A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)

1976-07-12 / 21. szám

ÁLOM ÉS VALÓSÁG Krúdy Gyula: ÁLMOSKÖNYV FOG (felső): legnagyobb gyermekünk. Alsófog: ifjabb gyermekünk. Fogak: gyermekeink. Fogak jelentősége még: egész háznépünk, aki kenyerün­ket eszi. A jobbfelőli fogak: a véneket jelzik. A bal oldali fogak az ifjakat jelzik. A nagy fogak: rend­szerint vagyonúnkat, marháinkat, javainkat jelen­tik az álomban. De néha titkos dolgokat is. Míg az apró, éles fogak mindig titkainkat jelzik. Az első fogak a házieszközeinket is jelenthetik. HAJ (fehér): a rest ember jelvénye. Fekete haj a gyors emberé. Míg a veres haj gyors és kemény embert jelez. VÉR. A rokonságunk. VÁLL. A atyafiság. KEBEL. A gyermekek. KEZEK. A szolgák. A szolgálók. Olykor a mester­séget is jelzik, amely mesterséggel kenyerünket keressük. HAS ÉS BÉL. Jószágunk. KÖLDÖK. Atyánk és anyánk. BELSŐ TESTRÉSZEINK. Minden vagyonunk, amely­­lyel az életben bírunk. SZÍV. Férfinál: feleséget, asszonynál: az ó urát jelzi. MÁJ. Gyermekeink boldogulását, keresetét mu­tatja. ' EPE. Aranyat és ezüstöt mutat. LÉP. Az öröm képe. VESE. A vér szerint való atyafi. TÉRD. Utazás. Ezenkívül jelzi o jóbarátot, a tréfa­­ságot (és küldött követünket). Beteg ember térdé­ből valami kinő: az a halál. HÁT. A hátul való részünk esztendeinkre és idős voltunkra hivatkozik. AJK. Alkalmasint régi időt jelez. De a felső része: hosszabb időt és nagyobb vénséget. ÉGI JEGYEK Tizenkét jegy van, a legtöbb égi jegynek szerepe van az álomfejtésnél. A legrégibb álmoskönyvek, a középkori jóslatok, o misztikusok, varázslók, aranycsinálók, jövendőmondók elsőrangú fontos­ságot tulajdonítanak az égi jegynek, amely fölöt­tünk áll. Á lipcsei kiadás szerint jelentősége van az uralkodó bolygónak, amely abban az évben szerepét elfoglalja. Valamint a naptárban meg­jelölt katolikus böjtnapoknak. Így különösen a ka­rácsony adventjének, hamvazó szerdának, vala­mint a kóntorböjtöknek. A 12 égi jegy közönségesen a tizenkét hónapot jelzi. így: január Vízöntő hava, február a Halak hava, március a Kos, április a Bika, május az Ikreké, június a Rák hava, július az Oroszláné, augusztus a Szűzé, szeptember a Mérlegé, október a Skorpióé, november a Nyilasé, míg december a Bak hava. • AZ ÉGI JEGYEK MEGMAGYARAZASA Ha a Hold kulcsa Xl-et mutatna, mint éppen száz esztendővel ezelőtt, a babonás-könyvek mindenféle következményeket fűznek ahhoz, ha az ember álmában vízcsobogást hallana. Pedig ez nem más, mint a testnek a szomjúsága. Nagyobb baj van azoknál, akik úgy érzik, hogy a szívük szomjúhozik álmukban. Ez Vízöntő hava. Hát még a vízpartokról hányán néznek a reggeli napsugár­ban eltáncoló szitakötő után? Nem kevesebben, mint a halászok, akik álmaikban is mindig halak­kal foglalkoznak. (Folytatjuk) ■ A buszban pillantottam meg őt. Előttem állt és unat­kozva bámészkodott ki az ablakon. — Leszáll? — szedtem ösz­­sze a bátorságom. — Nem — válaszolta, s köz­ben Gina Lollobrigida szemé­vel nézett rám —, később szál­lók le. — Én is — mondtam kissé elpirulva. Mentünk a behavazott ut­cán és össze-összemosolyog­­tunk, mint akik már nagyon régen ismerik egymást. — Lénának hívnak — szó­lal meg a tündér Ludmila Szaveljeva hanghordozásával. — Fülöp vagyok. Erre úgy mosolygott, haj­szálnyira úgy, mint Nagyezs­­da Rumjanceva. — Milyen jóhangzású név — Fülöpl Épp ilyennek kép­zeltelek: magasnak és kissé bizalmaskodónak. Felkacagott és szaladni kezdett. Én meg utána. Végre azután Lena megállt és egy fához támaszkodott. — Hát ez meg mi volt? — kérdeztem lélegzet után kap­kodva, mint egy szárazra ke­rült potyká. — Ha nem tudnád, ezt így kell csinálni — válaszolta. — Azzal, hogy elszaladtam, tu­domásodra akartam hozni, mennyire örülök a találkozá­sunknak. Ez egy jelkép, ér­ted? Lena levette sapkáját, mire vállára omlott Brigitte Bardot haja. — Ah — kiáltott fel. — Le­jött a cipőm sarka. Csinálj vele valamit! M. KAZAKOVSZKIJ — Képtelen vagyok rá, mást tanultam — ismertem be szégyenkezve. — Hát akkor most vigyél a karodon) Feláldoztam magam. Csak­hogy Lena elég súlyos volt. Alig cipeltem néhány lépés­nyire, letettem és egy fának támasztottam. — És most mit csináljak? — kérdezem csendesen. — Most énekelsz valamit nekem — mosolygott Lena. — Egy újabb szimbólum, mégpedig azt jelképezi, mennyire rajongsz értem. — Sajnos, botfülű vagyok­— szégyenkeztem ki. Közben megcsúszott a lá­bam és máris ott találtuk ma­gunkat egy hókupac kellős közepén. — Látod, ez már igen — mondta erre elégedetten a leányzó. — Most egy kicsit hentergünk a hóban, mint a Vörös sátor című filmben tet­ték és azután szépen meg­csókolsz. — És aztán? Vállat vont. — Azután, mit tudom én. A csók utón rendszerint vége a filmnek. Nem mutatják, hogy mi jön azután. — Te mindent úgy csinálsz, ahogyan a filmekben szokták? — kérdeztem. — Mint mostanában min­denki. Kikászálódtunk a hóból, le­vertük magunkról a havat, azután szépen, illedelmesen hazakísértem Lénát. Többé nem találkoztunk. Tegnap a földalattin utaz­tam. Nézek, hót egy csini­baba áll előttem. Nagyon rokonszenvesnek látszik. Megkérdezem: — Leszáll? — Le — válaszolja és köz­ben Monika Vitti szemével néz rám. Megyünk a behavazott ut­cán és össze-összemosoly­­gunk, mint akik már nagyon régen ismerik egymást. — Marinának hívnak — árulja el egy másik ismert színésznő hangján. — És én Fülöp vagyok. Pontosan úgy mosolyog. mint Marilyn Monroe. — Milyen jóhangzású név — Fülöpl Éppen ilyennek képzeltelek. Magasnak és kis­sé bizalmaskodónak. «Most szaladni kezd" — gondoltam. Marina mosolyogva lépdelt mellettem.' Búcsút intettem neki, meg­fordultam és elindultam az ellenkező irányba. SZALADJ! 22

Next

/
Thumbnails
Contents