulyás: Hát... az igazat megvallva... Doktor: (ráförmed). Lát valamit, vagy nem? Furulyás: Nem ... Legalább is így kívülről nem, hacsak ... hogyis fejezhetném ki magam, no, az áldóját! ... Tetszik tudni, valamikor azért tartották a bikát a faluban ... Doktor: Tudom. Furulyás. No, kérem szépen: amikor aztán hiába bőgtek a tehenek faluszerte, a bikát fejbecsapták ... Hát az is olyan rejtett hiba volt: kívülről látszott a nagy marha test, de egyébként..'. Doktor: Értem már, hogy mire céloz. De csavaros esze van, hallja-e? Furulyás: Igyekszik az ember, doktor úr... Aztán egy másik tanulsága is van a dolognak, doktor úr: ha elfogy a cérna, bárgyúbb lesz a bika természete, a férfiember meg elnézőbb a feleségével, ha netán ... tetszik érteni? Doktor: Hát nem nagyon. Furulyás: Pedig egyszerű nóta ez, doktor úr... Teszem azt, az én keresztkomám félszemű volt, mégis kivitték a frontra. Mire hazakeveredett szegény a fogságból, férjhez ment a felesége. Mit gondol a doktor úr, mit csinált az én félszemű keresztkomám? Doktor: Fogalmam sincs. Furulyás: Azt csinálta az én félszemű keresztkomám, hogy agyoncsapta az új embert. De miért? ... Mert neki nem volt ám rejtett hibája! Doktor: Elég marha volt. Furulyás: Ezt komolyan tetszik mondani? Doktor: A legkomolyabban. Egyaszszony miatt börtönbe kerülni: marhaság. Furulyás: De nagy kő esett le a szívemről ... Doktor: Ezt aztán végképp nem értem. Furulyás: Nem hát, mert még nincs gyereke a doktor úrnak, nincs akinek féltse az életét... Hány éves is a doktor úr kedves felesége, a nagyságos asszonyka? Doktor: Miért érdekli az magát?... Huszonegy. Furulyás: Vagyis egy híján harminccal fiatalabb a doktor úrnál. Doktor: Hát aztán! Az is valami? Furulyás: Ki tudja, doktor úr, bár az is kiderül a vallatásnál. Személyes tapasztalásból tudom, hogy akadnak telhetetlen fehérnépek is, tetszik érteni?... Az én párom példának okáért csak hat évvel fiatalabb nálamnál és néha bizony mégis fondorkodnom kellett, hogy győzzem cérnával. Persze, az ilyesmivel nem szívesen dicsekszik az ember, dehát az én koromban, tetszik érteni? Doktor: Hány éves? Furulyás: ötvennyolc. Doktor: Ahhoz képest jói bírja magát. Mi a panasza? Furulyás: Misiám van, kérem szépen. Doktor: Micsodája? Furulyás: Misiám, vagy mi a nyavalyának hívják. Állandóan hasogat, fejem búbjától egészen a talpamig ... Doktor: Más panasza nincs? Furulyás: Dehogy nincs, kérem szépen: nagyon lebegek meg nagyon ver a szivem, ha kocogok. Doktor: Hát akkor ne kocogjon! Furulyás: Olykor-olykor azt is kell. doktor úr. Teszem azt, ha kiszabadul a malac a rekesztékből. csak vissza kell azt terelnem ... Meg hányszor megesik, hogy az ember későn indul az állomásra a vonathoz, aztán ha nem akarja lekésni... tetszik érteni? Doktor: Idefigyeljen, jó ember! Kutya baja sincs. Mondja meg őszintén, mi a csudát akar tulajdonképpen ?! Furulyás: Hát... ha ki tetszene írni egy hétre... Igen sürgős dolgom akadt... Doktor: Mindjárt ezzel kellett volna kezdeni, hiszen emberek vagyunk ... De hogy csavaros eszű ember, az tény. Csodálatos paraszti logikával rendelkezik ... Neve? Furulyás: Furulyás... Furulyás Ádám... Doktor: Furulyás?... Csak nem a Furulyás mérnök úrnak az édesapja!? Furulyás: Véletlenül éppen az volnék, kérem szépen. Doktor: Szép szál, igen művelt fia van. Büszke lehet rá. Furulyás: Hát hiszen az is lennék, doktor úr, de mindig elkövet valami marhaságot. Most is miatta kérem az egy hetet, mivel utána kell szállítani a cuccát, miegymást ... tetszik tudni? Doktor: Miért, mit követett el? Furulyás: Hát nem olyan égbekiáltó nagy bűnt, de azért... Nem is tudom, megmondhatom-e a doktor úrnak, így szemtől szemben... már bocsánat... Doktor: Mondja csak bátran! Furulyás: Éppenséggel nekem mindegy... Doktor: Nyögje ki már! Furulyás: Az történt ma reggel, hogy ez a bitang kölyök megszökött, meg az, teremtésit a fajtájának! Doktor: Megszökött? ... Kivel? Furulyás: Hiszen éppen itt a bökkenő... Egyszóval rögvest megtudja a doktor úr, mihelyt hazaér ... Doktor: A feleségemmel? Furulyás: Nem én mondtam, kérem szépen, bocsánat! Doktor: Megölöm!... Megölöm! (Elrohan). Furulyás: Hű, de megvadult! Mégsincs ennek rejtett hibája! FÜGGÖNY arokkót Maghreb-el- Akszának, vagyis a „legszélsőbb nyugatnak“ is nevezik, mert a mohamedán nyugat — Maghreb — legnyugatabbra, az Atlanti-óceán partján fekvő országa. Az Atlanti-óceán partján négy fontos erődje volt egykor. Ezekről lesz szó az alábbiakban. Valóban forró napok voltak azok 1769-ben, azon a tájon, melyről el szeretnék mondani önöknek egyet s mást. A mohamedán időszámítás szerint az 1183. esztendőben történt. A Szahara tüzes poklából forró, száraz szél indult, átzúdult az Atlasz hágóin és sietésre ösztökélte a végeláthatatlan sorokban vonuló berbereket, kiknek feje fölött a marokkói szultán zászlói lengtek. Mazzagan, a hatalmas portugál parti erődítmény ostromára indultak. Teljes kétszázötven évig újra és újra próbálkoztak az erődítmény bevételével. Tehát attól az időponttól kezdve, amikor észrevették, hogy a szemfüles portugálok a hullámkorbácsolta szirtekre — aránylag rövid idő alatt — bevehetetlennek látszó erődítményt építettek. Már négy évvel az első építőanyaggal megrakott hajó kikötése után Mazzaganon keresztül jutottak el az európai iparcikkek Marokkóba, cserébe az afrikai olajért, bőrökért, fűszerekért, rézért és aranyért. Az erődítmény szálka volt a szultán szemében. Neki is voltak kikötői, és sokszor megfenyegette a portugálokat. Közben azonban nagyon is tán ugyanis összevonta csapatait és az erődítmény napjai megszámláltattak — a jövendőmondók szerint is. De mintha csoda történt volnál Mielőtt még a berber törzsek főnökei a szultán sátrába gyűltek volna az ostrom tervének kidolgozására, megjelentek a tengeren az első vitorlák és gyorsan távolodtak. Utánuk a többi, és fél óra múlva már ez erődítmény összes védője és lakosa elillant nyugati irányban, az európai partok felé. A berberek hosszú ostromra számítottak, s az erődítmény harc nélküli feladása nagyon meglepte őket, de azután alig bírtak az örömükkel. Betörték az őrizetlenül hagyott kapukat. Az erődítmény üres és néma utcái hamarosan megteltek daloló, kiáltozó berberekkel. Szinte visszhangoztak a vastag falak a részeg nevetéstől és a monoton daloktól. Körülbelül egy órával naplemente előtt az egyik előkelő épületből kilépett egy berber szolga és lement a pincébe. Egy serpenyő parazsat vitt magával, mely fölött még nemrégen az erődítmény új urai számára sütött mésuit, ízes birkapecsenyét. A hitvány szolga nem feledkezett meg portugál ura parancsáról, a parazsat a kijeíöü helyre szórta, azután kiosont a házból és a Nagy Kapu irányában távozott, mint aki jót végezte «telkét. Az énekszót és a részeg ricsajt hamarosan rémült kiáltozás váltotta fel, amikor egész Mazzagcnv alapjaiban megrendült. Az épületek és a falak a levegőbe repültek. . Másnap a berber katonaság elhagyta a partvidéket. A legbátrabb jól tudta — kémei révén, — hogy harcosok ezrei lelték halálukat a Mazzagan raktárai tele vannak é- romok alatt. Mazzagan a pusztulelmiszerrel, fegyverekkel és a szik- lásnak és a fehér ember álnoksálába vájt ciszternákban sok ezer gának jelképévé lett a berberek hektóliternyi ivóvíz van. A helyőr- szemében. séget kiéheztetni csaknem lehetet- Amikor ötven évvel később egy len volt, és így az ostrom nem sok másik szultán, Mulai Szliman újjásikerrel kecsegtetett. építette az erődítményt, új nevet is 1769 egyik júliusi napján mégis adott neki. Az Atlanti-óceán partötvenezer fanatikus berber harcos ján így született újjá El-Brija el-Jaállt Mazzagan kapui előtt. A szül- dida néven.
