A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)

1976-02-06 / 37. szám

3 CSEMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés — népművészet - levelek — tudósítást A CSEMADOK RIMASZOMBATI (RIMAVSKÁ SOBOTA) HELYI SZERVEZETÉNEK TAGJAI SOKRÉTŰ KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGET FEJTENEK KI. MIND A NÉPMŰVELÉSI, MIND A NÉPMŰVÉSZETI MUNKÁBAN FIGYELEMRE MÉLTÓ EREDMÉNYEKET ÉRNEK EL. KERÉKASZTAL­­BESZÉLGETÉSÜNKBEN MOST RIMASZOMBATI KULTÚRMUNKASOK SZÁMOLNAK BE TAPASZTALATAIKRÓL. Lévay Tibor Válasz (Lévay Tibor, az V. általános iskola pedagógusa, az énekkar kar­nagya): Rimaszombatban már a két háború között is jelentős énekkari te­­• vékenység folyt. Sajnos, az erről szó­ló dokumentumok elvesztek. Tudomá­sunk szerint nemzetközi szemlén is részt vett akkor az énekkar, s Fiúméból aranyplakettel tért haza. Gömör nevű énekarunk 1963-tól tevékenykedik. A taglétszám 50. Harminckét nő és ti­zennyolc férfi. Tevékenységünk 13 éve alatt az énekkar tagjainak nagyobb része kicserélődött, de az alapító ta­gok közül még most is sokan lel­kes tagjai a kórusnak. 1963-tól 20-szor lépett fel az énekkar. Jelesebb hazai fellépéseink között tartjuk számon az emlékesteken, a taggyűléseken, a cseh­szlovák-szovjet barátság hónapja ün­nepségein, a Lenin-esteken, valamint Drobka Géza A FECSKÉK KÖZÖSEN CS Szerkesztőség: A Gömör népi együt­tes nemcsak helyben, a környéken, de országos rendezvényeken is szerepel. Milyen a tagok fegyelme, készsége, mi­lyenek a további elképzelések az egy­üttes munkájáról? Válasz (Ádám Lajos, a népi együt­tes vezetője és koreográfusa, a Járási Népművelési Központ táncszakelőadó­ja): A népi együttes vezetését 1966-ban bízták rám. A kezdeti nehézségek le­küzdése után 1970-ben már ismét a csehszlovákiai magyar táncmozgalom élvonalába kerültünk. Nem akarok di­csekedni, de 1970 óta együttesünk a Zselízi Országos Népművészeti Feszti­válon állandóan a négy legjobb he­lyezett között van. Két és fél órás mű­sorunkban a stilizált táncokon kívül népszokásokat is bemutatunk. Legje­lentősebb alkotásunknak tartjuk a Med­vesaljai táncok című kompozíciónkat, amellyel 1975-ben elnyertük a Zselízi Országos Népművészeti Fesztivál nagy­­díját. Repertoárunkban fő helyet fog­lalnak el a gömöri népszokások és táncok: a Gömöri esték, a Medvesaljaí táncok és a Gömöri fonóház. Továbbra is célunk a jellegzetes gömöri népi hagyományok feldolgozása, persze más tájegységeket sem hagyunk figyelmen kívül. Repertoárunkat négy tánckom­­pozícióval bővítjük a közeljövőben. E- zek részben vendégkoreográfusok al­kotásai, részben saját feldolgozások. Szeretnénk biztosan továbbhaladni a megkezdett úton, szeretnénk magasabb szintre emelni a népi táncot, egyszó­val arra törekedünk, hogy a már-már kihalófélben levő népi hagyományokat megőrizzük. Nagy gond a táncosok utánpótlásának biztosítása. Sajnos, ok­tatási rendszerünk még nem szentel kellő figyelmet az általános iskolai ze­ne- és tánctanításának, fgy az együt­tesünkbe jelentkező fiatalokat nekünk kell bevezetni a népzene és a népi tánc rejtelmeibe s ez nagy és nehéz feladatot ró mind az idősebb tánco­sokra, mind a csoport vezetőjére. Idő­ről-időre félbe kell szakítani egy-egy új tánc betanulását, foglalkoznunk kell a kezdőkkel. Az együttes 2—3 éven­ként bővül új tagokkal. A táncosok többsége ugyanis diák. Ez azt is je­lenti, hogy mire a táncosok elérnek egy bizonyos szintet, meg kell válniuk a csoporttól, s nekünk újra élőről kell kezdeni mindent. Az együttes vezető­jétől sok időt vesz el a tagokról való gondoskodás, a terem, a zenekar, az új népviselet biztosítása, s nem utol­só sorban az anyagi támogatás meg­szerzése. E tekintetben sokat javult a helyzet, felettes szerveink kellően ér­tékelik tevékenységünket Tudják, hogy ránk mindig számíthatnak, s nem okoz­zunk csalódást. A szervezési munká­ban többet segíthetnének a városi szervezet tagjai, tehermentesíthetnék az együttes vezetőjét. Folyamatos mű­ködésünk fontos része a zenei kíséret, amelynek a biztosítása egyre nagyobb anyagi gond. Ez egyébként országos méretben is jellemző néptáncmozgal­munkra. Együttesünkben a közösségi szellem nagyon jó. Kedvezően hat munkánkra a gyakori, évenkénti húsz­­huszonötszöri fellépés. Fontos továbbá a vezető egyénisége, emberi magatar­tása, viszonya az együtteshez és mun­kájához. Szerkesztőség: Az énekkar sem tar­tozik a fiatal együttesek közé. Kik al­kotják a kórust? A régi tagokhoz csat­­lakoznak-e újak, fiatalok? Milyen az énekkar szerepe a város és a környék életében, valamint a szlovákiai magyar kórusmozgalomban? a NOSZF emlékestjein való szereplést. De felléptünk fesztiválokon, alkotóver­senyeken, országos dal- és táncünne­­pélyen, koszorúzáson, emléktábla-lelep­lezésen, író-olvasó találkozón és kul­­turházavatáson. Nevelő jellegű hang­versenyeket adtunk a tanulóifjúságnak. Tevékenységünk része továbbá az es­küvőkön, a temetéseken, valamint az ezüst- és airanylakodatmakon való sze­replés. Nevezetesebb külföldi fellépé­sekről is számot adhatunk. Részt vet­tünk a Vándor Sándor Énekkari Szem­lén, hangversenyt adtunk Kodály Zol­tán és Győry Dezső sírjánál, önállóan hangversenyeztünk a Múzeum-kertben, stb. Énekkarunk szerepelt a tisoveci, Hnúšfa-Likier-i, jesenskéi és Veľký Blh-i járási rendezvényeken is. Szép siker­nek könyveljük el gombaszögi, füleki, rozsnyói és galántai szereplésünket. Vegyeskarunk az utóbbi 3 év alatt 52 álkalomal lépett fel. Körülbelül 40 ezer ember hallgatta meg műsorunkat. A múlt év legjelentősebb eseménye, hogy énekarunk a III. Kodály-napokon meg­tartotta az 1972-ben szerzett aranyko­szorút. Az év másik jelentős eseménye volt az énekkar közös szereplése vá­rosunkban és Hidegkúton a budapesti művelődési otthon kórusával. Jelentős esemény volt továbbá szereplésünk a választási gyűléseken. Énekkarunk tör­ténetét a krónika lapjai őrzik. A kórus tagjai büszkék az elismerő vélemé­nyekre, nyilatkozatokra. Peter Colotka elvtárs elismerő szavait is olvashatjuk a krónikában. Eddig ötvenegy kórus­művet tanultunk be és adtunk elő. Énekkarunk a jövőben is a szocialista kultúra, a haladás és a béke érdeké­ben fejt ki tevékenységet. Szerkesztőség: A színjátszó csoport tagjai most új dorobot tanulnak be. Milyen szempontok szerint választanak darabot, tekintetbe veszik-e a közön­ség ízlését? Mi tartja össze a színját­szókat, mi ösztönzi őket további célok elérésére? Válasz (Drobka Géza, a színjátszó cso­port vezetője): A helyi szervezet szín­játszó csoportja 1949-ben alakult. Ezt megelőzően azonban a Nőszövetséggel közösen szlovák-magyar műsorosestet rendeztünk. Műsorunkat háromszor mu­tattuk be a városban. Ez volt az első olyan előadás a felszabadulás után, amikor magyar szó hangzott el a szín­padon. Egész estét betöltő előadást 1950 áprilisában tartottunk. Azóta rendszerint dolgozunk, s nyolc színda­rabot, hét vígjátékot, két zenésvígjáté-A vegyeskor 3 CSEMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítás 10

Next

/
Thumbnails
Contents